Erdély az európai uniós pénzek lehívásában is lekörözi a Regátot

Erdély az európai uniós pénzek lehívásában is lekörözi a Regátot


-A A+

A legtöbb EU-s pénzt három erdélyi megye hívta le tavaly: Beszterce-Naszód, Bihar és Kolozs. Ügyesen pályázott a Hargita és a Maros megyei önkormányzat is. 

Ha kiürül az európai uniós pénzalapok kasszája, az biztosan nem a romániai önkormányzatok miatt lesz. Az elmúlt évekhez hasonlóan a megyei és települési önkormányzatok tavaly sem jeleskedtek a pályázatírás terén, összesen csupán 434,77 millió eurót sikerült lehívniuk, legalábbis a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium adatai szerint. Ez még a 2017-es eredménynél is gyengébb, amikor a nyertes pályázatok 439,91 millió eurót tettek ki.

A leghatékonyabb pályázó Bukarest volt, amelynek 6 kerületi önkormányzata, valamint a főpolgármesteri hivatal összesen 57,86 millió eurót hívott le. A fennmaradó összeg fele erdélyi önkormányzatoknál landolt, melyek összességükben sokkal ügyesebb pályázók, mint a sokkal számosabb ókirályságbeliek.

Brăila és Ialomița siralmas

Ennek fényében nem meglepő, hogy a megyék rangsorában az első három helyet erdélyiek foglalják el: Beszterce-Naszódba 41,27 millió eurónyi pályázati pénz érkezett, Biharba 31,32, Kolozsba pedig 28,27 millió. A magyarlakta megyék közül Hargita és Maros tud felmutatni tisztességes eredményt, előbbiben 15,99, utóbbiban 14,27 millió euró volt a tavalyi termés. Hargita esetében a stabilitás is figyelemre méltó, a megye egy évvel korábban szinte ugyanakkora összeget, 16,09 millió eurót szerzett pályázati úton.

Kovászna, Szatmár és Szilágy megye önkormányzata ellenben nem lehet büszke pályázói tevékenységére, lévén, hogy összesen 2,73, 5,33, illetve 3,59 millió eurót sikerült szerezniük. Azonban még ezzel a halovány teljesítménnyel is messze megelőzik az Ilfov megyei önkormányzatokat, amelyek elképesztő összeget, 370 ezer eurót hívtak le uniós forrásokból.

Brăila és Ialomița szintén siralmasan teljesített, 1,71, illetve 1,75 millió folyt be hozzájuk. Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a gazdaságilag elmaradott megyék a pályázás terén sem jeleskednek, alacsony bevételeiket nem tudják hatékonyan kiegészíteni uniós forrásokkal.

Nagyvárad jeleskedik

A legtöbb pályázati pénzt, 41 millió eurót, a főváros III. kerületének polgármesteri hivatala szerezte. A megyeszékhelyek közül, 2017-hez hasonlóan, tavaly is Nagyvárad hívta le a legnagyobb összeget, 16,7 millió eurót, megelőzve a 9,6 milliós Kolozsvárt. A többek között a sikeres pályázás céljából létrehozott Nyugati Szövetség nevű önkormányzati összefogás másik két tagja, Arad és Temesvár tavaly is röhejes teljesítményt nyújtott: előbbi 32 ezer eurót hívott le, utóbbinak pedig 142 ezret kellett visszafizetnie.

Egy évvel korábban 7-7 ezer eurót hívtak le, ami kb. egy átlagos Vaslui megyei község színvonala. A sepsiszentgyörgyi és a csíkszeredai önkormányzat munkatársai sem a pályázástól fognak sérvet kapni, a háromszéki városban tavaly 28 ezer euró landolt EU-s forrásokból, a hargitai megyeszékhely pedig egy eurócentet sem volt képes lehívni. A pályázási hatékonyság jóval nagyobb városok esetében is kritikán aluli volt tavaly:  Piatra Neamț nulla, Krajova és Brăila 7, Râmnicu Vâlcea és Brassó pedig 10 ezer eurót hívott le.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X