Megtakarítási számla fiataloknak: csináljon 21600 lejből 33372 lejt a gyermekpénz egy részével

Megtakarítási számla fiataloknak: csináljon 21600 lejből 33372 lejt a gyermekpénz egy részével


-A A+

Ha a megemelt gyermeknevelési pótlékból minden hónapban betesz a fiataloknak szóló megtakarítási számlára 100 lejt, mire a gyermeke 18 éves lesz, a letétbe helyezett 21600 lejből 33372 lej lesz – ezt a lehetőséget nyújtja a Junior Centenarnak nevezett, fiataloknak szóló megtakarítási számla, amelyet minden gyermeknek automatikusan megnyit az állam. Ám hogy jól is működjön, néhány változtatásra van szükség – véli Csép Andrea képviselő, aki hamarosan módosító javaslatokat fog benyújtani a vonatkozó jogszabályhoz.

Múlt héten szavazta meg a parlament a Junior Centenarról szóló sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó, kihirdetés előtt álló törvénytervezetet. A megtakarítási számlákat az állami kincstár fiókjaiban nyitják meg. Az állam csak abban az esetben tesz hozzá 600 lejt minden év végén a számlán lévő összeghez, ha abban az évben legalább 1200 lejt helyeztek el a kontón. Ha a letétbe helyezett összeghez 1 évben nem tesznek hozzá plusz 1200 lejt, akkor arra az évre az állami jutalék elmarad. A számlára elhelyezett összeg nem haladhatja meg a 100 ezer eurónak megfelelő lejt. Az állami gondozásban lévő gyerekek számára a munkaügyi és társadalmi igazságosságért felelős minisztérium költségvetéséből biztosítják az évi 1200 lejes letétet.

Az állam további 3 százalékos kamattal is hozzájárul a megtakarításhoz, de csak akkor, ha a kedvezményezett betölti a 18. életévét. A 3 százalékos kamatot egyszeri alkalommal, a végösszegre számolják rá.

A Junior Centenar megtakarítási számlára bárki elhelyezhet összeget átutalással, postai utalvánnyal vagy készpénzben valamely kincstári pénztárnál. Fontos tudni, hogy a számla tulajdonosán kívül senki sem vehet ki pénzt a számláról, és a kedvezményezett is csak akkor nyúlhat a megtakarításhoz, ha betöltötte a 18. életévét. A Junior Centenar számlán lévő összeg tehát nem lehet tranzakció tárgya, nem ruházható át és nem használható garanciaként.  A kontóról a tulajdonos nagykorúságának elérése előtt csak abban az esetben vehető ki összeg, amennyiben ezt a kiskorú súlyos betegségének kezelésére kell fordítani.

Csép Andrea: nincs elég garancia

Megkeresésünkre Csép Andrea képviselő elmondta, olvasata szerint az elfogadott jogszabálynak több hiányossága is van, ezért módosító indítványokat fog benyújtani a törvényhez, mihelyt az kihirdetésre kerül. „Alaposan átolvasva a jogszabály szövegét arra a következtetésre jutottunk, hogy a gyakorlatba ültetésnél problémák adódhatnak. Nem látom, hogy a jogszabály megfelelő garanciákat adna a kedvezményezettnek. Nem kerül sor például szerződéskötésre a számla kezelője, az állami kincstár és a kedvezményezett között. Már a bizottsági vita során is javasoltam, hogy erre az első letétbe helyezéskor adjanak alkalmat. A kormánypártok módosítás nélkül, sürgősségi eljárással akarták keresztülvinni a kormányrendeletet a parlamenten, ezért nem fogadtak el korrekciókat” – számolt be a képviselő.

„A plénumi hozzászólásomat követően a minisztérium képviselője igazat adott, hogy igen, hiányosságként is megközelíthető a megállapításom. Elmondta, a legnagyobb gond az, hogy mindent Bukarest egyes körzetében lévő pénzügyi hatóság kezel, az összes pénz oda érkezik. Nagyon nehéz lenne az ország összes településére kiküldeni ezeket a szerződéseket. A törvénymódosítást ennek tudatában fogom megfogalmazni” – mondta Csép Andrea. Hozzátette, a megtakarítási számlát nagyon jó ötletnek tartja, ám szükség van garanciákra azért, hogy több év letétbe helyezés után a számla tulajdonosa biztosan megkapja a pénzt a jutalékokkal, a kamattal együtt.

A bajba jutottaknak is járjon jutalék

A megszavazott jogszabály szerint csak speciális esetekben lehet hamarabb kivenni a megtakarítási számláról pénzt. Ilyen eset, ha például fertőző, ritka, onkológiai, malformációs betegségek, cukorbetegség esete áll fenn, ha rehabilitációs programokra kell nagy összegeket fordítani, vagy ha a számla tulajdonosa elhalálozik. Csép Andrea elmondta, a jogszabályba viszont nem foglalták bele, hogy ha valaki hamarabb kénytelen kivenni a pénzt a megtakarítási kontóról, akkor neki is járjanak az állami jutalékok. „Vagyis ilyen esetekben nem jár az évi 600 lej és a végső összegre számolt 3 százalék. Nagyon fontos, hogy ezt korrigáljuk, és a bajba jutottaknak is járjon a kedvezmény” – mondta a képviselő.

Tegyen félre a gyermekpénzből

Csép Andrea hangsúlyozta, a Junior Centenar nagyszerű lehetőség, hogy a 18. életévét betöltő fiatalnak indulótőkét biztosítsanak az életkezdéshez. Hozzátette, a megemelt gyermeknevelési pótlék egy részével plusz erőfeszítés nélkül takaríthatunk meg. Ha a 150 lejes pótlékból 100 lejt minden hónapban elhelyezünk a számlán, sikerül teljesíteni az 1200 lejes minimumösszeget ahhoz, hogy az államtól megkapjuk a 600 lejes jutalékot. 18 év alatt így a letétbe helyezett 21600 lejünkből a 3 százalékos kamattal is számolva 33372 lej lesz.  Nem számolnak fel kezelési költséget, és a végösszegre számolt kamat is adómentes – mutatott rá Csép Andrea. Hangsúlyozta, a számlát nem kötelező használni, feltölteni, a Junior Centenar tehát csak egy lehetőség. A megtakarítási számlát az állam akkor nyitja meg automatikusan, ha a kiskorú anyakönyvezett.

Az állam így akarja megfinanszírozni a költségvetést?

Az ellenzéki pártok szerint a kormány a megtakarítási számlákra befolyó összegekkel akarja befoltozni a költségvetési hiány egy részét. A letétbe helyezett pénzekkel ugyanis az állam gazdálkodik, és csak akkor fizeti ki az évenkénti 600 lejes jutalékot, és a több mint 4 százalékos infláció alatti 3 százalékos kamatot, ha a gyermek betölti a 18. életévét. Ez tehát egy rejtett manőver, amellyel az állam kölcsönt kér a lakosságtól – hangzott el a jogszabály parlamenti vitáján.

Csép Andrea szerint az 1-2 év alatt beérkező pénz nem annyira jelentős, hogy számottevő finanszírozási lehetőséget nyújtson a költségvetés számára. „Nem vagyok gazdasági szakember, én csak azt látom, hogy egy garantált, hosszú távra szóló megtakarítási számla mindenképp előnyökkel jár a kedvezményezettek számára. És az államnak is megéri, hiszen több évig gazdálkodhat a pénzzel, és csak a végén kell kifizetnie az évenkénti 600 lejt és a 3 százalékos kamatot” – mondta a képviselő.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X