Hargita megyei elemző: a jövedelem nem csak bérekből áll


-A A+



Nem szabad egyetlen mutatót kiragadni és az alapján messzemenő következtetéseket levonni a lakosság jólétére, jövedelemszintjére vonatkozóan, mert az megtévesztő lehet, mutattak rá Hargita Megye Tanácsának elemzői az utóbbi időben az országos sajtóban megjelent írásokra reagálva, amelyek Hargita megyét az utolsó helyekre sorolták az átlagbérek tekintetében.

„A lakosság jólétét a jövedelmek befolyásolják, nem a bérek” – jelentette ki András Zoltán, Hargita Megye Tanácsa Elemző Csoportjának vezetője csütörtöki csíkszeredai sajtótájékoztatóján. Mint mondta, a valóság sokkal árnyaltabb, mint ahogyan azt a statisztikai adatok mutatják.Andras Zoltan - Elemzo Csoport

„A bér csak az egyik jövedelemforrás, számos más, nem bér (sőt akár nem pénz) jellegű bevétele lehet egy egyénnek, háztartásnak vagy közösségnek. Ilyen például a mezőgazdasági művelésből származó bevétel, aminek egy háztartáson belül költségcsökkentő, illetve megtakarításösztönző hatása lehet” – magyarázta a szakember.

Az elemző nyolc lényeges pontot emelt ki, statisztikai adatokra támaszkodva. Az egyik, hogy Hargita megyében a mezőgazdaságból jövedelmet szerző lakosság aránya igen jelentős, az országos átlag fölött van, és az agrártermelés a lakossági jövedelem pénzbeli és természetbeli dimenziójában egyaránt megmutatkozik, a háztartások saját fogyasztásra és eladásra is termelnek termékeket. Az agrártevékenységgel kapcsolatos támogatások ugyanakkor olyan pénzforrást jelentenek, amelyeket a statisztikai hivatal nem rögzít, de jelentős bevételi forrásként jelennek meg a Hargita megyei háztartások büdzséjében. 2011-ben ezek a támogatások például nem kevesebb mint 61,4 millió eurót jelentettek a megyének (területalapú  támogatás és más támogatások), ami egy főre vetítve is közel 200 euró.

Egy másik jelentős tényező, hogy statisztikai adatok szerint 23 aktív vállalkozás jut például 1000 főre, ezzel a megye a 10-ik helyet foglalja el az ország megyéinek rangsorában. Lényeges szempont az is, hogy a megye gazdasága a helyi kis- és közepes vállalkozásokra épül, és ezek a cégek nem tudják biztosítani a multinacionális cégekkel versenyző bérszínvonalat, de ez a modell hosszabb távon kifizetődőbb a gazdaság számára, mert a jövedelem helyben marad.Andras Zoltan - Elemzo Csoport

András Zoltán elmondta, hogy Hargita megye országosan első a banki betétek és hitelek arányát tekintve. Mint rámutatott, a pénzintézeti betét/hitel arány a megyében 130%, ez Szeben megyében is csupán 110%, Bukarestben 107%, míg a 42 megyéből 35 megye deficites, azaz a felvett hitelek meghaladják a betéteket. Ráadásul az elmúlt két évben több mint 4,6%-kal növekedtek a megyei jövedelemadóból Hargita Megye Tanácsának visszaosztott összegek, úgy, hogy közben csökkentett a visszaosztási hányad (12%-ról 11,25%-ra, illetve 21%-ról 18,50%-ra), ami csakis a megyei jövedelemalap növekedésével magyarázható.

Ami a munkaerő termelékenységét illeti, nevezetesen azt, hogy egy foglalkoztatott mekkora értékben állít elő javakat és szolgáltatásokat, Hargita megye a 29-ik az ország megyéinek rangsorában. Ez alapján az lenne elvárható, hogy a bérek tekintetében is a 29-ik helyen álljon. Ebből azt a következtetést vonhatnánk le, hogy nincs arányban a lakossági értéktermelés és a bérek színvonala, a cégek vezetői kevesebb fizetést adnak az alkalmazottaknak, mint amennyit a termelékenység indokolna. Ennél azonban árnyaltabb a kép, egyrészt a fent említett tényezők, másrészt a helyi gazdaságszerkezet is nagyban befolyásolja ezeket a folyamatokat.

HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X