banner_WcGrRqIF_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_970x250.png
banner_Vs7ERmQb_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_728x90.png
banner_saW4mTn2_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_300x250.png

Új uniós szabályozás miatt betilthatnák a kerti veteményest

Nemzetközi online petíciót kezdeményezett május elején egy német civil csoport az új európai vetőmagszabályozás-tervezet ellen, ami veszélyeztetheti a tájfajtákat és a mezőgazdasági sokféleséget. Tiltakozó levelük szerint a brüsszeli szabályozás az agrokémiai ipar érdekeit szolgálja. Napjainkban tíz nagyvállalat uralja a világ vetőmagpiacának háromnegyedét.

Vetőmag-nagyvállalatok lobbizták ki

A petíció kezdeményezői szerint az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának rendelkezése maga után vonná számos hagyományos és ritka gyümölcs-, zöldség- és gabonafajta eltűnését a piacról. A helyi adottságokhoz valamint biotermesztéshez alkalmazkodott, változatos fajták használatát az unió által javasolt bürokratikus szabályrendszer megnehezítené.

Az új uniós vetőmag-szabályozás tervezete elősegíti, hogy a vetőmagpiac néhány vetőmagipari vállalat kezében összpontosuljon, ezáltal a mezőgazdasági nagyvállalatok befolyása tovább erősödne, kiszorítva a kistermelőket és a biogazdálkodókat a piacról -- állítja a tiltakozók csoportja.

A szabályozás értelmében csak génbankokon keresztül lehetne elérni a változatos fajtákat és kötelezővé tennék a fajtabejelentéseket. A petíció követelései közt szerepel az, hogy a jelenlegi regisztrációs kritériumokat enyhítsék az olyan növényfajták esetében, amelyek sokféleségükből adódóan alkalmasak a biotermesztésre, mivel így az egyes földrajzi régiók mezőgazdasága a klímaváltozáshoz, az új kártevőkhöz és a betegségekhez való alkalmazkodóképessége megmarad, és továbbra is lehetővé teszi a környezetbarátabb életmódot.

A jelenlegi, vetőmag regisztrációra vonatkozó kritériumok alapján bizonyos, veteményre szánt növényfajták regisztrációs kérelmét rutinszerűen elutasítják. A német tiltakozócsoport szerint alig van már néhány olyan növényfajta, amelyeket kifejezetten a biogazdálkodás számára hoztak volna létre a sokféleségük alapján. Az ökológiai gazdálkodásnak azonban szüksége van olyan növényekre, amelyek vegyszerek nélkül is elég erősek és ellenállók, ez pedig kizárólag széleskörű, természetes génkészlettel lehetséges.

Szőcs-Buruss: Franciaország az első áldozat

Szőcs-Boruss Miklós Attila, a kolozsvári székhelyű Ecoruralis Egyesület vezetője lapunknak elmondta, a vetőmag-nagyvállalatok sikeres lobbijának az eredménye a szóban forgó uniós intézkedéscsomag, ami, ha elnyeri az Európai Parlament támogatását, két éven belül teljesen felszámolná a térség kisgazdaságait, a helyi termelőket és a biogazdálkodást.

A termelők nem vihetik piacra az árut, ha a vetőmag nem szerepel a nemzeti regiszterben, márpedig a bevizsgálás nagyon költséges, a háztáji gazdaságok számára teljesen lehetetlen feladat. Szőcs szerint Franciaország az intézkedés ötletadója és egyben az első áldozata is, ahol már néhány éve érvényben van egy olyan nemzeti szabályozás, amely teljesen eltüntette a kisgazdákat a piacról.

Büntetnék a piaci zöldségárusokat is

Elképzelhető például akár az is, hogy két éven belül a kolozsvári nagypiacon ellenőrök bírságolják a hóstátiakat, ha nem tudják igazolni, hogy az a vetőmag, amiből a kifejlett terményt árusítják, nemzetközi regiszterben bevizsgált állományból származik.

Ugyanis a szabályzat értelmében egészségügyi kockázatnak számít valamennyi termény, ami nem bevizsgált vetőmagból származik. Olyan terményekről van szó, amelyeket az emberiség évszázadok óta egészséggel fogyaszt, és amelyek genetikai sokféleségük révén alkalmazkodtak a kontinens különböző földrajzi feltételeihez, valamint a klímaváltozásokhoz.

„A kisgazdák és az egészséges, hagyományos zöldségek teljes körű eltűnésével kell számolnunk ebben az esetben” – fogalmazott Szőcs, aki szerint még van lehetőség a szabályozás módosítására, ami a kistermelőket is kedvezményezze.

„Ha sikerül új határozatokat beépíteni a meglévő, még vita alatt álló intézkedéscsomagba, és ezek a határozatok a biodiverzitást, a kisgazdák érdekeit szavatolják, akkor nem kell attól tartanunk, hogy Európaszerte felszámolják a termelői piacokat” – összegzett Szócs. Hozzátette, nagyon fontos, hogy egészségünk érdekében minél több európai polgár társuljon a német tiltakozócsoport által kezdeményezett petícióhoz.

Az online petíció magyar nyelven is elérhető, és 2013. október 31-ig írhatják alá mindazok, akik életben tartanák a biogazdálkodást és a kistermelői gazdálkodást.

 

Kimaradt?