Csökkent a nyugdíjpénztár éves hiánya: egyik zsebéből a másikba teszi az állam a pénzt

Csökkent a nyugdíjpénztár éves hiánya: egyik zsebéből a másikba teszi az állam a pénzt


-A A+

A kormány tavalyi adóreformja összességében alig érintette az állami bevételeket, s nem volt hatása a munkaadókra és az alkalmazottakra sem. A reform árát az önkormányzatok fizették meg.

Jelentős mértékben, hozzávetőleg 60 százalékkal csökkent tavaly a nyugdíjpénztár éves hiánya. 2017-ben még 13,5 milliárd lejjel kellett kipótolni a központi költségvetésből az állami nyugdíjpénztár bevételeit, hogy ki lehessen fizetni a nyugállományban levők járandóságait, tavaly azonban már csak 4,7 milliárdot tett ki a szubvenció.

Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint állami nyugdíjalapba 2018-ban 59 milliárd lej folyt be, 15 milliárddal több, mint egy évvel korábban. Ennek a látványos növekedésnek betudhatóan a költségvetési szubvenció a folyósított nyugdíjaknak már csak a 7,4 százalékát tette ki, míg egy évvel korábban még 23,4 százalék volt.

Mindez annak a következménye, hogy a kormány 2018 január 1-i hatállyal megszüntette a munkáltatók által fizetendő nyugdíjbiztosítási hozzájárulást, s az egészet a munkavállalókra terhelte. Elméletileg a nyugdíjpénztári hozzájárulás 39,25 százalékról 37,25 százalékra csökkent, a valóságban azonban abszolút értékben 44,7 százalékra nőtt.    

„Ez annak a következménye, hogy a munkaadók átlagban 20 százalékkal megnövelték a bruttó béreket azért, hogy a nettó összeg változatlan maradjon. Következésképpen az adóalap megnőtt, tehát növekedett a befizetések értéke is” – magyarázta a folyamatot Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza.

Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjpénztár bevételei növekedésének 20 százaléka ennek a mechanizmusnak a következménye. A növekedéshez hozzájárult az is, hogy nőtt az alkalmazottak száma, illetve a bruttó átlagbér a már említett, a nettó juttatás szinten tartását célzó 20 százalékos korrekción felül is nőtt.

Van egy kis turpisság is

Mindezek mellett a nyugdíjalapi deficit látványos javulása mögött egy kis turpisság is van: a speciális nyugdíjak zömét immár nem az nyugdíjbiztosító fizeti, a pénz közvetlenül a költségvetésből érkezik. A speciális nyugdíjak összértéke 9 milliárd lej körül van, ha ezt az összeget is a nyugdíjpénztár fizette volna tavaly, akkor az éves hiány lényegében azonos lett volna a 2017-es évivel.

Az állami nyugdíjpénztár a legnagyobb, 18,3 milliárd lejes deficitet 2015-ben könyvelte el. Az éves hiány azóta folyamatosan csökken, ám ennek fő oka az, hogy évről-évre egyre nagyobb arányban veszi át a központi költségvetés a speciális nyugdíjak finanszírozását. 

Amit nyert az állam a réven, azt elvesztette a vámon

Az adóügyi reform részeként a személyi jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra csökkent, aminek szintén jelentős költségvetési vonzata volt.  A pénzügyminisztérium adatai szerint jövedelemadó formájában 7,5 milliárd lejjel kevesebb folyt be az államkasszába, mint egy évvel korábban.

Amit nyert tehát az állam a réven, azt elvesztette a vámon, illetve egyik zsebéből a másikba tette a pénzt, ami a munkáltatókat és a munkavállalókat közvetlenül nem érintette. Az adóügyi reform vesztesei az önkormányzatok, mivel bevételeikben a jövedelemadó fontos tétel. Miközben a gazdaság egésze, az állam bevételei és a bérek is nőttek 2018-ban, az önkormányzatok 1,1 százalékkal kevesebből gazdálkodtak, mint egy évvel korábban.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X