Minimálbér: három forgatókönyvvel számol az új kormány


-A A+

Három forgatókönyvet képzelt el a kormány a minimálbér meghatározására, és csak az elnökválasztás második fordulója után, november végén tudjuk meg, hogy melyik mellett dönt. Akkor derül ki majd az is, hogy a miniszterelnök által beígért emelés milyen mértékű lesz. Egy biztos: bárhogyan is dönt az Orban-kabinet, az jelentős hatással lesz a jövő évi költségvetésre.

Mint korábban írtuk, a megbuktatott Dăncilă-kormány hátrahagyott egy határozattervezetet, amely szerint 2020 januárjától nettó 100 lejjel, bruttó 2262 lejre nő az országos minimálbér, a felsőfokú végzettségűeké pedig 2620 lejre. Miután beiktatták a hivatalába, az új miniszterelnök, Ludovic Orban közölte, hogy az új kormány is támogatja a minimálbér emelését a jövő évtől. Arról nem beszélt, hogy az összeget mennyivel növelik, csak annyit mondott, hogy erről november végéig döntés születik.

A minimálbér emelése nem a parlament hatásköre, a kormány dönt határozatban róla, de a költségvetésre gyakorolt hatása miatt a törvényhozóknak is lesz majd szava ebben a kérdésben. Éppen ezért a képviselőház munkaügyi bizottsága meghívta az e heti egyik ülésére Violeta Alexandru munkaügyi minisztert, hogy kifaggassák az Orban-kabinet szándékairól.

A tárcavezető szavaiból kiderült, hogy nem lesz könnyű a döntés a minimálbér emeléséről. Elsősorban amiatt, hogy nincs még hatástanulmány az intézkedés gazdaságra gyakorolt hatásairól. A tanulmány elkészítése folyamatban van, a miniszter pedig egy munkacsoportot hozott létre, amely a minimálbér meghatározásának lehetséges módozatait elemzi. Kiderült, hogy a kormány három forgatókönyvben gondolkozik – számolt be a Maszolnak Csép Andrea képviselő, a munkaügyi szakbizottság tagja.

Az egyik forgatókönyv szerint jövő évtől a minimálbér 50 százaléka lenne a mindenkori átlagbérnek. A másik elképzelés szerint a minimálbér helyett bevezetnék a minimális órabért. A harmadik forgatókönyv szerint bevezetnének egy harmadik típusú minimálbért is. Ez az összeg a technikumi végzettségű munkavállalókat illetné meg – tájékoztatott az RMDSZ szakpolitikusa.

Az ülésen nem derült ki, hogy mikor készül el a beígért hatástanulmány, amelyre alapozva a kormány eldönti, hogy melyik forgatókönyv mellett teszi le a garast. „Violeta Alexandru csak annyit mondott, hogy hamarosan jön egy változottal” – számolt be Csép Andrea. Így csak abból lehet kiindulni, amit Ionel Dancă, a miniszterelnök kabinetigazgatója ígért a hét elején: november végéig eldől, hogy mi történik jövőre a minimálbérrel.

A költségvetési számok függenek tőle

Azért lenne fontos mielőbb megtudni, hogy melyek a kormány szándékai, mert ettől a jövő évi költségvetés is nagy mértékben függ – magyarázta az RMDSZ-es képviselő. A hivatalos adatok szerint jelenleg 1,7 millió alkalmazott dolgozik minimálbérét, és közülük mintegy 330 ezren kapják a felsőoktatási végzettségűeknek járó összeget. Ez azt jelenti, hogy minimálbér összegének és meghatározásának módosulása az alkalmazottak valamivel több mint egynegyedét érinti.

Az összeg emelése közvetlenül alig terhelné a költségvetést, mert a közalkalmazotti szférában kevesen dolgoznak minimálbéren. Közvetett módon azonban nagyon megterheli a büdzsét, mert a közalkalmazottak fizetését az egységes bértörvény a mindenkori minimálbér alapján, kategóriánként eltérő szorzókkal határozza meg. „Így ha mondjuk egy közalkalmazott fizetése a minimálbér 1,72-szerese, akkor 100 lejes minimálbéremelés esetén a fizetése 172 lejjel emelkedik. Ezt viszont már a költségvetésből kell kifizetni” – emlékeztetett Csép Andrea.

Ám a minimálbér emelése az munkáltatókra is plusz terheket ró, amelyek képviselői a szakszervezetekkel és a Dăncilă-kormánnyal folytatott legutóbb háromoldalú tárgyaláson azt mondták: elfogadják az összeg újabb emelését, ha valamilyen kompenzációt kapnak cserében. Egy felmérés is készült, amely szerint a romániai munkáltatók 70 százaléka ellenzi ezt az intézkedést, ha nem jár valamilyen kompenzációval (például adókedvezményekkel).

„Ezért a kormánynak döntéshozatal előtt a szakszervezetek mellett az üzleti szférával is egyeztetnie kell” – emlékeztetett az RMDSZ-es képviselője. Csép Andrea felhívta a figyelmet, hogy a minimálbér emelése serkenti a fogyasztást, megnöveli a keresletet, s ez az import növekedéséhez, a külkereskedelmi mérleg további mélyítéséhez vezethet, és a kormánynak ezzel is számolnia kell. „Fontos, hogy az Orban-kabinet a döntésekor vegye figyelembe a termelékenységet, az inflációt és a gazdasági növekedést” – tette hozzá a képviselő.

Ha bármilyen munkajoggal, nyugdíjakkal és szociális juttatásokkal kapcsolatos kérdése van, küldje el az office@maszol.ro címre, és mi eljuttatjuk Csép Andreához. Ha közérdekű a témája, a képviselő válaszát portálunkon – cikk formájában – közöljük.

A munkaügyi szakbizottság tagja szerint nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a minimálbéresként nyilvántartott alkalmazottak egy része voltaképp nem csak a minimálbért kapja, hanem plusz juttatásokat, például étkezési utalványokat is. Ez utóbbiak értéke után nem kell társadalombiztosítási hozzájárulást fizetni. „Ennek sokszor nincs is tudatában az alkalmazott. Azt hiszi, hogy ha kapott 300 lej értékben étkezési utalványt, akkor ő az 1500 lejes fizetése helyett valójában 1800 lejt keres. Közben ő csak 1500 lej után fizet tébéjárulékot” – magyarázta Csép Andrea.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X