Több mint 40 pontban módosítaná az RMDSZ a 114-es rendeletet


-A A+

Több mint 40 pontban módosítaná a fiskális és gazdasági rendszert alapjaiban módosító kormányrendeletet, a 114-est az RMDSZ.

Az elmúlt időszakban a szövetség több fórumon is elmondta, hogy nem tud egyetérteni a szaktárca által hirtelen meghozott sürgősségi kormányrendelettel - olvasható az RMDSZ közleményében. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvetője elmondta, hogy a pénzügyminiszter ellen benyújtott egyszerű indítvány parlamenti vitáján is az RMDSZ azt kérte, hogy halasszák el a sürgősségi kormányrendelet hatálybalépését, valamint azt, hogy ezt a témát bocsássák egy széles parlamenti és szakmai vitára.

Korodi Attila ezt követően rámutatott, hogy a 114-es rendelet több mint ötven törvényt módosítana azonnali hatállyal, előzetes tanulmányok nélkül, ezért a szövetség szakemberei alapos elemzést követően több ponthoz is módosító javaslatokat dolgoztak ki. Benedek Zakariás, az RMDSZ parlamenti képviselője, szakpolitikusa elmondta, hogy a javaslatokat Bende Sándor képviselővel, Tánczos Barna, Antal Lóránd és László Attila szenátorokkal közösen dolgozták ki.

Kiszámítható gazdasági fejlődést szorgalmaznak

A szövetség parlamenti csoportja úgy értékeli, hogy a sürgősségi kormányrendeletnek vannak pozitívumai, azonban olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek nem szolgálják a gazdasági szféra és az önkormányzatok fejlődését.  Azt kérik, hogy a jogszabály 2020-ban lépjen életbe, annak érdekében, hogy mindenki időben fel tudjon készülni a gyakorlatba ültetésre.

A szövetség a kapzsisági adó eltörlésére dolgozott ki a módosító javaslatot, a törvényhozók úgy értékelik, hogy egy ilyen intézkedés bevezetése előzetes hatástanulmány nélkül a magánszemélyeket és a cégeket hozza hátrányos helyzetbe. Benedek Zakariás elmondta, amennyiben a bankok pénzügyi eszközeire további adókat ró ki az állam, azok a hiteleket felvevő személyeket, cégeket fogja terhelni, így a kormány által kidolgozott módosítás nem éri el célját. 

Szilárd alapokon fekvő magánnyugdíj-rendszert

Az RMDSZ azt kéri a 114-es rendelet parlamenti vitáján, hogy a magánnyugdíj-pénztárak stratégiai projektekbe fektethessék pénzalapjukat, valamint az alaptőkéjük legyen egyenesen arányos az általuk kezelt összegekkel. Tekintettel arra, hogy a magánnyugdíj-pénztárak nem gazdálkodnak jövedelmezően a kötelező magánnyugdíjhoz történő hozzájárulással, meg kell adni a lehetőséget a magánnyugdíj-pénztáraknak arra, hogy stratégiai projektekbe fektethessenek, ezáltal kamatoztassák a befizetők pénzét. Kötelezni kell őket arra, hogy az alaptőke egyenesen arányos legyen általuk kezelt összegekkel.

Benedek Zakariás példaként elmondta, hogy azon magánnyugdíj-pénztárak, amelyek 3,6 milliárd euró értéket kezelnek, azonban az alaptőkéjük 15,96 millió euró, nem biztonságos az állampolgárok számára, hiszen jóval kevesebb az alaptőke, így egy esetleges csőd esetében nem garantált az állampolgároktól begyűjtött összegek fedezése. Az RMDSZ módosító javaslatban kéri, hogy azon pénztáraknak, amelyek 100 millió euró alatti összegeket kezelnek, az alaptőkéjük 4 millió euró legyen. A 100 millió euró felett kezelt pénzalapok esetében 8 százalék legyen az alaptőke.

Benedek rámutatott továbbá arra is, hogy a rendeletben nincsenek pontosítva, így értelmezhetők az építőipari ágazatban a bérezésekre vonatkozó szabályozások. Éppen ezért az RMDSZ azt kéri, hogy a minimálbért csak azoknak a személyeknek biztosítsák, akik közvetlenül az építőipari telepeken dolgoznak. Ezzel a szabályozással elkerülhető, hogy azon kisegítő személyzetet is beleszámolják ebbe a kategóriába, akik például őrző-védéssel, vagy éppen takarítással foglalkoznak.

Támogatják a zöld energiát termelő cégeket

Az energiát termelő cégek az engedély beszerzéskor a rendelet értelmében a forgalmi adójuk 2 százalékát kell hogy befizessék az államnak. Az RMDSZ szorgalmazza, hogy azon cégek, amelyek zöld energiát termelnek, az engedély beszerzéséért a forgalmuk csak 0,2 százalékát legyenek kötelesek kifizetni. Továbbá amennyiben vannak olyan cégek, amelyek az alapenergia termelése mellett kogenerálással más jellegű energiát is előállítanak, azok maximum a forgalmi tőkéjük két százalékát fizessék az engedély beszerzésére.

Nem a telekommunikációs cégek adóemelésére

A sürgősségi rendelet további megszorításokat vezetne be a telekommunikációs ágazat gazdasági szereplőire is. Az RMDSZ nem ért egyet ezzel az intézkedéssel. Benedek elmondta, hogy az érvényben levő szabályozások és az ANCOM ( távközlési hatóság) által megszabott előírásokat kell figyelembe venni, ezért kérik ezen cikkely törlését a rendeletből.

Könnyített közbeszerzést

Az RMDSZ törölné azt az cikkelyt, amely megtiltaná az önkormányzatoknak, hogy a fogyatékkal élőknek, özvegyeknek és háborús veteránoknak a víz- és szennyvízkezelési szolgáltatások fizetésére mentességet biztosítsanak.  Továbbá kéri, hogy a közbeszerzést módosító cikkelyben töröljék a legalacsonyabb ár kritériumát azon szolgáltatások esetében, amelyek több mint 30 ezer eurót érnek, valamint a 100 ezer eurós feletti munkálatokra, hiszen ezen cikkely értelmében számos problémába ütköztek az önkormányzatok, a minőség kárára ment a legalacsonyabb ár - olvasható az RMDSZ közleményében. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a szabadpiac árai alapján a munkálatok időben és jó minőségben lehessen kivitelezni.

Az 114-es jogszabály tárgyalását a héten kezdte meg a képviselőház szakbizottsága. Az RMDSZ csak abban az esetben tudja támogatni a több mint ötven törvényt módosító kormányrendeletet, amennyiben megfelelő megoldásokat találnak úgy a gazdasági, mint a társadalmi szférában - áll a közleményben. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X