Épülhet a brassói repülőtér utasterminálja


-A A+

Hosszas közbeszerzési eljárás és a hazai gyakorlatban rendszeres pereskedés után sikerült minden akadályt elhárítani a Brassó-Vidombáki Nemzetközi Repülőtér utastermináljának építése elől, hamarosan kezdődhetnek a munkálatok. Erről Adrian Veștea Brassó megyei tanácselnök számolt be Facebook-oldalán.

Tájékoztatása szerint a fellebbezést követően felülvizsgálták a májusban meghozott döntést, és a liciten nem az első helyen lévő nagyszebeni Construcții Rt-t, hanem a második helyezett, bukaresti Bog’Art, az UTI Grup és az UTI Facility Management Rt. cégekből álló konzorciumot bízzák meg az utasterminál építésével. A konzorcium vállalta, hogy 145,58 millió lejért (áfával), tizenkét hónap alatt elkészíti a terveket, beszerzi a szükséges engedélyeket és megépíti a terminált, így nagy eséllyel jövő év végéig állni fog az épület.

 

Mint arról beszámoltunk, a vidombáki reptér 12 ezer négyzetméteres utasterminálja három szintes lesz. Számítások szerint ez csúcsforgalom idején egyszerre három, 180 férőhelyes repülőgép utasait tudja majd kiszolgálni, illetve úgy tervezik, hogy utólag, a terminál bővíthető legyen.

Adrian Veștea elmondta, az utasterminál megépítésével a beruházás 90 százalékban elkészül. Kiírták már a közbeszerzést a többi infrastruktúra – bekötőútak, vezérlőrendszerek, energetikai épületek, gépkocsi-parkoló, kerítések és kapuk, stb. – kivitelezésére is. Remények szerint tartani tudják az ütemtervet, és 2021 elején már beindul a brassói reptér, felszáll onnan az első gép. Az építkezéssel párhuzamosan szerzik be a reptér működési engedélyeit, hogy amikor elkészül a létesítmény, azonnal legyen ott vámellenőrzés, határrendőrség, a szükséges nemzetbiztonsági hatóságok, illetve működjenek a kiegészítő tevékenységek.

A brassói hatóságok által rendelt tanulmányok szerint a vidombáki repülőtér működése első tíz évében érne el az egymilliós utasszámot, tervek szerint első körben főleg fapados járatokat indítanának, aztán a charter-járatokat, és végül a menetrend szerinti hagyományos járatokat.  Számítások szerint jelenleg Brassó, Kovászna és Hargita megyékből a legközelebbi repterekhez átlag 3 órás autóút vezet, ez csökkenne le átlag egy órára. A brassói repülőtér építését jelentősen fékezi a bukaresti ellenérdek, mivel a fővárosiak szkeptikusak az új légi kikötő létjogosultságát illetően.

Adrian Veștea korábban rámutatott, hogy Romániában 1968-ban adták át az utolsó légikikötőt, azóta nem épült reptér. Adrian Veștea szerint van helye a vidombáki repülőtérnek, hiszen az országban folyamatosan emelkedik az utasok száma, míg 1997-ben még csak 2 millió személy utazott repülővel, ez mostanra 16 millió utasra emelkedett. A hazai repülőterek forgalmát tekintve az Otopeni légikikötő vezet évi 11 millió utassal, ám világos, hogy ha sikerül beindítani a brassói repteret, az főleg a fővárostól von el ügyfeleket.

Nemcsak Brassó megyében, hanem Székelyföldön is úgy látják, hogy a vidombáki reptér megépülése nagyban hozzájárulna a térség gazdasági fejlődésének. Mint ismert, a kivitelezést az elmúlt években jelentős bukaresti ellenszélben próbálták előre vinni, hiszen az építésre 2006 és 2018 között kizárólag Brassó megye költségvetéséből 32,6 millió eurót fordítottak. Brassó megye tavaly 200 millió lejes hitelvonalat nyitott, ennek nagy részét a repülőtérre szánják. Idén háromszéki lobbinak köszönhetően 23 millió lejt kaptak az állami költségvetésből.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X