Antal Árpád: Románia a Világbank javaslatára elrontani készül az uniós pénzek lehívását


-A A+



Románia a következő tíz évben ismét elrontani készül az európai uniós pénzek lehívását, ahogyan azt tette az elmúlt évtizedben is, hívta fel a figyelmet Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere sajtótájékoztatón rámutatott: az Európai Bizottság meglepő módon a Világbankot kérte fel, hogy készítsen Románia számára forgatókönyvet az uniós pénzek lehívására.

„Magyarországgal, Csehországgal és Lengyelországgal ellentétben Románia passzív álláspontot képvisel, vagyis azt teszi, amit Brüsszelben mondanak neki” – mondta Antal Árpád, aki szerint a Világbank által javasolt forgatókönyv azt eredményezi, hogy a hazai nagyvárosokba pumpálnak pénzeket és a kisvárosokat hagyják „megfulladni”. A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint az a gond, hogy a Világbank globalista szemléletet és érdekeket képvisel és olvasztótégelybe terelné a közösségeket mivel a tőke a nagy tömegeket szereti.Brüsszelben létezik egy dokumentum az európai demográfiai folyamatokról, amely rámutat, hogy Kelet-Közép-Európában népességcsökkenés következett be, ez fokozottan igaz Románia esetében, mondta Antal Árpád. Rámutatott, hogy a főváros és nagyvárosok közül szigeteket alakítva növekszik a lakosság, miközben a kisvárosok és a vidék elnéptelenedik.

A sepsiszentgyörgyi elöljáró szerint a központosításra törekvő romániai közpolitikák oda vezetnek, hogy hatalmas agglomerációk alakulnak ki és köztük „sivatag”. „Ez nem lehet érdekünk, hiszen a nagyvárosokban ugyan nagyobb jövedelemhez lehet jutni, ám a kisvárosok és a falvak életminőség szempontjából többet tudnak nyújtani, éppen ezért nem jó modell, hogy a nagyvárosokat telepumpálják pénzzel és a kistelepüléseket hagyják megfulladni”, fejtette ki Antal Árpád.

A Világbank terve a szétfejlődést eredményezi

A sepsiszentgyörgyi elöljáró emlékeztetett, hogy két éve sikerült elérni, hogy a megyeszékhelyeknek járó uniós pénzalapok felét egyforma arányban osztják szét a városok között, függetlenül attól, hogy azok kicsik vagy nagyok, a másik felét pedig lakosságarányosan kaphatják meg a megyeszékhelyek. A Világbank által Romániának javasolt terv szerint a következő uniós költségvetési ciklusban a megyeszékhelyeknek szánt pénzeket kizárólag lakosságarányosan osztanák szét, ebből természetszerűleg a nagyvárosok nyernének, és a kisvárosok veszítenének.

Antal Árpád arra hívja fel a figyelmet, hogy az uniós pénzeknek három célt kellene szolgálniuk: a fejlődést, a szolidaritás elvét és a kohéziót, vagyis, hogy az ország ne szétfejlődjön, hanem összefejlődjön. Amennyiben a megyeszékhelyek kizárólag lakosságarányosan jutnak pénzhez, akkor nem érvényesül sem a szolidaritás elve, az nem szolgálja a kisebb városok fejlődését, sem a kohéziót. A két pénzosztási módszer közti különbség Sepsiszentgyörgy esetében az, hogy a jelenlegi rendszerben 50 millió euróra tud pályázni, míg a lakosságarányos pénzosztás esetén 15 millió euró állna rendelkezésére.

„Még nem lefutott a meccs. Próbálok a Municípiumok Szövetségében magam mellé állítani elég polgármestert ahhoz, hogy érvényesíteni tudjuk a méltányos pénzelosztás elvét, vagyis azt, hogy a rendelkezésre álló összeg felét egyformán osszák szét a municípiumok között, a másik felét pedig lakosságarányosan kapják” – mondta Antal Árpád, aki szerint ennek a módszernek a legnagyobb nyertese Csíkszereda lehet az ország legkisebb megyeszékhelyeként, a határ pedig Nagyvárad amelynek akkora a lakossága, hogy mindegy, milyen módszer szerint osztják neki a pénzt. Az annál nagyobb városok a lakosságarányos pénzosztásban érdekeltek, a kisebbek pedig abban, hogy a pénz felét egyformán osszák.

Székelyföld autonómiájával riogat a fejlesztési miniszter

Antal Árpád arra is felhívta a figyelmet, hogy néhány hete a kormány elfogadott egy sürgősségi kormányhatározatot, amelyben decentralizálták a regionális operatív programokat olyan értelemben, hogy az irányító hatóság nem a bukaresti fejlesztési minisztérium, hanem a regionális fejlesztési ügynökségek lennének. „Ez a dolog nem tetszik Bukarestnek, hiszen miután a kormány elfogadta a sürgősségi rendeletet, azt nem küldték el kihirdetésre a Hivatalos Közlönynek” – mondta Antal Árpád, aki szerint a fejlesztési miniszter egy vaskos, 16 oldalas levelet írt a kormányfőnek, amelyben a pályázati pénzek decentralizálása elleni érvként többek között azt írja, hogy fennáll a veszélye, hogy elkezdődik a fejlesztési régiók átszervezése.

A fejlesztési miniszter azt is leírja, hogy fennáll a veszélye, hogy a decentralizálást kihasználva az RMDSZ kérni fogja Székelyföld autonómiáját, aminek eléréséhez nyomást gyakorolhat a kormányra. 

Antal Árpád szerint mindez azt bizonyítja, hogy a bukaresti minisztériumokat nem a politikum hanem „láthatatlan erők” irányítják. Hozzátette: minderre a politikum rövid távon jó választ adott, ugyanis ugyanazt a tervezetet, amit elfogadott, de nem hirdetett ki a kormány, benyújtották a parlamentbe úgy, hogy azt minden párt frakcióvezetője aláírta. „Ennél egyértelműbb politikai akaratot nem lehet felmutatni, de kérdés, hogy ezt miként akadályozzák meg a «láthatatlan erők»”. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X