Hatalmas lyuk tátong a büdzsén. Mekkora mozgástere marad a kormánynak?


-A A+

A betervezetthez képest 21 milliárd lej hiányzik az államkasszából - írta kedd esti Facebook-bejegyzésében Florin Cîţu pénzügyminiszter. Ez azt jelzi előre, hogy idén nagy valószínűséggel nem férünk bele a 3 százalékos költségvetési deficitbe. Milyen mozgástere marad ilyen körülmények között az új kormánynak, ha egyensúlyba szeretné hozni az államháztartást? – kérdeztük a Partiumi Keresztény Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Karának adjunktusát, Dr. Králik Lórándot.

Nagyon szűk a múlt héten beiktatott kormány mozgástere, főleg hogy a múlt pénteken azt nyilatkozta a kormányfő, hogy nem terveznek adóemelést – mondta az egyetemi tanár. A PNL-kormány eddig egyetlen adó lehetséges bevezetéséről beszélt, a gépkocsik környezetvédelmi illetékéről van szó, ám ha életbe is lép, a költségvetés szempontjából ez nagyon minimális plusz bevételi forrást jelent – emlékeztetett Králik Lóránd.

A központi bank szerdán közölte, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 19,2 százalékkal, 8,103 milliárd euróra nőtt az idei első kilenc hónapban a tavalyi év azonos időszakához mérten, amikor 6,798 milliárd euró volt a deficit. A folyó fizetési mérleg hiánya főleg azért nő, mert a behozatal gyorsabb ütemben növekszik, mint a kivitel. Tavaly egész évben a folyó fizetési mérleg hiánya 9,41 milliárd euró volt, és 3,45 milliárd euróval haladta meg az előző évit. Az idei első kilenc hónapban 6,26 százalékkal, 4,237 milliárd euróra csökkentek a külföldi közvetlen tőkeberuházások Romániában a tavalyi év azonos időszakához mérten.

Ludovic Orban miniszterelnök a kampány hevében biztosított mindenkit, hogy emelni fogják jövő évtől a minimálbért. Egyelőre nem tudni mennyivel, ennek mértékét a makrogazdasági adatok és a gazdasági szereplőkkel történő egyeztetések után állapítják meg – mondta a tárcavezető. A Partiumi Keresztény Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Karának adjunktusa rámutatott, a minimálbér emelése a költségvetés számára többletkiadást jelent. Az egységes bérezési törvény együtthatókat ír elő, a közalkalmazottak bérét a minimálbérrel beszorzott együttható alapján számolják ki. Ha tehát emelkedik a minimálbér, akkor a közalkalmazottak bére is nagyobb lesz.

A Romániai Üzletemberek Egyesületének elnöke, Florin Pogonaru a Ziarul Financiarnak úgy nyilatkozott, hogy egy bruttó száz lejes minimálbéremelést a magánszféra még megbír. Bruttó száz lejes minimálbéremelés nettóban 1319 lejt jelent a jelenlegi 1262 lej helyett. A Ziarul Financiar adatai szerint közel 1,7 millió alkalmazottat foglalkoztatnak hivatalosan minimálbérrel az 5,6 millió munkavállalóból. A száz lejes bruttó emelés az alkalmazónak 105 lejes kiadást jelent egy személy után havonta. A ZF számításai szerint az államkasszába a minimálbéremelésből körülbelül 2,1 milliárd lejes plusz bevétel folyna be. A kérdés már csak az, hogy a közalkalmazottak fizetésemelése a minimálbér növelése után mekkora plusz kiadással fog járni. Félő, hogy sokkal többel mint 2,1 milliárd lej.

Az olcsóbb állam sem megoldás rövid távon

Az Orban-kormány olcsóbb államot szeretne, a beiktatását követő napokban már csökkentették is a minisztériumok számát és több mint 60 államtitkárt menesztettek. Ludovic Orban sokat hangoztatott célja, hogy jelentősen leépítse az államapparátust. Králik Lóránd elmondta, ha ez meg is valósul, hatása csak hosszú távon mérhető le.

A Fitch nemzetközi hitelminősítő Romániára vonatkozó friss elemzésében rámutat, jövőre évre a költségvetési deficit akár 4 százalékos is lehet, ha a kormány nem hajt végre korrekciókat. Idén a hiányt 3,5 - 3,6 százalékosra jósolják, a nyugdíjemelések miatt pedig akár 6 százalékra is növekedhet 2021-ben. Králik Lóránd emlékeztetett, hogy a megengedettnél nagyobb államháztartási hiány miatt a kormány drágábban tud kölcsönt felvenni. „Már most látszott ez a jelenség, hiszen azzal, hogy két hete napvilágot kezdenek látni a számok a költségvetésről, 2,7 százalékról 4,3 százalékra emelkedett az állampapírok hozama, tehát drágábban tudott már most kölcsönhöz jutni a kormány. Tény, hogy Románia nem egy eladósodott ország, az államadósság a GDP 35-40 százaléka között mozog, ami jóval alatta van a 60 százalékos megengedett értéknek. Ez hosszabb időtávon további hitelfelvételeknek teremt lehetőséget, ám tény az is, hogy ha a költségvetési egyensúly megbomlik, a deficit finanszírozása megdrágul, tehát az állampapírokat magasabb hozamígérettel kell kibocsátani ahhoz, hogy a befektetők megvásárolják” – magyarázta a szakember. Megjegyezte, nem árt észben tartani, hogy az államadósságot az állampolgárok zsebéből fizetik vissza.

Az adó hatékonyabb beszedése megoldást jelenthet

Králik Lóránd elmondta, a költségvetési hiányt az adó hatékonyabb beszedésével csökkenteni lehetne, ám ennek kivitelezéséhez idő kell. Romániában a legnagyobb az adóelkerülés aránya az EU-ban: 36 százalékkal kevesebb áfát szed be az állam, mint amennyit megtehetne. Az áfaelkerülés az online kasszagépek bevezetésével jelentősen visszaszorítható lenne, a magyar és a lengyel példa erre a bizonyíték. Lengyelországban 2013-ban az áfaelkerülés 27 százalékos volt, 2018-ra 9 százalékra csökkent.

„Romániában a kiskereskedőket is kötelezték, hogy online kasszagépet vásároljanak, éppen csak a leglényegesebb elemmel, az informatikai infrastruktúra kiépítésével adós az állam.  Ennek telepítése és beüzemeltetése minimum egy, másfél év múlva tenné működőképessé a rendszert. Romániában 2-3 év alatt 15 százalék alá lehetne csökkenteni az áfaelkerülés mértékét, az így befolyt pénz pedig mozgásteret adhatna a kormánynak. Ám mint mondtam, ez csak hosszú távon lehet megoldás” – magyarázta az egyetemi tanár.

„A kormány megígérte, hogy nem fog adót emelni. Ám ennek fényében nem nagyon látom, hogyan fogja növelni a bevételi oldalt. A költségek levágása a kiadási oldalon elég drasztikus lépés lesz, ám egyelőre tagadják, hogy erre sor fog kerülni. Bármikor bármilyen költséglevágás a költségemeléssel ellentétben nem azonnali hatású, hanem csak hosszabb távon fogja éreztetni hatását” – tette hozzá Králik Lóránd.

A szakember szerint a gond az, hogy a kormányprogramban elég sok a homályos pont, nincsenek konkrétumok, nem tudni, mit tervez a kabinet, hogy az államháztartást egyensúlyba hozzák. Emlékeztetett, hogy jövő évben két választás is lesz, és választási évben népszerűtlen intézkedésekre kevés az esély, így nagy valószínűséggel politikai érvek fognak érvényesülni a gazdasági érvek helyett.

A jegybank elnöke, Mugur Isărescu pénteken úgy fogalmazott, hogy nincs ok riadalomra az egyre inkább duzzadó költségvetési hiány miatt, amennyiben kiigazító intézkedésekre fog sor kerülni. A kormányzó szerint kizárt dolog, hogy Romániában 6 százalékos legyen a deficit, mint mondta, ez a szám a jelenlegi költségvetési adatokon és a meghirdetett intézkedéseken alapszik. Isărescu veszélyesnek tartja, hogy ennyire elszabaduljon az államháztartás deficitje, mert a nemzetközi pénzpiacok minden bizonnyal megbüntetnék az országot, amely nem vehetne fel olcsón hitelt.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X