Felmérés a digitális munkapiacról: internetes munkával a minimálbért sem lehet megkeresni


-A A+

A várakozásokkal ellentétben az internetes munkavégzés nem teremtett új piacot, amely minőségileg különbözne a korosztályok és nemek alapján szegmentált hagyományos munkapiactól, viszont még bizonytalanabbá tette a nem szokványos munkaviszonyban vagy részmunkaidőben dolgozók helyzetét.

Miután maga a digitális munkapiac a technológiai fejlődés eredménye, magától értetődőnek tűnhet, hogy az internetes vagy úgynevezett platform alapú munkavégzés többnyire magasan képzett, kreatív embereknek való. Ezzel szemben a valóság az, hogy az internetes munka és a tudásalapú gazdaság között vajmi kis átfedés mutatható ki. Legalábbis ezt állítják az Európai Szakszervezeti Intézet (European Trade Union Institute, ETUI) kutatói, akik a régió öt országában készült felmérések alapján publikálták friss tanulmányukat. Ahogy az gyakran történni szokott, az adatfelvétellel ezúttal is átugrották Romániát – felmérés Bulgáriában, Magyarországon, Lengyelországban, Lettországban és Szlovákiában készült.

A tanulmány egyik meglepő megállapítása az, hogy az internetes munkavégzés a legritkább esetben követel meg magas képzettséget vagy kreativitást. Miközben a digitális munkaplatformok a technológiai fejlődés eredményeként jöttek létre, a munkavégzés ezeken a platformokon a régóta meghonosodott munkavállalási formákat idézi, a digitális szolgáltatás pedig többnyire csupán közvetítő – húzza alá a tanulmány.

A dokumentum fontos megállapítása: a felmérések alapján nincs bizonyíték arra, hogy az internetes munkavégzés vagy az egyik válfajának tekintett platform alapú munka új piacot teremtett volna – amely minőségileg különbözne a korosztály és nem szerint szegmentált hagyományos munkapiactól –, viszont rontotta a nem szokványos munkaviszonyban vagy részmunkaidőben dolgozók helyzetét.

Sokan próbálkoznak

Az ETUI kiadványa cáfolja korábbi tanulmányok arra vonatkozó következtetéseit, hogy az internetes munka sokkal elterjedtebb az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező kelet-európaiak körében. Ezzel szemben az adatok azt mutatják, hogy miközben a lakosság jelentős része próbálkozott a jövedelemszerzésnek ezzel a módjával, meglehetősen sovány szegmens szerez rendszeres jövedelmet internetes munkavégzésből. (Az eltérő következtetéseket a korábbi felméréseknél használt mintavételezési hibák számlájára írják az ETUI-tanulmány szerzői.)

A két fenti táblázat értelmezéséhez először is tisztázni szükséges az internetes és a platform-munka fogalmát. A kérdőívezés során is használt definíció szerint az online platformok olyan internetes weboldalak vagy alkalmazások (appok), amelyeken keresztül valaki rövid időre szóló munkavégzésre szerződhet. Ez lehet programozás, adatbevitel, vendéglátás, áruszállítás, személyfuvarozás, más személyes szolgáltatások. A tanulmány különbséget tesz a „rendes” internetes munkavégzés és a platform-munka között. Az utóbbit egy szűkebb szegmensként definiálja, nem számítva bele az ingatlanok bérbeadását (pl. Airbnb) és a saját ingóságok eladását (pl. eBay).

Ahogy a fenti adatok mutatják, a vizsgált államok felnőtt (18-64 év közötti) lakosságának jelentős hányada próbálkozott már internetes jövedelemszerzéssel, azonban sokan közülük mindössze fölöslegessé vált holmijukat próbálták pénzzé tenni. Azoknak az aránya, aki rendszeres jövedelemre tesznek szert ily módon igencsak kicsi, bár – a tanulmány szavaival – nem jelentéktelen. Még kevesebben élnek meg ebből a munkából.

Keveseknek sikerül

A tanulmány szerzői keresik a választ az internetes munkavégzéssel próbálkozók hozzávetőleg magas aránya és az abból rendszeres jövedelmet szerzők nagyságrendekkel kisebb hányada között. A magyarázat szerintük az alacsony jövedelmekben rejlik. Az adatok szerint nagyjából minden negyedik felnőtt kipróbálta magát a digitális piacon – leszámítva azokat, akik mindössze saját vagyontárgyaikat értékesítették –, viszont csupán egy töredéknek sikerül rendszeresen a minimálbérnél többet megkeresni.

Ugyanakkor az internetes munka velejárója a fokozott bizonytalanság, mutat rá a tanulmány. A megkérdezettek mintegy 40 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt 12 hónapban megőrizte a munkahelyét. Körülbelül ugyanennyien váltottak egyszer munkahelyet, két vagy több alkalommal pedig mindössze 5 százalék. Ezzel szemben az internetes munkavégzők körében háromszor többen kötöttek két vagy több szerződést, miközben csupán 35 tudta megtartani az egy évvel korábbi munkahelyét.

Ugyancsak érdekes következtetésre vezet az adatok kor szerinti bontása. Azt mutatják ugyanis, hogy miközben az internetes és platform-munkások életkora alacsonyabb azokénál, akik soha nem próbálkoztak a jövedelemszerzésnek ezzel a módjával, az előbbi kategóriába tartozók sem nagyon fiatalok – általában a harmincas éveik közepén járnak.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X