Cégaktivitás Erdélyben: Székelyföld rosszul teljesít


-A A+



Tavaly, 2018-ban 525 184 cég működött Romániában – mutat rá az Erdélystat cégaktivitást vizsgáló elemzése. Ez 1000 lakosra vetítve 26,1 ezrelékes cégsűrűséget jelent. Erős különbség észlelhető a főváros és környéke, valamint az ország többi régiója között: míg Bukarestben 56, Ilfovban 60 vállalkozás jut ezer főre, Erdélyben 27, Havasalföldön 20, Moldvában pedig csupán 18. A fővárosi régió kivételével az ezer főre vetített vállalkozások, vállalatok száma átlagosan 22,2.

A romániai vállalkozások 2018-ban összesen 1517 milliárd lejnyi forgalmat bonyolítottak le. Ebből 42% a fővárosi régióban bejegyzett cégek részesedése, az erdélyi székhelyű cégek részesedése 28%. Az 1 milliárd lej feletti éves forgalommal rendelkező 136 vállalat közül 78-nak a fővárosi régióban van a központi székhelye.

Erdélyben 2018-ban összesen 186 173 vállalkozás működött, ami ezer lakosra vetítve az országos átlaghoz nagyon közeli, 27,4 ezrelékes vállalkozássűrűséget eredményez. Az erdélyi cégek teljes üzleti forgalma 427 710 milliárd lej volt, ami egy lakosra vetítve mintegy 63 ezer lejt jelent.

Mi a helyzet Székelyföldön?

A székelyföldi régió mutatói a legalacsonyabbak Erdélyen belül, a vállalkozói aktivitás és a cégek üzleti forgalma egyaránt elmarad az erdélyi átlagtól. Míg az erdélyi lakosság 7,7%-a lakik Hargita és Kovászna megyében, a vállalkozások csupán 5,8%-a működik itt, ezek pedig az Erdélyben bonyolított forgalom csupán 4,1%-áért felelősek. Ezzel sereghajtók a régiók egy lakosra jutó üzleti forgalom szerinti rangsorában is, ami alig haladja meg az erdélyi átlag felét (33 724 lej). Beszédes az is, hogy a 100 millió lej feletti forgalmat bonyolító 515 erdélyi cég közül csupán 20 székelyföldi, ami a nagyvállalatok mindössze 3,9%-át jelenti. Hargita és Kovászna megyében egyébként az alsó-közepes méretű (1–10 millió lej közötti forgalmat lebonyolító) vállalkozások vannak átlag feletti arányban.

A vállalkozói aktivitás és teljesítmény szempontjából valamivel jobban, de szintén átlagon alul teljesítenek az észak-erdélyi és a partiumi régiók is: 21,8, illetve 25,8-as cégsűrűséggel, valamint 39 205, illetve 50 536 lejes egy főre jutó forgalommal. Ezekben a régiókban is az alsó-közepes, illetve a kisebb forgalmú cégek fordulnak elő az átlaghoz képest nagyobb arányban.

Dél-Erdélyben és Bánságban a cégek aránya szinte tökéletesen igazodik a lakosságarányokhoz, és ez átlaghoz közeli vállalkozássűrűséget jelent. Egy főre jutó forgalmuk viszont messze meghaladja az erdélyi átlagot, mindkét régióban 70 000 lej felett teljesítenek. A nagyobb forgalomsűrűség annak is köszönhető, hogy a legtöbb nagyobb méretű céget ebben a két régióban találjuk (az 515-ből 280-at).

Végül Közép-Erdélyt azért említjük külön, mert a cégek sűrűségének átlagát ez a régió húzza fel (35,8), és itt a legnagyobb az egy lakosra jutó üzleti forgalom is (76 536 lej). A két nyugati régiótól leginkább abban különbözik, hogy cégméret szerint itt nagyobb a változatosság: Közép-Erdélyben Kolozs megyének köszönhetően átlag feletti arányban találunk kis forgalmú mikrovállalkozásokat és nagyvállalatokat egyaránt.

Összesítve elmondhatjuk, hogy Székelyföld és Észak-Erdély esetében a kis és közepes cégek sűrűsége kisebb az erdélyi átlagnál, de magasabb, mint a nem erdélyi területek átlaga (a fővárosi régiót kivéve). A lakosság arányához képest több céget találunk Közép-Erdélyben. Ez fennáll úgy a kis és közepes cégekre, mint a 100 millió lejnél nagyobb forgalmúakra. Dél-Erdély és Bánság esetében a nagyobb cégek jelenléte kiemelkedő. A Partiumban a kisebb cégek aránya a lakosság arányával közel megegyező, a nagyobb cégekből viszont kevesebbet találunk.

Mi áll a székelyföldi adatok mögött?

A cégaktivitásban és -teljesítményben mutatkozó erdélyi régiók közötti különbségeket a legnagyobb mértékben az urbanizáltság foka magyarázza. A nagyvárosok és ezek vonzáskörzetében található községek gazdasági értelemben összefüggő térségeket képeznek. Nagy előnnyel vezetnek mind a vállalkozások sűrűségét, mind pedig azok forgalmát illetően. A méret szerinti eltérések a nagyvároson és vonzáskörzetén kívül is számítanak: minél nagyobb egy település, annál intenzívebb a vállalkozói aktivitás, és annál nagyobb a cégek forgalma is.

A székelyföldi régió hátránya tehát a nagyvárosok hiányának tudható be, ennek hatását kiszűrve mutatói jobbak Észak-Erdélynél vagy Dél-Erdélynél. A legnagyobb cégsűrűség Közép-Erdélyre jellemző mindegyik méretkategóriában, Dél-Erdély és Bánság esetében a nagyobb cégek jelenléte kiemelkedő.

Mely tevékenységek hol vannak inkább jelen?

A cégek tevékenységcsoport szerinti megoszlását régiók szerint vizsgálva látható, hogy jelentős regionális eltérések vannak. A fővárosi régióban felülreprezentáltak a kereskedelmi cégek. Ennek oka, hogy itt van bejegyezve több országos tevékenységet folytató cég: országos kereskedelmi láncok, személygépkocsi- és üzemanyag-forgalmazó cégek székhelye is jellemzően itt van.

Erdélyen belül a komplex ipar jelenléte Dél-Erdélyben és Bánságban kimagasló (ezen belül leginkább a jármű- és gépberendezés gyártása), a könnyűipar súlya Székelyföldön és Észak-Erdélyben relatív magasabb. A szellemi szolgáltatások ágazata Közép-Erdélyben (elsősorban Kolozs megyében) erős. A szállítási ágazat súlya Partiumban relatív nagyobb, mint a többi erdélyi régióban.

Erdélyi nagyvárosok

A különböző településtípusok vizsgálata során az Erdélystat elemzése rávilágít arra, hogy a főváros nélkül számított 100 ezer lakosnál nagyobb városok közt cégsűrűség szerint az erdélyi nagyvárosok a mezőny első felében találhatók. Az első 3 helyen Kolozsvár, Nagyvárad és Brassó áll. A legkevesebb egy főre eső vállalkozás Szatmárnémetiben figyelhető meg, de még így is megelőz több nem erdélyi nagyvárost, közöttük Krajovát vagy Galacot. A 20 és 100 ezer lakos közötti városok erdélyi cégsűrűségi rangsorát Beszterce vezeti, ezt követi Gyulafehérvár és Zilah. Jó helyezést ért el a székelyföldi városok közül Székelyudvarhely és Csíkszereda. Szászsebest kiemeli a többi közepes város közül az egy főre eső céges forgalom rendkívül magas értéke, e szerint Szászsebes a nagyvárosokat is megelőzi. A kisebb városok erdélyi cégsűrűségi rangsorát a Brassó megyei Vidombák vezeti, ezt követi Predeál és a Szatmár megyei Avasfelsőfalu. A nagyobb számban (35% fölötti arányban) magyarlakta kisvárosok közül Szalonta, Margitta és Gyergyószentmiklós cégsűrűsége magasabb a kategória átlagánál.

A nagyvárosi vonzáskörzetben levő erdélyi községek cégsűrűségi rangsorát Újszentes, Gyüreg (Temes) és Szászfenes (Kolozs) vezetik. A nagyobb számban magyarlakta nagyvárosi vonzáskörzetben levő községek közül nagyobb cégsűrűséggel rendelkezik Koronka (Maros), Hegyközpályi és Bors (Bihar).

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X