A medveles mint erdélyi élményturizmus – gyerekcipőben jár, de van benne potenciál


-A A+

Egy medveles ára Erdélyben fejenként 20 és 45 euró között változik, de van már a legmagasabb igényeket kielégítő, VIP-leshely is. A székelyföldi vendégek elsöprő többsége egyelőre Magyarországról érkezik.

Mi a közös a cápában és az erdélyi havasokban élő barnamedvében? Mindkettőnek szörnyen rossz a PR-ja. Utóbbi azonban, azon túl, hogy valóban sok gondot és kárt okoz a Székelyföldön, pénzt is hozhat a helyi közösségeknek, ha megfelelő szakértelemmel kiaknázzák a benne rejlő idegenforgalmi potenciált.

A székelyföldi medveturizmus még gyerekcipőben jár, de van már néhány lelkes állatbarát-vállalkozó, aki felismerte, hogy a térség legnagyobb vadállata turistacsalogató, s mint ilyen, bevételi forrás lehet. Szín János 2017 óta szervez medveleseket, jelenleg három leshelyet üzemeltet, Tusnádfürdőn, a Szent Anna-tónál és Torja közelében. Ez utóbbi VIP-színvonalú, a látogatók színházi székből vagy akár az ágyból figyelhetik a nagyvadakat.

Csak akkor kell fizetni, ha a medve megjelenik

A leshelyek kapacitása lehetővé teszi, hogy akár buszos csoportokat is fogadjanak, de egyéni lest is tudnak szervezni olyan vendégeknek, akiknek a pénztárcája ezt megengedi. Csoportos lesnél az ár 30 euró/fő, amit csak abban az esetben kell kifizetni, ha a medve megjelenik, illetve, ha a résztvevők elégedettek voltak a programmal.

Ezidáig nem volt rá példa, hogy valaki elégedetlenségre hivatkozva ne fizetett volna, állítja Szín János. A leshelyeket Máté Bence, a világ egyik legismertebb és legsikeresebb természetfotósa tervezte, ezért azok fényképezésre maximálisan alkalmasak. A program két-két és fél órás, melynek során a résztvevőknek szakemberek mesélnek a medvéről, annak életmódjáról.

A medvék megfigyelésére a napnyugta előtti időszak a legalkalmasabb, a március-október időszakban, az igazi szezont azonban július és augusztus jelenti. Szín János vendégeinek 90 százaléka magyarországi, ami nem véletlen, mivel anyaországiként célközönségét elsősorban az onnan érkező turisták jelentik. A medvelesek szervezésének természetesen üzleti vetülete is van, de más is motiválja. „Küldetésemnek érzem, hogy megmutassam az embereknek a medve másik arcát is” – mondja, arra utalva, hogy a sajtó tele van támadásokról, károkról szóló hírekkel.

Kiaknázatlan potenciál

Egy gyergyói vállalkozó – elmondása szerint – kényszerűségből kezdett medveleseket szervezni. Hargitai hétvégi házának környékén rendszeresen feltűntek a nagyvadak, ezért, hogy a károkozást megelőzzék, rendszeresen eteni kezdték őket. Innen már csak egy lépés volt a lesek szervezése, főleg abból a célból, hogy valami visszajöjjön a kihelyezett élelem, főleg kukorica árából. Elmondása szerint a szaldó még bőven a negatív tartományban van, ám az etetésnek köszönhetően a környéken megszűntek a medvék okozta károk. Tavaly augusztus volt a legjobb hónap, amikor 62 turista érkezett medvelesre, idén egyelőre jóval kevesebben jelentkeztek.

Szín János szerint a medvelesekben hatalmas kiaknázatlan potenciál van, s nagy előrelépés lenne, ha a szervezők közösen kommunikálnának, próbálnák megszólítani a célközönséget. Székelyföldön vannak panziók is, amelyek szerveznek ilyen jellegű programokat a vendégeiknek, ezeken a részvételi díj fejenként 20 euró körül van. Brassó környékén szintén van lehetőség a nagyvadak megfigyelésére a természetes életterükben, szervezett körülmények között, amiért a szervezők fejenként 45 eurót is elkérnek.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X