Magyarország és Románia az EU éllovasai gazdasági növekedésben


-A A+

Idehaza kilencedik, míg Magyarországon hetedik éve nő lankadatlanul a bruttó hazai termék. A globális rekorder Ausztráliától egyelőre nagyon messze vagyunk, ott 28 éve van felszálló pályán a gazdaság teljesítménye.

Az Európai Unió két legnagyobb növekedését produkálta a második negyedévben a magyar és a román gazdaság a tavalyi év azonos időszakához képest. Az anyaország 5,1 százalékkal lett éllovas, a romániai mutató 4,6 százalék volt. Az első öt közé további három ex-szocialista ország került: Lengyelország 4,1, Bulgária 3,3 és Csehország 2,7 százalékkal.

Az Eurostat adatai szerint az EU-s átlag 1,3 százalék. Recesszióba egyetlen tagország sem került, a leggyengébben az olasz gazdaság muzsikált, 0,1 százalékos növekedéssel, ami lényegében stagnálást jelent. Bár a hazai mutató, amint az a nemzetközi összehasonlításból kitűnik, kiváló, azért vannak aggodalomra okot adó jelek is: a negyedév utolsó hónapjában az ipar teljesítménye 6,6 százalékkal esett vissza 2018 júniusához képest. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági növekedés motorja továbbra is a fogyasztás, amit a jövedelmek gyors növekedése generál, az pedig sokáig már nem tartható fenn.

Felzárkóznak az EU-hoz. Jelentősen előrehaladt az Európai Unió (EU) közép-, és kelet-európai tagjainak felzárkózása a közösség nyugat-európai tagállamaihoz, így a térségben az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) megközelítette az uniós átlag háromnegyedét - emelte ki hétfőn megjelent elemzésében a német szövetségi jegybank (Bundesbank). Az EU-hoz 2004 óta csatlakozott közép-, és kelet-európai országok (Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Románia) az utóbbi évek erőteljes gazdasági növekedése révén csökkentették lemaradásukat az EU többi országához képest - állapította meg a Bundesbank. Ezt az előrelépést a jelentős béremelések hatására a munkavállalók is egyre inkább érzékelik. A térség egyes országai - főleg azok, amelyek a nyugat-európai gazdasági központok közelében terülnek el - már meg is közelítették az EU-s átlagot. Az erőteljes belföldi keresletnek és a külföldről érkező közvetlen tőkebefektetéseknek köszönhetően a világkereskedelem gyenge dinamikája eddig kevéssé befolyásolta a térség országainak fejlődését. Azonban a felzárkózás folytatódásához meg kell őrizni a versenyképességet és javítani kell az intézmények minőségén - áll az elemzésben. (MTI)

2019 a kilencedik olyan év, melyben a gazdaság folyamatosan bővül. 2010-ben még 2,8 százalékkal zsugorodott a bruttó hazai termék (GDP), 2011-ben azonban már 2 százalékos pluszt mutatott fel. Magyarország esetén az idei a folyamatos növekedés hetedik éve. A hét, illetve kilenc éve tartó folyamatos gazdasági növekedés igazán szép teljesítmény, azonban egyelőre egy napon sem lehet emlegetni azzal, amit az elmúlt évtizedekben Ausztrália produkált.

Ausztrália Kína fejlődéséből profitált

A déli kontinensen utoljára 1991-ben volt nagyon rövid ideig tartó recesszió, amikor idehaza a személyi számítógép még ritka madárnak számított, internetről kevesen hallottak, s a mobiltelefon a tudományos fantasztikus filmek eszköztárához tartozott. A kontinensnyi ország gazdasága 112 negyedév óta bővül megállás nélkül, igaz, az idei első negyedévben a mutató nagyon alacsony volt, mindössze 0,4 százalék.

Egyes elemzők szerint a diadalmenet a végéhez közeledik, azonban a 28 éven át tartó pozitív folyamat mindenképpen lenyűgöző. Ausztrália azért képes ilyen hosszú ideje jól teljesíteni, mivel gazdasága termelés alapú, s maximálisan profitált Kína fejlődéséből, amely termékeinek első számú piaca. Az ausztrál gazdaság még a legutóbbi globális válság idején is elkerülte a recessziót.

Az olasz gazdasági csoda

Európában Hollandia a rekorder, ahol a GDP 103 negyedéven át nőtt folyamatosan, a 80-as évekkel kezdődően a 2008-as világválságig. Hollandiában főleg az északi-tengeri kőolaj- és földgázmezők kiaknázásának volt köszönhető a hosszas fejlődés.

A hollandnál rövidebb, de eredményeiben látványosabb volt az 1951 és 1973 között zajló olasz gazdasági csoda, amelynek eredményeként Itália elmaradott és szegény országból a kontinens egyik vezető államává vált. 1951 és 1963 között az éves növekedési ritmus 5,8, 1964 és 1973 között pedig 5 százalék volt. A teljes időszak alatt az olasz GDP 125 százalékkal nőtt, az életszínvonal úgyszintén, Olaszország jóléti társadalommá alakult.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X