Matolcsy szerint az infláció mérését is újra kellene gondolni


-A A+

A fejlett országok jegybankjai közel egy évtizede jelentős erőfeszítéseik ellenére sem képesek elérni inflációs céljaikat. Az inflációs célt követő országok kétharmadában a fogyasztói árak növekedése jelenleg sem éri el a kívánt célértéket. Ezek az országok adják a világ GDP-jének több mint 60 százalékát.

Matolcsy György, a jegybank elnöke, Nagy Márton alelnök, Palotai Dániel és Virág Barnabás ügyvezető igazgató hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján is megjelent írásában a jelenség hátterét igyekszik feltárni. Az egyik kihívást annak megértésében vélik felfedezni, hogy pontosan milyen erők mozgatják korunk inflációs trendjeit és hogyan változtak meg ezek a tényezők a megelőző évtizedekhez képest. Másrészt úgy vélik, hogy a digitális átalakulás kezdetén elkerülhetetlenül felmerül az a kérdés is, hogy vajon a jelenlegi rendszerek képesek-e megfelelően mérni gazdaságok és azon belül az infláció mozgásait.

Mint írták, a digitális fejlődés nem csak a gazdaság keresleti-kínálati viszonyait alakítja át, hanem az infláció- és általában a gazdasági teljesítmény mérését is új alapokra helyezheti. Erre azért is komoly szükség van, mert az ötödik ipari forradalom minden korábbinál nagyobb hatással bír, ám a következmények jelenleg még alig számszerűsíthetők - mutatnak rá a jegybank vezetői.

A tanulmány szerint a gazdasági tranzakcióink és társadalmi interakcióink egyre nagyobb szelete kerül át a virtuális térbe, miközben a fizikai tárgyak birtoklása helyett az élmények vagy épp a legkülönbözőbb platformokhoz való hozzáférés válik értékké. Már pénz helyett is egyre gyakrabban információval fizetünk. Egy ilyen világról a 20. század közepén kialakított statisztikai rendszerek egyre kevésbé lesznek képesek megfelelő helyzetképet mutatni. Egyre több elemzés jelzi, hogy a hivatalos statisztikák a fogyasztói árak alakulását akár jelentősen is felülbecsülhetik. És ez a torzítás a jelenlegi digitalizációs, technológiai forradalomban egyre jelentősebbé válik - állapítja meg a tanulmány.

A digitális kor inflációjának természetes szintje alapvetően eltérhet a 20. században kialakított normáktól - írják a jegybanki vezetők.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a brit Financial Times pénzügyi lapban megjelent cikkében azt írta, ideje lenne beismerni, hogy elhibázott lépés volt az euró bevezetése. Eljött az ideje, hogy megkeressük az euró csapdájából kivezető utat - írta Matolcsy György, aki "káros dogmának" nevezte, hogy az euró bevezetése a következő teljesen normális lépés lenne az egységes Nyugat-Európa létrehozása felé vezető úton. Az MNB elnöke szerint azonban az európai közös deviza egyáltalán nem tekinthető "normálisnak", mivel bevezetésének szinte egyetlen előfeltétele sem teljesült.

Az inflációt meghatározó tényezők mélyelemzése mellett legalább ennyire fontos az infláció mérésének megreformálása is. A helyes, megfelelően időzített gazdaságpolitikai döntések alapja, hogy gazdaság működéséről a létező legpontosabb információkkal rendelkezzenek a döntéshozók. A technológiai fejlődés a méréssel kapcsolatban új problémákra világít rá. Sürgető lépés az ezekhez történő gyors alkalmazkodás - szögezik le.

Mint fogalmaznak, szerencsére a technológia a statisztikusoknak is segítőkezet nyújt. Csak rajtuk múlik, hogy milyen gyorsan hasznosítják az óriási adatbázisok és a mesterséges intelligencia által kínált lehetőségeket. Aki e téren korábban és merészebben reagál majd, sokkal hamarabb képet alkothat a világunkat alakító új erők természetéről - állapítja meg összegzésképpen közös elemzésében a jegybank elnöke, alelnöke és két ügyvezető igazgatója.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X