„Nincs olyan nagyüzemi módszerrel előállított élelmiszer, ami gyomorba való lenne!”


-A A+

Jövőnk záloga az ökogazdálkodás – mutattak rá agrár- és élelmiszeripari szakemberek, illetve kutatók azon a rendezvényen, amelyet „Felelősséggel nemzedékeink egészséges táplálkozásáért” jelmondattal szervezett a LAM Alapítvány a háromszéki Illyefalván. „Arc nélküli emberek mérget tesznek asztalunkra. A kapzsiság és a pénz térhódítása miatt felborul a tápláléklánc és a biodiverzitás” – kongatta meg a vészharangot a konferenciát megnyitó beszédében Takács Richárd, a Kelet Kapu Ökotermesztők Egyesületének alelnöke.

Erre az üzenetre erősítettek rá a konferencia további előadói. Rávilágítottak a nagyipari, vegyszeres növénytermesztés és állattenyésztés veszélyeire, az ipari mezőgazdaság katasztrofális következményeire, hangsúlyozva az ökológiai gazdálkodás szükségességét. Rámutattak, hogy Erdélyben, Székelyföldön némileg jobb a helyzet, hiszen itt még van lehetőség beszerezni a vegyszer és tartósítószer nélküli élelmiszereket. Érdeklődésünkre azonban kifejtették: globális szinten az ökogazdálkodás nem tudja kiváltani a sok embert olcsón étkeztetni tudó nagyüzemi mezőgazdaságot és élelmiszeripart. Magyarán ez az ára a Föld túlnépesedésének.

A vegyszerkoktéloknak komoly hatása van egészségünkre!

Az elmúlt évek kutatásai beigazolták, hogy környezetünk befolyásolják a génjeinket – mutatott rá Bardócz Zsuzsa biokémikus kutató. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja elmondta, egy ember élete során hozzávetőleg 15 ezer kilogramm táplálékot fogyaszt és 70 ezer liter vizet iszik, ezek a legfontosabb környezeti tényezők, amelyek befolyásolják génjeinket. Sokat ártott a táplálkozásunknak, hogy a gyűjtögető, vadász életmódról áttértünk a tudatos mezőgazdaságra, majd az ipari forradalommal jött a vegyszeres gazdaság és megjelentek a génmódosított növények.

Bardócz Zsuzsa szerint problémát jelent, hogy a hibrid vetőmagokat nem tápértékre, hanem hozamra nemesítették ki. Az olcsó, nagyüzemi mezőgazdaság ára az élelmiszerek rákkeltő hatása, a cukorbetegség, a szív és idegrendszeri megbetegedések kialakulása. Ehhez hozzájárul, hogy a nagyipari állattenyésztés, a természetellenes környezetben tartott állatokból hormonokkal, antibiotikumokkal teli táplálékot állítanak elő, amelyek az emberi szervezetbe jutva betegségeket okoznak. Az ivóvizek minőségével sem állunk jobban, hiszen a folyó- és tengervizekbe beürülnek a szennyezőanyagok, jelentősen nő vizek műanyaggal való szennyeződése, a világ vizei folyamatosan savasodnak. „Ha ilyen mértékben folytatjuk a műanyag termelést, 2050-re több lesz a tengerben a műanyag mint a hal” – hívta fel a figyelmet Bardócz Zsuzsa.

Az elmúlt 50-70 évben az egészséges táplálék előállítása ellenében felerősödtek a gazdasági szempontok – mondta a biokémikus kutató, aki sajnálatosnak tartja, hogy az emberek hozzászoktak ehhez a gondolkodáshoz, és már otthoni kiskertjeikben is nagy mennyiségű vegyszert használnak. Rámutatott, hogy kutatások bizonyítják, hogy bioételek fogyasztása segít a szervezetünkben lévő méregállomány csökkentésében. Ugyanakkor a biotermékek óvják a környezetet, ízletesebbek, magasabb a tápértékük, 25 százalékkal több ásványi és vitamin mennyiséget tartalmaznak mint a nagyüzemi módszerrel előállított élelmiszerek – mondta a kutató.  

Nem minden bio, amit akként reklámoznak!

Az élelmiszeriparban sok dolgot kitalálnak, ami eladhatóvá teszi a termékeket, így többek között „alternatív, reform, natúr, integrált, funkcionális, helyi, paleo” címkéket kapcsolnak az élelmiszerekhez, miközben a valóban bio élelmiszerek besorolása szabályozott, szigorú ellenőrzési és hitelesítési rendszernek kell megfelelniük – mutatott rá Dr. Roszik Péter. A magyarországi Biokultúra kft igazgatója, az Öko-szövetség alapítója elmondta, egy biogazda nagy kockázatokat vállal, sokat fordít terményeire, ezért nem elég csak nyilatkozni, hogy az bio vagy öko termék, hanem szükséges ezt tanúsítvánnyal is igazolni.

Hozzátette, torz az a felfogás, amely szerint élelmiszer az, amit a gyomorba szánnak, hiszen szinte nincs olyan nagyüzemi módszerrel előállított élelmiszer, ami gyomorba való lenne, ugyanis tele van vegyszerekkel és E betűvel jelzett tartósító szerekkel és adalékanyagokkal. Példaként említette, hogy egy uniós kutatás 2010-ben kimutatta, hogy egy almában 43 fajta növényvédő szer van. Hozzátette, hogy csak idén, Magyarországon 30 ezer tonna vegyszert szórtak ki a földekre, mindezt anélkül, hogy felmérték volna, szükséges vagy sem. A szakértő azt is torznak tartja, hogy jelenleg több állatorvos dolgozik az élelmiszerellenőrző hatóságoknál, mint az állatellátásban.

Felhívta a figyelmet, hogy 20-30 évig használtak olyan vegyszereket, amelyekről az elmúlt években bebizonyosodott, hogy betegségeket okoz, ezért ezeket a hatóanyagokat visszavonják, viszont káros hatásuk megmarad. „Mindezért nem a gazda a felelős, hanem azok, akik gyártják és akik engedélyezték ezeket a szereket” – mondta Roszik Péter. Véleménye szerint az ipari mezőgazdaság következményei katasztrofálisak, a biogazdálkodás jelenti a lehetőséget, hogy mindezen változtassunk, ugyanis a tiszta levegő, az iható víz, a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer és az élhető környezet jelenti a biológiai létezés alapját. Nem szabad úgy gazdálkodni, hogy nem gondolunk a jövő generációira – összegzett.

Növekszik a bioélelmiszerek iránti igény

Háromszéken jelenleg „vékony” ez a piaci szegmens, de egyre nagyobb az igény a bio-, ökotermékek iránt – mutatott rá Könczei Csaba. A Kovászna megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője elmondta, 2010-ben még csak 9 bejegyzett ökogazda volt a megyében, számuk viszont a nagy összegű támogatásoknak köszönhetően 2012-re 406-ra emelkedett Háromszéken. Ezt követően viszont fokozatosan csökkent a bejegyzett ökogazdák száma, idén 119-en vannak bejegyezve. Közülük 107-en termelők, akik bioként minősített legelőkről és kaszálókról táplálják állataikat, emellett van 6 biotermék-feldolgozó és 5 kereskedő, egy vállalkozó pedig spontán flórából begyűjtött növényekkel foglalkozik.

Könczei Csaba szerint ezt az ágazatot tovább kell fejleszteni, mert a térség turizmusának egyik vonzereje lehet, ha elmondhatjuk, hogy öko-agrárturizmust kínálunk. Hozzátette: Kovászna megyében jelenleg 2500 mezőgazdasági terület van bioként hitelesítve és még több ezer hektár van átállási időben, így pár éven belül 4000-re emelkedhet a bioként hitelesített mezőgazdasági parcella.

Húsz százalékkal csökkent azoknak a mezőgazdasági területeknek a nagysága országos szinten, amelyen ökogazdálkodás zajlik –  tájékoztat a Ziarul Financiar. Míg 2013-ban több mint 300 ezer hektár területet tartottak nyilván, ez a szám 2017-re 250 ezerre csökkent. Az ökotanúsítvánnyal rendelkező gazdák száma 15200-ról 8400-ra csökkent az említett időszakban. Az Európai Politikák Romániai Központja (CRPE) igazgatója, Alexandra Toderiţă a lapnak elmondta, a helyzet romlása az uniós támogatás összegének csökkentésével magyarázható. Míg jelenleg átlag 400 euró szubvenciót nyújt az APIA (mezőgazdasági kifizetési ügynökség) egy gazdának hektáronként, addig korábban ez az összeg nagyobb volt. Hogy a romániai okögazdálkodás helyzete javuljon, az igazgató szerint felelősebben kellene szétosztani az uniós támogatásokat, a mezőgazdasági minisztériumnak jobban oda kellene figyelnie a támogatási programokra, és a lakosság tájékoztatására is hangsúlyt kellene fektetni.

59 év múlva nem lesz termőföld a bolygón?

A Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, a Hargita megyei Ladó Hunor kertészmérnök is arra mutatott rá, hogy az egész világ érzi, hogy baj van, változtatni kellene, hiszen a jelenlegi nagyüzemi gazdálkodás miatt évente 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, a bolygó termőföldjeinek  80 százaléka erősen szennyezett, Európában tizennyolcszor gyorsabban pusztul a termőföld, mint ahogy képződik – sorolta Ladó Hunor, aki szerint ha az emberiség nem változtat globálisan, akkor 59 év múlva nem lesz termőföld a bolygón.

A kertészmérnök emlékeztetett, hogy a gyermekkorunkban használt növényvédő szerekből jelenleg alig 1-2 van forgalomban, mert annyira életellenes szerek voltak, hogy mindenhol betiltották azokat. Véleménye szerint a legújabb növényvédő szerekkel is ugyanez a helyzet, bár tudják, hogy károsak, forgalomban kell tartani azokat, mert nincs, amivel pótolni.

Ladó Hunor szerint Székelyföld jövőjének záloga a biogazdálkodás lehet, hiszen a székelyföldi gazdák a hozambeli versenyt nem tudják felvenni a versenyt a nyugati gazdákkal. Jobban meg kellene gondolni, hogy milyen adottságokkal rendelkezünk: a térségben megkímélt állapotban van a talaj, mindenhol jelen van az édesvízháztartás, a természetes ökoszisztéma és a biodiverzitás. Ugyanakkor nehezíti a biotermesztést a mezőgazdasági területek szabdaltsága, hiszen nem lehet biogazdálkodásra engedélyeztetni egy nadrágszíj parcellát, ha a telekszomszédok vegyszereznek, ezért szerinte összefogásra, közös cselekvésre van szükség.   

A Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke tévhitnek tartja, hogy a biogazdálkodás nem képes kielégíteni a föld lakosságának élelmiszer igényét, mivel szerinte egyes tanulmányok szerint a biogazdálkodásban csak 8-9 százalékkal kisebb a hozam, mint az ipari termelésben. Hozzátette: az ökológiai gazdálkodás is lehet modern és tudományos, nem zárja ki a hightech eszközöket.

„Ha azt hiszed, hogy a gazdaság fontosabb, mint a környezet, tartsd vissza a légzésedet mindaddig, míg számolod a pénzedet” –  ezzel a Janez Potočnik volt uniós környezetvédelmi biztostól származó idézettel zárta előadását Ladó Hunor.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X