Fontos adómódosítások várják, hogy a parlament megszavazza őket


-A A+



A kormány idén nem tervez változtatásokat a pénzügyi és adóügyi törvénykezésben, mert kiszámíthatóságra törekednek, ennek ellenére történhetnek törvénymódosítások, mivel a parlament előtt több száz ilyen indítvány van – mutatott rá György Attila. A pénzügyminisztérium államtitkára Sepsiszentgyörgyön, a Székelyföldi Könyvelők Találkozóján tartott előadást a 2020-ra várható pénz- és adóügyi változásokról.

Bevezetőjében idézte Florin Câțu pénzügyminisztert, aki a napokban bejelentette, hogy idén nem terveznek módosításokat az adótörvénykönyvben. „Ezzel zárhatnám is az előadást, ám a helyzet nem ilyen egyszerű” – mutatott rá György Attila. A pénzügyminisztériumi államtitkár rámutatott: a kiszámíthatóság érdekében a kormány idén nem tervez módosításokat, mégis történhetnek változások. Ennek magyarázata, hogy a parlament előtt jelenleg 174 adó és pénzügyi törvénykezésre vonatkozó módosító tervezet van, amit korábban képviselők és szenátorok kezdeményeztek, a legrégebbi tervezet 2007-ből származik, amiről még nem döntöttek a törvényhozók. Emellett ugyancsak a parlamentnek kellene döntenie további 38 olyan törvénymódosításról, amit korábban a kormány kezdeményezett, illetve történhetnek módosítások, ha a hazai pénzügyi törvénykezést harmonizálni kell egy új európai uniós jogszabállyal.

Az áfacsökkentés nagy érvágás lenne

György Attila szerint a parlamenti elfogadásra váró törvénykezdeményezések legtöbbje olyan, ami túl nagy terhet róna a költségvetésre, vagy ellentmond az uniós szabályoknak, ezért nem valószínű, hogy átmennek a törvényhozáson. Példaként említette a kezdeményezést, amely a jelenlegi 19 százalékról 16 százalékra csökkentené az általános áfakulcsot (TVA): ez óriási, havonta 736 millió lejes bevételkiesést jelentene az államkasszának. Emellett a parlament előtt van több tervezet, amely több termékre és szolgáltatásra vezetne be 9 vagy 5 százalékos differenciált áfakulcsot, ám ezek is jelentős, több százmillió lejes bevételkieséssel járnának az állam számára. Emellett jelenleg uniós szinten Romániában van az egyik legalacsonyabb áfakulcs, ez mindössze két országban – Luxemburgban és Máltán – alacsonyabb, mint nálunk.

György Attila elmondta, hogy több törvénykezdeményezés vonatkozik még a mikrovállalatoknál alkalmazható adókedvezményekre. Ilyen például az a javaslat, amely az iskoláztatás, szponzorálás költségeit akár évi 7000 euró keretig leírhatóvá tenné az adóalapból. Az államtitkár szerint vannak olyan törvénytervezetek is, amelyek kedvezően érintenék az állam bevételeit, például ilyen a magas nyugdíjak megadózására vonatkozó kezdeményezést.

Hozzátette: sok olyan pénz- és adóügyi törvénykezdeményezés van a parlament előtt, amelyek egy-egy ágazat vagy intézmény számára nyújtana adókedvezményeket. Ezek ugyan nem terhelnék le a költségvetést, viszont fennáll az a veszély, hogy ha elfogadja a parlament, azzal „kinyitnák a Pandóra szelencéjét”, mivel erre hivatkozva más ágazatok vagy közösségek is igényelhetnék az adókedvezmény kiterjesztését. Példaként az informatikusok jövedelemadó-mentességét említette, amely alapján benyújtottak egy törvénytervezetet, amely a sajtóban dolgozókra is kiterjesztené a jövedelemadó-mentességet. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X