banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Gyermekkori álmát valósította meg: szülei nyomdokába lépve bioméhészetet hozott létre Nyárádremetén

„Harmadik generációs méhészként 6 éves koromban kaptam két méhcsaládot, amelyet szüleim segítségével gondoztam, tőlük tanultam meg az alapokat, amelyeket felhasználva, 18 éves koromra sikerült a méhcsaládállományomat 175 családig gyarapítanom” – osztotta meg a Maszollal a nyárádremetei származású Karácsoni Botond, aki főállású méhészként jelenleg 300 méhcsaláddal foglalkozik. Méhészete a Romániában elismert Ecocert (bio) ellenőrző egység organikus minősítésében részesült, valamint 5 éve a Naturland minősítést is megkapta.

Sikeres erdélyi vállalkozások címmel új sorozatot indított a Maszol. Célunk olyan vállalkozások bemutatása, amelyek kiemelkednek, példaértékűek. Sorozatunk korábbi anyagait itt olvashatja.

„Céljaim és álmaim már 6 éves koromban körvonalazódtak, és közéjük tartozott, hogy a középiskola elvégzése után főállásként foglalkozhassak a méhészettel, minőségi méztermékeket állíthassak elő, és egészséges méhcsaládokat tenyészthessek” – mondta el a Maszolnak a fiatalember, akinek mára sikerült teljesítenie a vállalkozás elején kitűzött célokat.

Méhészetében minőségileg bevizsgált organikus méz- és méhészeti termékeket állítanak elő: ide tartoznak a különböző mézfajtáik (repce, akác, hárs, vegyes virágméz), emellett méhanya-nevelő farmot létesített, ahol méhanyákat, rajokat és méhcsaládokat nevel és értékesít. Az utóbbi időben bővítették vállalkozási profiljukat, így az eddigi tevékenységük méztartalmú natúrkozmetikumokkal, illetve méztartalmú különleges termékekkel is kiegészült.

 

Kézzel készített méztermékek egy apró településen

A bioméhészet lényege a vegyszermentességben, a természetességben, az egészséges élelem és termék biztosításában, és a gondozott egyedek tiszteletéből áll – ismertette Karácsoni Botond vállalkozásuk különlegességét. Megtudtuk, a méhek kártevői és betegségei ellen csak természetes anyagokat (szerves savakat, illóolajokat) használnak, minden vegyszert és káros kémiai vegyületet mellőznek.

Emellett a méhészetben használt eszközeik is csak saválló acélból készülhetnek, beleértve a méz tárolására és kinyerésére használt eszközöket, a mézkeretekben lévő dróton át az egyszerű füstölőig mindent. „Vándorlásaink során el kell kerüljük a szennyezett területeket, azaz a gyárakat, az állattenyésztő farmokat, a nagyvárosok ipari körzetét, valamint a forgalmas utak közelségét” – magyarázta.

A vállalkozó a cége másságát a termékpaletta bőségében látja: nemcsak mézet, hanem méhcsaládokat, méhanyákat, natúrkozmetikumokat és mézkülönlegességeket is előállít. "Emellett mindenben törekedünk a minőségre, a természetességre, a környezettudatosságra és az újrahasznosíthatóságra” – részletezte. Hozzátette, nemcsak a termékek, hanem azok csomagolása is újrahasznosítható vagy újrafelhasználható, mert a környezettudatossághoz hozzátartozik, hogy saját kezűleg, saját műhelyükben állítják elő a kaptárokat és a kereteket, így is vigyázva azok minőségére.

Több évtizedes családi munka

Nagykorúvá válásáig Karácsoni Botond a szülei segítségével méhészkedett, ezt követően alapította saját méhészetét, amelynek különböző munkafolyamataiban a továbbiakban is részt vettek a szülei. Voltaképpen a családalapítása után vált „tényleges családi vállalkozássá” a tevékenységük.

„Kibővítettük a termékcsaládunkat, a vállalkozást ugyan egy ember vezeti, de családi megegyezések alapján hozunk döntéseket. A vállalkozás kommunikációját legfőképpen a feleségem, Karácsoni Dóra irányítja, ő tartja a kapcsolatot a vásárlókkal, ő szól a közösségi hálón keresztül az érdeklődőkhöz, észreveszi azok igényeit, és próbál, ha nem is minél nagyobb, de egy minél bizalmasabb érdeklődői kört kialakítani” – mutatott rá.

 

Karácsoni Botond arra is felhívta a figyelmünket, hogy a közhiedelemmel ellentétben a méhészet egy egész éves munka, és nem csak a méhészidényből áll: tavasszal, a méhészidény megkezdése előtt együtt készülnek a vándorlásra a mézkeretek készítésével és a csomagolással. A vándorlások sorozata és a mézpergetés után, az idény lejártával a méhek gondozása és betelelése a feladatuk. A téli időszak pedig a mézkaptárok és keretek készítésével telik el. A vállalkozó kiemelte, a felsoroltak általában mind általa végzett munkák, a felesége pedig főleg a méz értékesítésével és a méztartalmú natúrkozmetikumok, méhészeti termékek előállításával foglalkozik, de mindig besegítenek egymásnak, ha arra van szükség.

A méhész vándor

Az egy évet felölelő méhészmunka augusztusban kezdődik, ekkor a méheket a téli időszakra készítik fel: igyekeznek minél népesebb méhcsaládokat betelelni megfelelő mézkészlettel. A tavaszi kirepülés után a népes méhcsaládokat vándoroltatják, ugyanis a megfelelő méhlegelő biztosítása vándorlások sorozatával teremtődik meg. Így évente akár 3000 km-t, általában 4-5 hónapot vesz igénybe az ellátásuk – világosított fel az ifjú méhész.

Az életforma nehézségekkel jár együtt, hiszen a vándorlási időszak alatt a méhész távol van családjától, megfelelő vándortanya után kutat, és az időjárásviszonyoktól függ, nem beszélve az utazással járó nehézségekről, amelyeket általában az okoz, hogy a méhek csak éjszaka szállíthatók – tudtuk meg Karácsoni Botondtól, aki a nehézségekről szóló beszámolóját rövidre fogva, a pozitívumokra terelte a szót.

„A méhésznek kötetlen a munkaideje, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy bár a családtól távol vagyunk, a vándortársaink körében új, időszakos családra találunk, akiktől mindig segítséget várhatunk. Személyes legfőbb pozitívumom, hogy édesapámmal együtt vándorolhatok, akitől rengeteget tanultam az életben” – osztotta meg velünk. Ezek mellett nagy előnynek tekinti, hogy a vándorlási időszakot a természetben töltheti, ami – bár munkával telik a napok többségében – egy kirándulással is felér, „mivel a vándorlásaink során megfordulunk a havasi fenyveseken, az Alföldön, a Fekete tenger és a Duna Delta környékén”.

Kapcsolódók

Kimaradt?