Változó mezőgazdaság: itt az erdélyi goji


-A A+

Brassó környékéről indult és terjedőben van a Kínából származó, vitaminokban gazdag, kitűnő antioxidásként ismert gyümölcs hazai termesztése. 

Bár a globális felmelegedés következtében ott még szerencsére nem tartunk, hogy a Székelyföldön pityóka helyett dinnyét termesztenének a gazdák, ám az tény, hogy az átlaghőmérséklet növekedésével járó éghajlatváltozás miatt olyan növények is megteremnek immár Erdélyben, melyek korábban nem. 

Másfél évtizeddel ezelőtt még csak a botanikában nagyon otthonosan mozgók hallottak a goji nevezetű növényről, napjainkban azonban a kis piros bogyók megtalálhatók már a legtöbb szupermarket polcain. Jelenleg az idehaza forgalomba kerülő goji legnagyobb része importból származik, azonban könnyen meglehet, hogy belátható időn belül ez megváltozik. 

A gojiban van fantázia

Az ország első goji ültetvénye a Brassó megyei Ágostonfalva határában található. Az ültetvényt 2012-ben hozta létre egy brassói vállalkozó, Adrian Nicolae, akit többek között az egészséges táplálkozás elősegítése motivált. 

Egy hektár goji telepítése 15-18 ezer euróba kerül, mely összeg magába foglalja a palánták és a műtrágya árát, a csepegtetéses öntözőrendszer kiépítésének és a telek bekerítésének költségeit. A cserjék három év elteltével kezdenek el teremni. Egy átlagos évben egy növényről 3 kg termést lehet leszüretelni, egy hektáron, ha a termesztés szakszerűen történik, kb. 7 tonna gyümölcs terem meg. Egy kg frissen szüretelt gojit 20-25 lejért lehet értékesíteni, ami azt jelenti, hogy a befektetés viszonylag hamar megtérül. 

A Nirom Trade kft. vegyszereket nem használó, 2017 óta bio minősítéssel rendelkező ültetvényén nemcsak termesztéssel, hanem szaporítóanyag előállításával is foglalkoznak, amit hazai gazdáknak és külföldi megrendelőknek adnak el. Mostanáig Olaszországba, Spanyolországba, Franciaországba és a Moldvai Köztársaságba kerültek dugványok és magvak Ágostonfalváról. Kezdetben egy Kínából származó fajtát termesztettek, hét év munkájának eredményeként azonban létrehoztak egy helyi, az itteni természeti viszonyokhoz alkalmazkodott változatot.

Ennek a felhasználásával Feketehalom határában terveznek egy új ültetvényt létrehozni. A vállalkozás nem csak termeszti a gojit, hanem fel is vásárolja azt más termelőktől, majd válogatást és csomagolást követően eladja áruházláncoknak. 

Az első erdélyi termesztő szerint a gojiban van fantázia, főleg, hogy a belföldi termelés egyelőre messze elmarad a fogyasztástól. 2018 óta gojitermesztésre uniós pénzeket is meg lehet pályázni a Fiatal gazda (Tânărul fermier) program keretében. A munkaerőhiány a gojitermesztőknek is fejfájást okoz, mivel, lévén szó bogyókról, a szüretelés aprólékos kézimunkát igényel. 

A goji távolról sem az egyetlen egzotikus gyümölcs, melynek hazai meghonosításával próbálkoznak. A bukaresti agronómia egyetem kísérleti farmján évek óta termesztenek kiwit, az eredmények biztatóak. Mivel a kivi a gojinál lényegesen érzékenyebb a fagyra, valamint több napot és meleget igényel, Belső-Erdélyben egyhamar nem lesznek kiviligetek, a Bánságban ellenben van esély a meghonosítására. 

A goji Kelet-Ázsiában őshonos, a burgonyafélék családjába tartozó növény. Piros bogyójának, melyet frissen és aszalva is forgalmaznak, magas a vitamin és az ásványianyag tartalma. Különösen B-vitaminból van benne sok, az egészséges táplálkozás hívei antioxidáns tulajdonsága miatt is előszeretettel fogyasztják. 
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X