A disznóvágás hagyományának végét jelenthetik a sertéspestis miatti szigorítások


-A A+

A háztáji sertéstartás és a disznóvágás hagyományának végét jelentheti, ha a gyakorlatban sikerül érvényt szerezni annak a már hatályba lépett miniszteri rendeletnek, amely az afrikai sertéspestis fertőzés megfékezése érdekében jelentős szigorításokat vezetett be ezen a téren. A jogszabály lényege, hogy legtöbb ötre korlátozták a háztájon nevelhető sertések számát, és a disznóvágásnál kötelezővé tették az állatorvosi felügyeletet.

Szakemberek szerint a disznóvágásra vonatkozó új szabályt a gyakorlatban kivitelezhetetlen, mert nincs elég hatósági állatorvos, a sertéstartásra vonatkozó szabály pedig ellehetetleníti a családi gazdaságokat, amelyek a hazai mezőgazdaság 70 százalékát teszi ki. Ha viszont érvényt szereznek a mezőgazdasági minisztérium rendeletének, az a háztáji sertéstartás és disznóvágás hagyományának alkonyához vezethet. A megyei állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóságok minden önkormányzatnak elküldték a sertéstartásra és disznóvágásra vonatkozó új szabályokat, hogy azoknak szerezzenek érvényt.

Csak  állatorvos jelenlétében vágható le a sertés

A miniszteri rendelet korlátozza a családi gazdaságokban nevelhető sertések számát, vagyis egy háztartásban legtöbb öt, 30 kilogrammosnál nagyobb disznó tartható kizárólag saját felhasználásra, ezekkel tilos kereskedni. Ha a gazda hatnál több disznót akar tartani, köteles vállalkozási engedélyt kiváltani, be kell szereznie az állategészségügyi engedélyt és szerepelnie kell az országos állatnyilvántartási rendszerben. Mivel mindez költségekkel jár, fennáll az a veszély, hogy sok család lemond a háztáji sertéstenyésztésről.

Az új rendelet előírja, hogy disznóvágásnál kötelező az állatorvos jelenléte. Ezt viszont szinte lehetetlen betartani, hiszen az ország több részéről érkeztek panaszok, hogy nincs elég állatorvos, hogy a disznóvágási időszakban mindenhol jelen tudjon lenni. Az állatorvosi jelenlétre vonatkozó szabály is könnyen arra a sorsra juthat, mint a szúrás előtti bódításra vonatkozó uniós előírás, amely nem tudott meghonosodni.

A kötelező bódítást sem tartják be

A székelyföldi falvakban ma is minden harmadik gazdaságban nevelnek sertést. Háromszéken sertésállomány felét ebben az időszakban háztájakon feláldozzák. Mivel ez a gazdasági berendezkedés nem jellemző az Európai Unió más országaira, a bódításra vonatkozó uniós rendelkezés nem kompatibilis a térség gyakorlatával. November-február időszakban nem ritka, hogy egy faluban naponta 30-40 disznó is felvisít hajnalonta, és ezeket hagyomány szerint többnyire bódítás nélkül szúrják le. Újabban előfordul, hogy a disznóvágók improvizált készüléket használnak, amelyből két villanydrót vagy szeg áll ki, amelyet a sertés füle mögé helyeznek és villanyárammal rázatják meg. Ettől az állat pár pillanatig elkábul, ez idő alatt leszúrják.

Az uniós rendelkezés viszont nem pontosan ezt érti a kábítás alatt. Előírás szerint a műveletet „bódítópisztollyal” kellene elvégezni, amit csak rendőrségi engedéllyel rendelkező állatorvosok használhatnak a lakosság kérése alapján. Az elmúlt években nemigen volt igény disznóvágás előtti bódításra. Ennek gyakorlatias oka az, hogy a körzeti állatorvosok képtelenek egyszerre jelen lenni több tucat háztájon, ahogyan azt képtelenség az új szabály alapján megvalósítani.

Fokozzák az ellenőrző akciókat

Az afrikai sertéspestis fertőzés terjedése és az ételmérgezések megfékezése érdekében ebben az időszakban fokozzák az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági ellenőrzéseket, hívja fel a figyelmet Sikó Barabási Sándor. A háromszéki főállatorvos szerint a téli ünnepek időszakában általában megnő az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása, ezért növelik az ellenőrzések számát is. 

A hatóságok figyelik az élő sertés, a hús és húskészítmények szállítását és forgalmazását, így ellenőrzésre számíthat minden élelmiszerfeldolgozó-, szállító és kereskedő cég, de vizsgálódnak a vágóhidakon, éttermekben és panziókban is. Ezzel párhuzamosan Kovászna megyében minden körzeti állatorvos hétvégi szolgálatot is biztosít, ezért azt javasolják a gazdáknak, hogy a disznóvágáshoz hívják ki az állatorvost. Sikó Barabási Sándor szerint ha az állatorvos vágás előtt megállapítja, hogy az állat beteg, akkor nem szabad feláldozni, mivel az azonosító fülszámmal rendelkező, tehát nyilvántartott disznó esetében az állam piaci áron kárpótolja a gazdát.

Sikó Barabási Sándor arra is hívja fel a figyelmet, hogy disznóvágáskor ne fogyasszanak a disznó húsából, füléből, farkából a trichinella-vizsgálat elvégzése előtt és a laborvizsgálat eredménye ismerete nélkül. Rendkívül veszélyes az a gyakorlat is, hogy disznóvágáskor a gazda elviszi a mintát a körzeti állatorvoshoz, de nem várja meg az eredményt és időközben szokás szerint a család falatozik a disznó farkából vagy füléből.

A háromszéki főállatorvos szerint a feláldozott állaton semmi külső jele nincs, hogy fertőzött lenne, és szabad szemmel a húson sem látszik a trichinellózis parazita, ezért törvényileg kötelező a körzeti állatorvosnál bevizsgáltatni a húst. A trichinellózis vizsgálatra szánt hús mellé le kell adni az állat azonosító fülszámát is, hívta fel a figyelmet a főállatorvos, aki szerint elő szokott fordulni, hogy ezt a gazda elmulasztja, arra hivatkozva, hogy perzseléskor elégett a fülszám.

A disznóvágások időszakában ugyanakkor fennáll a veszély, hogy a rokonoknak, ismerősöknek adott kóstolók által tovább terjed az afrikai sertéspestis járvány, ezt próbálják megfékezni a szigorításokkal. Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság adatai szerint jelenleg az ország 28 megyéjében 261 településen van jelen az afrikai sertéspesti fertőzés. A vírust először 2017 júliusában azonosították Romániában, azóta 539.865 fertőzött házisertést és 2.346 beteg vaddisznót azonosítottak. Mindeddig 13.682 tulajdonosnak fizettek ki 330.453.440 lejnyi kárpótlást.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X