Balla Géza: „Jó évjáratban bárki tud jó bort készíteni”


-A A+

Idén is egy hónappal kezdődött korábban a szüret a történelmi Magyarország egyik leghíresebb borvidékén, a kadarkájáról méltán híres Ménesen és a hozzá közeli, csak itt megtalálható magyarádi mustos fehérről nevezetes Magyarádon. A termelők négy-öt éve szélsőséges időjárási viszonyokkal küzdenek, de mint Balla Géza szaktekintély mondja: jó évjáratban a hozzá nem értő ember is tud jó bort készíteni. Az igazi kihívás, hogy nem megfelelő körülmények között is tartsák a színvonalat....

A tavaly Magyarországon – első határon túliként – az Év Borásza-díjjal kitüntetett Balla Géza ópálosi pincészetében már majdnem egy hónapja a tárolókban érlelődik a hegy leve. Legalábbis a korai fajták – bár a nemzetközi hírű szaktekintély szerint az időjárási viszonyok miatt hamarosan el kell tekintenünk a korai és kései fajták megnevezéstől.

„Amikor májusban egy hónapig esett, meg június elején is, azt hittem, visszatérünk a normális kerékvágásba, már ami a szüret kezdetét illeti – idézte fel. – Eddig Ménesen mindig szeptember 15-16. körül kezdődött a szüret, de az elmúlt négy-öt évben a nagy meleg és a szárazság miatt egy hónappal korábban, augusztus 13-16. körül kezdtünk. Aztán júliusban beállt a nagy meleg, amikor napközben 37-38 Celsius-fokos kánikula volt, és emiatt beindult a gyors érés. Nekem a szőlőm dombvidéken van, a legmagasabb dűlőim 480-510 méteres tengerszint feletti magasságban találhatók, ahol a termőtalaj vastagsága 20-25 centiméter, s utána a szőlő gyökere a vulkanikus eredetű kőzetekkel találkozik, ezért el lehet képzelni, hogy mit jelentett a több hétig tartó kánikula. A szőlő ugyan szereti a meleget, de a szárazságot nem”.

Balláéknál idén augusztus 16-án kezdődött a szüret a korai fajtákkal, aztán folytatták a rozéborokkal. „Mi a rozét direkt rozénak szüreteljük, azaz a tőkékről négy-öt fürtöt leszedünk, és abból rozét készítünk. Idén a pinot noir, a feketeleányka, a cabernet franc, a merlot és a kadarka egy részéből készítettünk rozét” – árulta el, hogy mi kerül ezen az őszön a palackokba.

Még a legjobbak is elszámolják magukat

A korai szüret rányomja bélyegét a termés mennyiségére – véli Balla Géza, hozzátéve azonban, hogy őket ez nem érinti annyira hátrányosan, mert amúgy is terméskorlátozással dolgoznak.

De van, hogy a szaktekintély is elszámolja magát – vallotta be. „Mi normális évben sem szüretelünk többet 60-70 mázsánál a kék szőlőből és 80 mázsát a fehér szőlőből, de az idén még ennél is kevesebb lesz a termés. Elkövettem azt a hibát, hogy nem hittem, hogy ekkora kánikula lesz, és július elején a kadarka és a feketeleányka 25-30 százalékát »ledobtam« – lehet, hogy annyit nem kellett volna az idén” – mondta.

Mindennek ellenére jó évjáratnak néznek elé a termelők Arad-Hegyalján – vélte a kutatóként és egyetemi előadóként is ismert borász. „Gyönyörűek a savak és a cukrok, a feketeleánykának egy részét leszedtük, a sziklabornak szánt szőlőből természetesen még a tőkén vannak a fürtök, így vagyunk a kadarkával is. Aztán jönnek a kései fajták, cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, következik a kékfrankos” – sorolta Balla Géza.

Tavaly és az idén is próbára tette az extrém időjárás a gazdákat. Nem mondhatják, hogy nem volt eső, de amikor a nyár elején egy félóra alatt esett 50-60 liter, az semmit sem segített a szőlőnek, mert egy az egyben lezúdult a domboldalakon, tehát a növény semmit nem tudott elraktározni, sőt volt, ahol a termőtalajt is elmosta a víz. „De azért remélem, hogy a kadarka, a feketeleányka, amelyekről ismert a borvidék és amelyekkel rendszerint szép eredményeket érünk, idén sem hoznak ránk szégyent” – mondta szerdai szüreti nap végén.

Történelmi borvidék

Az alföld és a dombok találkozásánál található Arad-hegyaljai (más néven Ménes-magyarádi) borvidék teljes területe háromezer hektárra tehető. Már a rómaiak idején is termesztettek itt szőlőt. Később, I. (Szent) István király idejében is megemlítik a csanádi püspökség egyik oklevelében. Mátyás király udvarába is innen szállítottak bort.

Jelenleg alig 1800 hektár a termőterület. Az 1989-es rendszerváltás után fokozatosan visszaadták az addig a barackai állami gazdasághoz tartozó szőlőket a volt gazdáknak, illetve azok leszármazottainak. Több mint háromezer visszaigénylést nyújtottak be, így a többség zsebkendőnyi parcellákat kapott vissza, amin nem volt kifizetődő a termelés. Ráadásul eszközök és szaktudás hiányában sokan feladták, a földek parlagon maradtak.

Balla Géza alig több mint öthektáros gazdasággal indította el saját vállalkozását, miután a kistermelők – a kommunista rendszer szövetkezeti formájától iszonyodva – hallani sem akartak a társulás tervéről. Az Ópáloson működő gazdasághoz ma már 120 hektár tartozik, és a pincészet nemcsak a borkészítés, hanem a borturizmus, a gasztronómia és a vendéglátás messze földön híres hegyaljai fellegvára.

A szőlőtermesztők valamennyien borszőlővel foglalkoznak a vidéken, viszont nem mindenki dolgozza fel saját maga a termést, hanem eladja különböző borászatoknak. „Az elmúlt évtizedben sokan éltek az európai uniós támogatás nyújtotta lehetőséggel, és újra telepítették az ültetvényeket. Csak arra nem készültek fel, hogy az a tőke négy-öt év múlva termőre fordul, és valamit csinálni kell a szőlővel. Ez az előre nem látás, a tervezés hiánya is gondot jelentett a közelmúltban mifelénk” – vázolta a helyzetet.

Ópálos mellett, Páléknál

Ménes falu és a községközpont, Gyorok határán található egy kis családi gazdaság, a Pál Pincészet. Őket nem érte felkészületlenül a nagyobb mennyiségű termés – mondta az édesapja, néhai Pál János örökségét továbbvivő Pál Norbert. „2013-ban telepítettük újra a szőlőt, s tudtuk, hogy négy-öt év múlva az új ültetvény sokkal többet fog teremni, mint egy régi. Ezért idejében beszereztük a szükséges technológiát és eszközöket, hordókat, hogy a termést feldolgozhassuk” – magyarázta a fiatal borász.

Pálék egy hektár saját szőlővel rendelkeznek, emellett felvállaltak még másfél hektár. „Mi kistermelők vagyunk és »házi bort« készítünk. De egyre többen vannak, akik ezt keresik, mert a termelőtől akarják megvenni a bort, nem pedig a kereskedőktől” – mondta.

Szerinte is jó évjáratnak néznek elébe, mert bár sok csapadék volt tavasszal, megfelelő permetezéssel elejét vették a megbetegedéseknek, a későbbi nagy melegben pedig kellő cukortartalom képződött a szemekben. Muskotályos, kadarka és pinot noir készül a Gyorok feletti dombokon termő szőlőből, amelyeket a Pál Pincészet címkéivel ellátott palackokban hamarosan az üzletek polcain is megtalálhatunk.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X