Van különbség a női és a férfi vállalkozó között Székelyföldön?


-A A+

Több női vállalkozó szerint van különbség a férfi és a női vállalkozó között Székelyföldön, ám egyre erősebbek azok a hangok, amelyek azt vallják: egy családban a férfinak is ugyanolyan mértékben érdemes kivennie részét a gyermeknevelésből, mint a nőnek, az így felszabadult idő pedig lehetőséget teremt a nő számára, hogy az üzleti élet felé forduljon. A 28. Közgazdász Vándorgyűlés Sikeres nők – női sikerek című kerekasztal-beszélgetésébe kóstoltunk bele Csíkszeredában.

Az RMKT vándorgyűlésén négy női vállalkozó számolt be arról, mit gondol a női és a férfi szerepekről a vállalkozói szférában. A kötetlen és fesztelen beszélgetésen az Olaszországban is sok időt töltő Ballok Ildikó, a Női vállalkozók Erdélyben csoport létrehozója, Gyerkó Elena hálózatépítő, értékesítési tréner, Kiss Bartha Annamária mezőgazdasági termelésben tevékenykedő családi vállalkozó, illetve Dr. György Ottilia blogger, egyetemi adjunktus voltak a meghívottak. A moderátor szerepét a szintén vállalkozó és közgazdász Juhász Borsa Orsolya töltötte be.

A beszélgetés elején Juhász Borsa Orsolya néhány mondat erejéig felvázolta a vállalkozó nők profilképét Romániában: 34 és 49 év közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkezik, munkatapasztalattal a háta mögött lesz vállalkozó. Különbségek mutatkoznak a női és a férfi vállalkozó között, ugyanis a nők inkább önmegvalósításból kezdenek el vállalkozni, mert például nem kapnak elégtételt a munkahelyükön, míg a férfiaknál inkább a dominancia, a profitorientált hozzáállás a jellemzőbb – magyarázta a közgazdász.

Van különbség a férfi és a női siker között?

Juhász Borsa Orsolya első kérdése, hogy van-e különbség a férfi és a női siker között, felszínre hozta, milyen szerepeket is tulajdonítunk jelenleg Romániában, Székelyföldön a férfiaknak és a nőknek. Ballok Ildikó azzal indított, hogy azok a sikeres nők, vagy akik biztosan a siker fele tartanak, akik kimozdulnak a komfortzónájukból. Gyerkó Elena hozzátette, a sikeres nő felvállalja magát, és igen, kilép a komfortzónájából és új lehetőségeket keres, nem fél kipróbálni dolgokat.

„Egy sikeres nő boldog, és ez meglátszik rajta, a család, a gyermekek és a társa is érzi ezt. Képzeljük el, milyen légkör van ott, ahol a nő is megtalálja saját magát, a férfi is, és a gyermekek is látják, hogy a szüleik boldogak. Ki kell bontakoztatni azokat a lehetőségeket, amelyek ott rejlenek bennünk. Ha nem tudod, melyek a benned rejlő lehetőségek, gondolkodj el azon, mit szerettél gyermekkorodban igazán csinálni. Lehet, hogy éppen ez a te utad. Sajnos mire felnövünk, elfelejtjük, mi az, ami bennünket boldoggá tesz, ami a mienk. Érdemes visszapillantani a gyermekkora” – magyarázta Gyerkó Elena.

Ballok reflektálva az elhangzottakra elmondta, nehezményezi, hogy egyesek azt gondolják, ciki, ha a nő vágyálmokat, „rózsaszín felhőket” kerget. Emlékeztetett, amikor megkérdezték a SpaceX megálmodója, Elon Musk jobbkezét, hogyan kezeli azt, hogy Elon Musk folyamatosan arról ábrándozik, eljut a Marsra, a frappáns válasz ez volt: hogy eljutunk-e a Marsra, szinte mindegy, a lényeg, hogy a cél ki van tűzve, és ezermillió hatalmas horderejű dolgot fogunk ezalatt megvalósítani.

Kiss Bartha Annamária arról beszélt, hogy vezetőként kiegészítik egymást a férjével. Meglátása szerint a férfi a nagyobb dolgokra koncentrál, amíg a férfi azt mondja, legyen sok a termés, addig a nő: legyen jó a termés. „Sokkal több hozzáadott érték adódik olyan termékből, amelyben van esztétika is, de e termék nem valósulhatna meg, ha nem létezne az alapelv. Nem egy idegen dolog az, hogy a nőkben esetleg több az empátia. Napi kapcsolatban a személyzettel azt tapasztalom: egy dolog, hogy kiadod a parancsot, ám egy másik, ha meg is hallgatod őket. Az emberi kapcsolatok kiépítése sokkal több hozzáadott értéket hozhat a vállalkozásokba, tehát igenis van gazdasági vonzata a női hozzáállásnak” – mondta Kiss Bartha Annamária.

György Ottilia szerint a siker az, ha valaki elégedett azzal, amit csinál és ahogyan végzi azt. „A nők többsége úgy van kitalálva, vagy úgy születik meg, hogy mindig elégedetlen önmagával, szeretne többet. Ha egy dolgot elvégez, akkor rögtön azon gondolkodik, hogy azt is szeretném, vagy egyebet is szeretnék. Nagyon rövid ideig tart az az állapot, amikor úgy érezzük, hogy namost maximálisan elégedettek vagyunk” – mondta az egyetemi adjunktus.

Arra a kérdéskörre, hogy esetleg van-e különbség a férfi és a női cégvezető között, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen oktató György Ottilia elmondta, nem szokott azon gondolkodni, hogy egy nő vagy egy férfi cégvezető miben különbözik, azon viszont igen, hogy „én nőként mennyivel kell többet vagy mennyivel kell másként viszonyuljak bizonyos dolgokhoz”. „Mindig azt tapasztalom, hogy a férfiaknak talán megvan az a született jó tulajdonságuk, hogy sok esetben tudnak határozottabbak lenni, gyorsabban tudnak döntéseket hozni. Ez a magabiztosság, ez a plusz kockázatviselési hozzáállás a férfiakban benne van, a nők pedig szerintem ezt meg kell hogy tanulják” – vélte.

Gyerkó Elena meglátása szerint a férfinak és a nőnek ki kell egészítenie egymást mind a családban, mind a vállalkozásban. „A férfiak másképp látják a világot, a férfiak nagyot álmodnak. Pont ezért szeretek férfiakkal dolgozni. Ők azok, akik megálmodják azt, amire mi azt mondjuk, hogy lehetetlen. Mi ellenben hozzuk az empátiát, tudjuk, hogy mire van szüksége egy férfinak, hogy létrehozza azt, amit megálmodott. Lehet, hogy a férfi még nem tudja, mit kell csinálni, de a nő ki tudja egészíteni. A férfiaknak nagyon fontos az eredmény, a nők viszont másképp tudnak tárgyalni, más érzésekkel jönnek, rájönnek, az embereknek mire van szüksége” – vélte Gyerkó Elena.

A gyermek mindenekfelett!

Ballok Ildikó a beszélgetést a családban betöltött szerepkörök fele terelte. Elmondta, egyre több példát lát maga körül arra, hogy a férfiak a nők társai lesznek a családi életben is. A férfiak hihetetlen dolgokat tudnak adni a gyerekeknek – mondta. „A férfi sokszor könnyedebben kilép a komfortzónából, nem állít fel tabukat magának. Azt szoktam mondani a nőknek, ha magad miatt nem lépsz ki a komfortzónából, mert ez gyakran előfordul sajnos, akkor lépj ki a gyerekedért. Mert ha meglépted, akkor a gyereked jó példát lát arra, hogy merje ő is ezt tenni, akár kislány, akár kisfiú” – magyarázta a vállalkozó. 

Kiss Bartha Annamária itt jegyezte meg, hogy le kell vetkőzniük a nőknek a kényszert, hogy megfeleljenek mindenkinek. Kiss szerint ennek előnye logikailag könnyen belátható: ha sikerül eljutni oda, hogy önmagunkat megvalósítsuk, a boldogság, az elégedettség jön magától, ez pedig pozitív energiákkal tölti be a körülöttünk élőket, ráadásul a kreatív hozzáállás jó példával szolgál a gyermeknek. 

Kell-e a pozitív megkülönböztetés?

Országszinten, de világszinten is megnőtt a vállalkozói kedv a nők körében, Romániában például 680 ezer női vállalkozót regisztrálnak, ez a jegyzett vállalkozások 38 százalékát jelenti. Lenne-e szükség arra, hogy külön intézkedésekkel még inkább felcsigázzák a vállalkozói kedvet a nők körében? – adott a kérdéssel újabb löketett a beszélgetésnek Borsa Orsolya. 

Ballok Ildikó elmondta, azt tapasztalta, hogy kell egy kis extra, feminista teret adni a nőknek, de csak azért, hogy jobban a zsigereikbe kússzon a választás lehetősége, a lehetőség, hogy legyen bátorságuk felvállalni dolgokat. Aztán utána, miután egy picit erőre kaptak, már nincs szükség erre a megkülönböztetésre – magyarázta.

Kiss Bartha Annamária elmondta, nem hiszi, hogy anyagi segítségre lenne szükség a mentalitásváltáshoz. Egy megtörtént esettel illusztrálta, hogyan ívódott bele a nőkbe az előítélet, hogy bizonyos dolgokhoz nem lehet hozzáférésük. A romániai farmerek klubja, amely a 45 év alatti, nagyobb farmereket csoportosítja, felhívta a családi vállalkozást, hogy lesz egy esemény, ahová lobbizás céljából kiválasztottak 25 farmert. „A hölgy a telefonnál azt mondta, akkor szóljak a férjemnek a lehetőségről. Fel sem merült, hogy én is mehetnék, mert hogy is gondolhatom komolyan, hogy 24 férfi farmerrel elmegyek Brüsszelbe. Annyira belénk ivódott ez a hozzáállás, hogy észre sem vesszük” – magyarázta.

A beszélgetés további részében hozzászólások is érkeztek. Egy többgyermekes anyuka, akik vállalkozik is, elmondta, nem amiatt nem vállalkoznak a nők, mert nem akarnak, vagy mert nem lennének képesek rá, az okokat a támasz hiányában kellene keresni. „Régebben nagyobb volt a támasz, a család. A férjem és én is vállalkozó vagyok, a nagyszülőktől egy kicsit távolabb, és a három gyermekkel valakinek lennie kell. És ekkor merül fel a kérdés: ki tud több pénzt termelni, hogy fenntartsa a családot? Tehát el kell dönteni, hogy ki ül otthon és ki oldja meg a gyermekek logisztikáját” – magyarázta. Hozzátette, hatalmas segítség lenne, ha sikerülne kiépíteni egy olyan szolgáltatást, amely megoldja, hogy biztonságban eljussanak a gyermekek az óvodába, bölcsődébe, iskolába.

Egy másik hozzászóló elmondta, hogy a saját magukra fordított idő hiánya is magyarázat lehet arra, hogy a nők úgy látják, nem tudnak nagyban gondolkodni, nagyot álmodni. Ha az apukák is kivennék egyenlő mértékben a részüket a családi, háztartási feladatokból, a nőknek is lenne idejük önmegvalósításra – hangzott el. A társadalmi szerepkörök kezdenek átalakulni Romániában is, nincs kőbe vésve, hogy kizárólag a nő feladata a gyermeknevelés, és hogy a férfiak ne vehetnék ki ugyanolyan mértékben a részüket ebből, mint a nők.

Ballok Ildikó úgy vélte, „ha a férjeinket a gyerekeink közelébe kényszerítjük, csoda történik”. Elmondta, nagyon jót tesz a gyermekeknek, ha az apák a közelükben vannak, de az apáknak is, ha a gyermekekkel sok időt töltenek. Hozzátette, sajnos a minőségi bölcsődék sokba kerülnek, de megéri kiadni rá a sok pénzt, mert a gyermekek fejlődése nem mehet annak rovására, hogy a családban mindkét fél ki akar bontakozni.

Gyerkó Elena továbbfűzve a gondolatot feltette a kérdést: vajon mi, nők megadjuk-e a férfiaknak, a párunknak a lehetőséget, hogy családapák legyenek? „Az a tapasztalatom, hogy túlvállaljuk magunkat, mert azt hisszük, csak mi tudjuk megcsinálni. Nem bízzunk abban, hogy a gyermeknevelési feladatokat a férfiak is meg tudják csinálni. Egy férfi is képes gyermeket etetni, pelenkázni. Ha bízzunk bennünk, lehetőséget adunk nekik, csinálni fogják” – mondta.

A beszélgetésre a pontot egy férfi hozzászóló tette fel, aki elmondta: nagyon fontos, hogy minél több minőségi időt töltsenek a szülők a gyermekeikkel. „Kulturális probléma főleg Székelyföldön, hogy a férfiak meg vannak győződve arról, ők a kenyérkeresők, és nem is akarják elhinni, hogy képesek gyermeknevelésre. Nagyon fontos, hogy az apa pont olyan részt vállaljon a családi feladatokban, mint a nő, mert így áll be az egyensúly” – mondta.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X