Nem létező turistákat tájékoztatnak drága pénzen épült információs központok

Sokmillió euróért épültek országszerte turisztikai információs központok idegenforgalmi potenciállal alig, vagy egyáltalán nem rendelkező településeken. Akad olyan központ, ahol a két alkalmazott átlagosan napi két látogatót fogad.

Nem tudom, évente hány turista keresi fel a szilágysági Alsóegregyet, arra azonban mérget veszek, hogy nem sok. Nem mintha a Kolozsvárt Zilahhal összekötő műút mentén fekvő település csúf volna, csak éppen az olyan látnivalók hiányoznak belőle, melyek messziről odacsalogatnák a látogatókat. Turisztikai információs és marketing központ ellenben van a faluban, a polgármesteri hivatal közvetlen közelében.

Az épületet, melyen még alig száradt meg a vakolat, uniós pályázati pénzből építették, 150 ezer euróba került. Április 30-án nemhogy a központba, de még az udvarára sem lehetett bejutni, elvégre a közalkalmazottak szabadnapot kaptak, s az, hogy a negyed ország üdül és kirándul, igazán nem komoly ok arra, hogy egy turisztikai információs központ nyitva tartson. Akit valóban érdekelnek a község idegenforgalmi objektumai, az visszamehet, mondjuk november 5-én vagy 12-én, mindkettő keddre esik, munkanap, bent lesznek a munkatársak.

Falusi focipálya, mint idegenforgalmi objektum

Az erdély-hegyaljai Sárdon működő turisztikai információs központot működtető magyarigeni önkormányzat illetékeseinek szintén nem fordult meg a fejében, hogy hétvégén illene nyitva tartani az irodát, így aztán aki a református erődtemplomot szeretné közelebbről megnézni, nyomozhatja a helybelieknél, hogy hol is lehet a kulcs. Magyarszarvaskend önkormányzatában ellenben dolgozik minimum egy ember, akinek van valami fogalma a turizmusról, így aztán a községhez tartozó Lózsárd faluban működő információs központ elé állítottak egy táblát, rajta képekkel a környék látnivalóiról, s egy térképpel, hogy meg is lehessen találni.

A tájékoztató tábla valószínűleg hasznosabb, mint a hétvégén zárva tartó helyi turisztikai információs központ, ráadásul nem is került 175 ezer euróba, mint utóbbi. Egyébként a látnivalók listáján olyan érdekességek is szerepelnek, mint a községháza és a helyi focipálya. Ez utóbbiban lehet fantázia, elvégre a stadionturizmus virágzik Európa-szerte, s ha valaki látta már a Nou Campot, a San Sirót, a Santiago Bernabeut és az Anfield Roadot, talán kedve szottyan megnézni a szarvaskendi arénát is.

Panzió van, turista nincs

„Nemigen jön ide senki, de nem is csoda, nem promoválják” – mondja egy fiatal helyi nő, akitől – miközben autóval átvisz Lózsárdból Magyarszarvaskendre – arról érdeklődöm, megfordulnak-e turisták a községben. Hihetően hangzik, az autóforgalom ugyanis elhanyagolható, a helybeliek pedig az olyan ember érdeklődésével figyelnek és elegyednek szóba velem, aki ritkán lát idegent. A községben lenne szálláshely is, Felsőtök faluban, ahol az önkormányzat 130 ezer dolláros beruházással alakított ki tetszetős panziót egy használaton kívüli régi épületben, csak hát nem működik, vélhetően a vendégek hiánya miatt.

Pedig Magyarszarvaskendnek van turisztikai potenciálja: a táj kirándulásra ideális, erdős dombok körös-körül, Lózsárdon római-katolikus, Esztényben, Alsó- és Felsőtökben református műemléktemplom van, pár kilométerrel odébb, a Bábolna-hegyen áll a középkori felkelés emlékműve, ahonnan a kilátás sem mindennapi. Csak épp a turisták nem jönnek, mivel utoljára jó eséllyel a középiskolában, történelemórán hallottak a vidékről.

Napi két látogató

Hunyad megyében 2016 és 2018 között mintegy 30 turisztikai információs központ épült, tetemes részük olyan falvakban, ahol nemigen lenne miről tájékoztatni a látogatókat, akkor se, ha volnának. Szászromoz, Bóz, Bucsesd és Balsa csak néhány azon települések közül, ahol egyenként többszázezer lejt költöttek el ilyen, teljesen haszontalan beruházásokra.

A Krassó-Szörény megyei Doklény már a televízióba is bekerült, annak okán, hogy a szerény településen, látnivalók hiányában, idegenforgalom egyáltalán nincs, van ellenben turistákra váró információs központ. Az irodának otthont adó épület 200 ezer euróba került, szintén uniós forrásból finanszírozták, az alkalmazott fizetését minden bizonnyal a központi költségvetésből visszaosztott, lehet, hogy Temesváron, Kolozsváron, Nagyváradon vagy Marosvásárhelyen megtermelt pénzből fizetik.

A Konstanca megyei Băneasa turisztikai információs központjára szintén felfigyelt az országos sajtó, annak kapcsán, hogy a településen az égvilágon semmi látnivaló nincs. A 600 ezer lejes pályázatból épült központ küszöbét tavaly napi két turista lépte át, a két, közpénzből fizetett alkalmazottra tehát egy-egy ügyfél jutott.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?