Elakadtak a közberuházások, mert a hatóságok egymásnak ellentmondó utasításokat adnak


-A A+

Késlekednek a közberuházások, mivel az építkező cégek nem hajlandóak elkezdeni a munkát a tavaly megkötött kivitelezési szerződések alapján, hívta fel a figyelmet Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint ennek az a magyarázata, hogy a kormány idén az építkezésben bruttó 3000 lejre emelte a minimálbért, de nem fogalmazott meg világos módszertant arról, hogy miképpen aktualizálják a már érvényben lévő építkezési szerződéseket. Az építőknek ugyanis már nem felelnek meg a minimálbéremelés előtt adott árajánlatok, hiszen megnövekedtek a kiadásaik.

Antal Árpád szerint az a gond, hogy az építők és az önkormányzatok véleménye eltérő az árak aktualizálásáról. Az építőcégek szerint a kollektív munkaszerződések értelmében a minimálbér növekedéssel arányosan növekednek a nem minimálbéres alkalmazottaik fizetése is, ezért szeretnék a teljes béremeléssel járó kiadásaikat belefoglalni a már meglévő kivitelezési szerződéseik aktualizálásába. Másik oldalon az önkormányzatok szerint a korábbi és a januártól 3000 lejre emelt minimálbér közti különbséggel kellene emelni a kivitelezési szerződések értékét.    

A sepsiszentgyörgyi polgármester elmondta, akadályozza a helyzet tisztázását, hogy az állami hatóságok egymásnak ellentmondó utasításokat küldenek. Az Országos Közbeszerzési Hatóság olyan utasítást küldött, amely anyagilag az építkezési cégeknek kedvez, míg a fejlesztési minisztérium utasítása az önkormányzatoknak kedvez. Gond az, hogy a két hatósági utasítás ellentmond egymásnak, így ha az önkormányzatok az egyik szerint aktualizálják a már megkötött kivitelezési szerződéseket egy esetleges per során a bíróság megállapíthatja, hogy a másik szerint kellett volna eljárni, tehát nem lehet jól kijönni belőle.

Antal Árpád elmondta, jelenleg mindenki arra vár, hogy lehetőleg egy állami hatóság adjon egy világosan értelmezhető utasítást a szerződések aktualizálására vonatkozóan. A polgármester szerint vannak, akik úgy sejtik, hogy mindez szándékosan történik, mert az államnak nincs pénze, és az szándék, hogy az önkormányzatok ne költsék el a pénzeiket. Hozzátette: egy normális országban viszont nem lehet érdeke az államnak, hogy a települések számláján álljon a pénz és ne költsék el, hiszen közberuházások hiányában nincsenek adók, vagyis az államnak kevesebb lenne a bevétele.

Mint arról beszámoltunk, az építőiparban megemelt minimálbér és az ezzel párhuzamosan csökkentett adók eredményeként arra számítanak, hogy kifehéredhetnek az ágazatban a fizetések. Mint ismert, idén januártól bevezetett és a következő tíz évre érvényes intézkedés révén 3000 lejre emelték az építkezésben dolgozók bruttó minimálbérét, és ezzel párhuzamosan 50 százalékkal csökkentették az építkezésben dolgozók fizetésének adóvonzatát. A rendelkezés azokra a vállalkozásokra érvényes, amelyek jövedelmük 80 százalékát építkezésből, vagy ehhez kapcsolódó tevékenységből valósítják meg.

A 3000 lejes bruttó minimálbér mellett az építőcégeknek nem kell befizetniük alkalmazottjaik után a 10 százalékos jövedelemadót, az alkalmazottak mentesülnek a 10 százalékos egészségbiztosítást kifizetése alól és automatikusan biztosítottnak tekinthetők, a nyugdíjbiztosítást pedig 25%-ról 21,25%-ra csökkentették. A céges garanciaalapot az alkalmazottak fizetése után 2,25 százalékról 0,33 százalékra csökkentették.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X