Milyen büntetésre számíthatunk, amiért átlépjük a 3 százalékos költségvetési hiányt?


-A A+

Az elmúlt tíz évben az Európai Unió 28 tagállamából 26 ellen indítottak kötelezettségszegési eljárást a túlzott költségvetési hiány miatt – tudtuk meg Winkler Gyula EP-képviselőtől. A két kivétel Észtország és Svédország. Romániában idén a kormány 4,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol, a jövő évi költségvetés tervezete szerint  a deficit elérheti 3,6 százalékot. A maastrichti szerződésben a stabilitási kritériumok maximum 3 százalékos hiányt írnak elő. Milyen szankciókra számíthat Románia, amiért nem tesz eleget a kritériumoknak? – kérdeztük Winkler Gyulát.

Románia ellen az Európai Bizottság több alkalommal is indított eljárást a túlzott deficit miatt, ám minden alkalommal sikerült  korrekciókat végrehajtani, így nem került sor büntetésre. A büntetésnek két formája létezik: a korrekciók végrehajtásának késlekedése esetén minden nap bírságot fizet az illető tagállam, vagy kiszabnak egy nagy összegű büntetést az illető tagállamra. Winkler Gyula EP-képviselő hangsúlyozta, pénzügyi szankciókat csak az európai bíróság szabhat ki végleges bírósági döntéssel az Európai Bizottság javaslatára.

Mi az eljárás?

Az Európai Bizottság az együttműködési mechanizmus keretében nyomon követi az tagállamok költségvetéseit és azok végrehajtását. Ha látja, hogy valamely tagállam túllépi például a 3 százalékos deficitet, tárgyalási folyamat indul be a bizottság és az illető tagállam kormánya között. Ha az EB úgy ítéli meg, hogy például a romániai államháztartásban tapasztalt gondok jogossá teszik a kötelezettségszegési eljárás beindítását, első lépésként megszületik egy levél, egy felhívás a bukaresti kormánynak címezve. Ebben az EB arra kéri a kabinetet, hogy tisztázza a helyzetet. A kormánynak joga van elfogadni vagy elutasítani az EB megállapításait.

A bizottság eljárása lezárulhat abban az esetben, ha a kormány javasolta korrekciókat elfogadják. Ha nem sikerül egyezségre jutni, az ügy az európai bíróságra kerül. Ekkor már az Európai Unió bírósága dönt arról, hogy az EB-nek vagy a román kormánynak van igaza. Nem létezik tehát egy automatikus büntetés, amely azonnal hatályba lép, hanem ez egy hosszabb együttműködési és tárgyalási folyamat – mondta Winkler Gyula. Hozzátette, az idei költségvetés végrehajtását és a jövő évi költségvetés tervezetét a nyomonkövetési mechanizmus értelmében az Európai bizottság is véleményezni fogja. Ha azt találja, hogy az államháztartással gondok vannak, a fent vázolt eljárási folyamat beindul.

A költségvetési gondok nem most kezdődtek

A gazdasági szakpolitikus rámutatott, hogy az idei évi költségvetéssel kapcsolatban már jóval korábban történtek figyelmeztetések. Emléketetett, hogy a megbukott PSD-kormány az idei költségvetést jókora késéssel fogadta el, ami azt eredményezte például, hogy az önkormányzatok csupán áprilisban-májusban tudták megszavazni a saját büdzséjüket. „Tehát nemcsak hogy nagy késéssel lett elfogadva az idei központi költségvetés, hanem már akkor voltak figyelmeztetések. Az egyik legkomolyabb figyelmeztetésnek személy szerint a fiskális tanács jelentését tartom, amely már akkor azt mondta, hogy a bevételi oldalon két tétel túl optimista: az adókból befolyó összegek és a gazdasági növekedés mértéke. A kiadásokat tehát erre a túldimenzionált bevételi oldalra építette fel a megbukott PSD-kormány” – magyarázta Winkler.

Az előző kormány hatalmasra duzzasztotta a közszféra béreire fordított kiadásokat, a nyugdíjemelés is egyre nagyobb terhet ró a büdzsére. „Szükség van nagyobb nyugdíjakra, szükség van a minimálbér emelésére és nagyobb fizetésekre, de mindezeket a gazdaságnak fenn kell tudni tartani. Amikor a személyzeti kiadások, a közszférában dolgozók fizetései, illetve a nyugdíjak nagyobb mértékben növekednek, mint amennyit a gazdasági bővülés, a gazdasági teljesítmény elbír, akkor óhatatlanul gondok jelentkeznek. Itt két nagy gond jelentkezett, és a kormányzat átvételekor ezek rögtön látszottak. Az egyik, hogy nem lehet tartani a 3 százalékos deficitet, a másik gond pedig strukturális és talán még komolyabb: az állami beruházások finanszírozása nagyon szerény volt 2019-ben. Tehát a beruházások kárára történtek a fizetések és a szociális jellegű költségek növelése. Ezt valahogy korrigálni kell. Javítani kell az európai uniós alapok felhasználását, csökkenteni kell a bürokráciát.  Olyan költségvetési felépítést kell megtárgyalnunk az Európai Bizottsággal, hogy ne induljon be Románia ellen egy esetleges kötelezettségszegési eljárás” – magyarázta az EP-képviselő.

Több évtizede, hogy alapproblémákkal küszködünk

Winkler Gyula emlékeztetett, hogy olyan strukturális gondokkal küszködünk, amelyeket évtizedekkel ezelőtt már meg kellett volna oldani. Az egyik ilyen gond, hogy a GDP-hez viszonyítva nagyon kicsi a költségvetési bevételek aránya. „25 éve problémáink vannak a költségvetési végrehajtási és az adóbehajtási fegyelemmel. Nem tudom, ha ezt az Orban-kormány meg tudja oldani a következő 1 évben. Javítani ellenben lehet” – jegyezte meg az EP-képviselő.

Romániában nagyon alacsony az áfa be nem hajtási arány. Ez a pénzügyi hatóságok gyenge teljesítményére és a jogi személyek nyilvántartásának lazaságára vezethető a többi között vissza Winkler szerint. „Még mindig léteznek olyan történetek, hogy egy bizonyos lakcímre például Bukarestben 180 cég van bejegyezve. Ott van egy idős néni, aki azt mondja, hogy jaj istenem, hát már két és fél éve nincs személyim, mert ellopták. A szóban forgó lakcímre százával bejegyzett cégek azért jönnek létre, hogy végrehajtsanak egy áfavisszaigénylési procedúrát, majd el is tűnnek” – magyarázta. Hozzátette, növelni kell minél hamarabb az adóhatóság tevékenységének hatékonyságát, az adminisztrációnak be kell lépnie a digitális korszakba. Ugyanilyen fontos a koherens köz- és pénzügypolitika.

Winkler emlékeztetett, hogy az előző uniós költségvetési ciklusban három éves hosszabbítás után is 2 milliárd eurót nem sikerült lehívnunk a 19,8 milliárd euróból, amely akkor rendelkezésünkre állt kohéziós politikára. Most is hasonló helyzetben vagyunk. Jövő évben lejár a hétéves költségvetési időszak. A nagy infrastrukturális operacionális program keretében 2-3 milliárd eurót ismét nem sikerült lehívni. „Ha a kormány el tudja érni, hogy újból hosszabbítást kapjon Románia, hogy fel tudjuk használni ezt a hatalmas összeget infrastruktúrabővítésre, akkor máris óriási lépést tettünk előre” – mutatott rá Winkler Gyula.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X