Az államfő kihirdette a 2020-as költségvetés törvényét

Kihirdette Klaus Johannis államfő a 2020-as állami költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés törvényét, annak ellenére, hogy a jogszabály elfogadásának módja hamarosan az alkotmánybíróság asztalára kerül.

Mint korábban írtuk, az Orban-kormány úgynevezett parlament előtti felelősségvállalással fogadta el a 2020-as költségvetési törvényt és a jövő évi társadalombiztosítás költségvetésének törvényét tavaly december 23-án. Ez az eljárás kiiktatja a parlamenti vitát az államháztartást meghatározó jogszabályokról: a kormányzati felelősségvállalással beterjesztett törvények hatályba lépését csak a kormány megbuktatásával akadályozhatja meg a parlament.

A parlament házelnökei még aznap megtámadták az alkotmánybíróságon a törvény elfogadásának procedúráját, a kormány és a parlament közötti alkotmányos természetű jogi konfliktusra hivatkozva. Marcel Ciolacu, a képviselőház szociáldemokrata (PSD) elnöke elmondta: Európában precedens nélküli, hogy egy demokratikus kormány parlamenti vita nélkül fogadja el a költségvetés tervezetét. Az alkotmánybíróság közölte: a felek január 10-ig fejthetik ki írásban álláspontjukat és fogalmazhatják meg az általuk javasolt megoldást az esetleges konfliktus feloldására. 

A jövő évi költségvetés megtervezésénél a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3 százalékos inflációval, 3 százalékos munkanélküliségi rátával, és a GDP 3,6 százalékára rúgó, 40 milliárd lejt meghaladó államháztartási hiánnyal számolt.

Klaus Johannis annak ellenére hirdette ki a törvényt, hogy az alkotmánybíróság még nem határozott a házelnökök óvásáról. Márton Árpád, az RMDSZ jogász-politikusa szerint ez azért lehetséges, mert "az alkotmány jóhiszeműen megírt szövegét egyesek rosszhiszeműen értelmezik". A képviselő emlékeztetett: az alkotmánybíróságon megtámadott törvények "elméletileg" mindaddig nem léphetnek hatályba, amíg a taláros testület nem határoz róluk.

"Óvásukban a házelnökök arra hivatkoztak: alkotmányos jellegű konfliktus keletkezett a parlament és a kormány között azáltal, hogy egy ilyen nagy horderejű törvényt, mint a költségvetés, a kormány parlament megkerülésével fogadtat el. Klaus Johannis azért hirdette ki a törvényt, mert a kormány és az elnöki hivatal is úgy értelmezi: bárhogyan is dönt az alkotmánybíróság, a határozata csak a jövőre vonatkozik. Tehát legfennebb az történhet, hogy a jövő évi költségvetést egy következő kormány már nem fogadhat el hasonló módszerrel" – magyarázta a Maszolnak Márton Árpád.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?