Ellenőrizze le, hogyan gyarapítja nyugdíját a magánnyugdíjalap-kezelője


-A A+

Az idei év első negyedévében több mint ezer személy kapott nyugdíj(pótlás)t a kötelező magánnyugdíjalapból –  derül ki a Pénzügyi Felügyelet első negyedéves jelentéséből. A kettes pillérbe befizetett pénzünket, amikor elérjük a nyugdíjkorhatárt, nem havonta kapjuk kézhez, hanem egy összegben utalják. Az összeg nagysága attól is függ, hogyan fektette be a havonta befizetett pénzünket az alapkezelőnk. Mutatjuk, hogyan ellenőrizheti az alapkelezők munkáját. Megkeresésünkre a Pénzügyi Felügyelet tagja, Birtalan József elmondta, bárki díjmentesen alapkezelőt válthat, ha elégedetlen a jelenlegivel.

Az idei év első negyedévében 1016 személynek utaltak nyugdíjat a kötelező magánnyugdíjalapból. A több mint ezer személy 54 százaléka 10 ezer lejt, vagy annál kevesebb összeget, 42 százalékuk 10 ezer és 30 ezer lej közötti összeget, 5 százalékuk több mint 30 ezer lejt kapott. Az idei év első negyedévében, azaz januártól márciusig a hét alapkezelő összesen 12,6 millió lejt fizetett ki nyugdíjakra. A kiutalt pénz az évek során befizetett nyugdíj-hozzájárulásunk azon része, amelyet az állami nyugdíjpénztár átutalt a kötelező magánnyugdíjalapba. Az így összegyűlt pénzt a magánnyugdíjalap-kezelők befektették és kamatoztatták. A kötelező magánnyugdíjrendszer fennállása óta a kezelők a tavaly szeptemberig számolt adatok szerint 8,43 százalékos átlaghozammal dolgoztak.

Az állami nyugdíjpénztár a bruttó fizetésünk 3,75 százalékát utalja át a kötelező magánnyugdíjalapba. Eredetileg már több mint 6 százaléknál kellene járnunk, ám a kormányok, köztük a PSD-ALDE kabinet, folyamatosan lefaragtak a százalékból. Jelenleg a fizetésünk 25 százalékát fizetjük be nyugdíj-hozzájárulásként.

A kötelező magánnyugdíjalapból azok a befizetők is részesülnek, akik munkaképtelenné váltak, vagy elhaláloztak – ez utóbbi esetben a felgyűlt összeget a hozzátartozóknak utalják. 26, illetve 699 ilyen esetet regisztráltak az idei év első negyedévében, a kifizetések nagysága pedig 3,8 millió lej volt.

Az idei hozam elmaradt a várakozásoktól

Az idei év első negyedévében a magánnyugdíjalap-kezelők átlaghozama elmaradt a várakozásoktól, mindössze 2,8-2,9 százalékos volt január-márciusban. Az infláció nagysága meghaladta a 4 százalékot az említett időszakban. Megkeresésünkre a Pénzügyi Felügyelet tagja, Birtalan József elmondta, ő maga is nagyobb hozamra számított figyelembe véve, hogy „az állampapírok hozama elég jó ebben a pillanatban is, és hogy a részvénypiac a decemberi mélyrepülés után nagyot nőtt”. Meglátása szerint a következő negyedév jobb lesz.

Közel húsz százalékos nettó bércsökkenést regisztráltak májusban a nyugdíjbiztosítás és a pénzügyi kiegészítő-tevékenységek területén. A kormány a decemberi 114-es sürgősségi rendelettel alaposan megnyirbálta a kötelezőmagánnyugdíj-kezelők profitszerzési lehetőségeit. Míg korábban a befizetett nyugdíj-hozzájárulás 2,5 százalékát tarthatták vissza kezelési költségként, ezt az arányt 1 százalékosra csökkentették, és felét az állami nyugdíjpénztárba kell utalniuk az alapkezelőknek. A maximum 0,07 százalékos sikerdíjat szigorúan ahhoz kötötték, hogy az inflációhoz képest mennyivel sikerül a kezelőknek kamatoztatniuk a fizetésünkből nyugdíj-hozzájárulásként befizetett pénz egy részét. A Pénzügyi Felügyelet tagja, Birtalan József elmondta, mivel utólag a kormány nagy engedményeket tett a 114-es rendelethez képest a tízszeres alaptőke-követelésekkel kapcsolatban, így az alapkezelők elfogadták a profitszerzési lehetőségeik megnyirbálását.

Márciusban a Metropolitan Life alapkezelő például 3-4975 százalékos hozamot ért el, a Vital (Aegon) 3,0597 százalékost, a BCR 2,7072 százalékost, az NN (ING) 2,8804 százalékost, a BRD 2,3077 százalékost, az AZT Viitorul tău (Allianz Ţiriac) 2,6799 százalékost, az Aripi (Generali) pedig 2,4785 százalékost.

Júniusban a hozamok már magasabban voltak. Múlt hónapban a Metropolitan Life teljesített a legjobban: a kezelt befizetések összegét 4,121 százalékkal tudta kamatoztatni a többi között államkötvényekbe, részvényekbe fektetve. A második helyen a Vital állt 3,9048 százalékkal, a harmadik helyen az Aripi 3,5492 százalékkal, a negyedik az AZT Viitorul tău 3,537 százalékkal, az ötödik az NN 3,3497 százalékkal, a hatodik a BCR 3,34 százalékkal, a hetedik pedig a BRD 3.021 százalékkal. Ha szeretné megnézni, a többi hónapban hogyan teljesített az alapkezelője, katt. ide.

Díjmentesen válthatunk alapkezelőt

Amennyiben elégedetlenek vagyunk azzal, ahogy az alapkezelőnk kamatoztatja a pénzünket, 30 napon belül válthatunk. Ehhez egy kérést kell elküldenünk a Pénzügyi Felügyelethez. A formanyomtatványt itt érheti el. 

Birtalan József felhívta a figyelmet arra, hogy a munkaerőpiacra belépőknek joguk van megválasztani az alapkezelőt, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy nagy az érdektelenség. Ha nem választunk alapkezelőt, az állami nyugdíjpénztár teszi meg helyettünk: véletlenszerűen sorol be az egyik alapkezelőhöz. Ha nem tudja, melyik alapkezelőre esett a választás, itt lekérdezheti.

Ha pedig már túl van a választáson, és szeretné tudni, mennyi pénz gyűlt össze magánnyugdíjként a számláján, itt ellenőrizheti.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X