Ettől nő a külkereskedelmi mérleghiány: kevesebbet termelünk, mint amennyit megeszünk

Ettől nő a külkereskedelmi mérleghiány: kevesebbet termelünk, mint amennyit megeszünk


-A A+

Az elmúlt években a fogyasztás növekedésének üteme kb. háromszorosa volt az élelmiszeriparénak. Másfél évtized alatt 35 gyár szűnt meg, jelenleg az itthon elfogyasztott cukor 4/5-e külföldről érkezik, s hiába termelünk 10 millió tonna búzát, ha importáljuk a fagyasztott kenyeret, a lisztet és a nápolyit.

Sosem látott magasságokba szökött a kereskedelmi mérleghiány az év első két hónapjában. Januárban 6,77, februárban pedig 7,04 milliárd euró értékben importáltunk javakat, a kivitel ellenben csak 5,51, illetve 5,89 milliárdot tett ki, ami azt jelenti, hogy két hónap alatt a mérleg 2,4 milliárd eurós mínuszt mutat, 751 millió euróval többet, mint 2018 azonos időszakában.

A jelenségben semmi meglepő nincs, az a román gazdaságban hosszú évek óta zajló folyamatok és az aktuális kormánynak a fogyasztást minden eszközzel stimuláló gazdaságpolitikájának a következménye. A 2014 és 2017 közötti időszakban a kiskereskedelmi forgalom értéke 36 százalékkal nőtt, 146,6 milliárd lejről 200 milliárd lejre.

A kiskereskedelem árbevételének legjelentősebb tételét az élelmiszerek jelentik, ám ugyanazon időintervallumban az élelmiszeripar csak 13 százalékkal nőtt, 39 milliárd lejről 44 milliárdra. Az elmúlt 14 hónapra ugyanaz az aránytalanság volt jellemző, a fogyasztás növekedése lényegesen meghaladta azt a pluszt, amit a feldolgozó ipar tudott felmutatni. Ez azt jelenti, hogy a hazai élelmiszeripar kapacitása elmarad a fogyasztástól, nem tudunk annyit termelni, amennyit megeszünk, sőt, a beföldi termelés a fogyasztás egyre kisebb hányadát adja.

Ez a helyzetet természetesen nem a végzet mérte ránk, hanem hosszú ideje tartó elhibázott, a belföldi termelést nem ösztönző gazdaságpolitika és a multinacionális nagyvállalatok profitmaximalizáló stratégiájának az eredménye. Az elmúlt 15 évben 35 hazai élelmiszeripari gyár szűnt meg, a termelést sok esetben a tulajdonos külföldre helyezte át.

Nincs mezőgazdasági stratégia

Tavaly Romániában 31,8 millió tonna gabona termett, kukoricában elsők voltunk az EU-ban, búzában pedig a negyedikek. Ez önmagában örvendetes tény, az azonban már korántsem, hogy a haszonnövények legnagyobb részét alapanyagként, olcsón exportáljuk, majd pedig feldolgozva, drágán visszavásároljuk.

„Világosan látszik, hogy a mezőgazdasági minisztériumnak nincs stratégiája. A stratégiájuk az, hogy jövőre az EU legnagyobb búzatermelője és –exportőre legyünk, nem pedig az, hogy az alapanyagot idehaza feldolgozzuk. Emiatt aztán továbbra is fagyasztott kenyeret fogunk importálni” – mondja Ștefan Pădure, a Román Élelmiszerért Egyesület elnöke.

Tavaly 10 millió tonna búza termett idehaza, ami lényegesen több, mint amennyire a belföldi piacon szükség van. Ennek ellenére, a legnépszerűbb nápolyinak számító, Joe márkanevű termékeket rövidesen importálni fogjuk, mivel a Nestle bezárja temesvári üzemét. A cukor tekintetében még rosszabb a helyzet. „2012-ben öt kanál elfogyasztott cukorból négyet idehaza állítottak elő. Jelenleg az ötből négy importból származik” – nyilatkozta tavaly nyáron Mircea Rădină, az egyik utolsó cukorgyár igazgatója.

Sokat elmond az élelmiszeripar helyzetéről, hogy az elmúlt másfél évtizedben csak két jelentős zöldmezős beruházásra valósult meg: a görög Olympus tejtermékgyártó a Brassó megyei Höltövények, az édességekkel foglalkozó török ETI pedig Craiován épített gyárat.

„A külkereskedelmi mérleghiány a román gazdaság visszamaradott és kevéssé versenyképes struktúrájának a következménye. A hiány tovább fog nőni az elkövetkező időszakban, főleg, hogy jön a húsvét, megugrik a fogyasztás. Az elszabaduló mérleghiány a román gazdaságra leselkedő veszélyek egyik legnagyobbika” – véli Mircea Coșea közgazdász.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X