Szándékosan halogatta több hónapig a kormány a költségvetés elfogadását?

Szándékosan halogatta több hónapig a kormány a költségvetés elfogadását?


-A A+

Leginkább a befektetéseknél üt vissza, hogy Romániának már több hónapja nincs hatályban lévő állami költségvetése az idei évre. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint nem kizárt, hogy szándékos a több hónapos késés. Önkormányzati vezetőket kérdeztünk arról, milyen következményei vannak annak, hogy a kormány legalább négy hónapos késéssel készítette le az idei évi büdzsét, a gyors parlamenti eljárás után pedig az államfő megtámadta a központi költségvetés törvényét az alkotmánybíróságon, majd visszaküldte újratárgyalásra a parlamentbe. 

"Tragédia, ami ebben az országban történik. Románia egy viccország” - reagált a késésre Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere érdeklődésünkre elmondta: takaréklángon működnek, az önkormányzatok átminősültek kifizetési ügynökségekké. "Amit most tenni tudunk, az minden, de nem önkormányzás. Kifizetési ügynökségként működünk, kifizetjük a számláikat és a fizetéseket, de egyről a kettőre nem tudunk lépni" - magyarázta a polgármerster. 

Antal Árpád rámutatott: az érvényben lévő jogszabályok szerint amíg egy településnek nincs elfogadott költségvetése, az előző év megvalósított költségvetésének egy-tizenketted részét szabad havonta felhasználnia. Ez azt jelenti, hogy nem tudnak közbeszerzéseket, vállalkozóknak szóló de minimis programot meghirdetni, kulturális, sport, ifjúsági, stb. pályázatokat kiírni - sorolta a sepsiszentgyörgyi elöljáró. 

A civil szervezetek is szívnak

Magyarázata szerint gondban vannak azok a civil szervezetek, amelyek február-márciusban szerettek volna rendezvényt megvalósítani. Őket ugyanis az önkormányzat nem tudja támogatni, de később se pályázhatnak erre az időszakra, mert visszamenőleg nem tudják elszámolni a költségeiket. A sepsiszentgyörgyi vállalkozókat is negatívan érinti az országos költségvetés elfogadásának késlekedése - tette hozzá Antal Árpád. Elmondta, nem tudják meghirdetni a helyi vállalkozókat támogató de minimis programot, amelynek keretében a Sepsiszentgyörgyön bejegyzett cégek visszaigényelhetik helyi adójuk 33 százalékát, ha kifizetik egész éves ingatlan- és területadójukat. 

„Normális esetben egy önkormányzat élete arról kellene hogy szóljon, hogy már decemberben elfogadja a következő év költségvetését és január 3-án már meghirdeti a pályázatokat és közbeszerzéseket. Ilyenre még nem volt példa, amióta polgármester vagyok”, állapította meg a sepsiszentgyörgyi polgármester. 

Nem lesznek közberuházások? 

Ha az önkormányzatoknak április elején lesz költségvetésük, azt eredményezni, hogy hiába lesz pénzük, idén már nem lesznek közberuházások, hiszen fizikai képtelenség időben lebonyolítani a liciteket és elkezdeni a munkálatokat - magyarázta az elöljáró. Antal Árpád szerint e tekintetben Sepsiszentgyörgy szerencsésebb helyzetben van, mert már vannak folyamatban közbeszerzések és vannak korábban leszerződött munkálatok, így a költségvetés elfogadását követően kiadhatják a munkakezdési parancsot. 

A sepsiszentgyörgyi elöljáró azt sem tartja kizártnak, hogy a kormánynak az a célja, hogy az önkormányzatok év végéig ne tudják elkölteni a rendelkezésükre álló pénzeket, hogy majd az év végén visszavegyék azokat, amire korábban már volt példa. „Ez egy viccország!” -  nyilatkozta Antal Árpád, aki szerint az országos költségvetés késlekedéséért elsősorban a kormány a felelős, amire Klaus Johannis államfő még rátett egy lapáttal, amikor megtámadta és visszaküldte a parlamentbe az országos költségvetésről szóló törvényt. 

Kereskényi sincs elragadtatva

Megkeresésünkre Szatmárnémeti polgármestere, Kereskényi Gábor is rámutatott, a beruházások szenvedik meg leginkább a költségvetés késlekedését. "Nem tudjuk a már elkezdett beruházásokat folytatni, nem tudunk újakat indítani. Zajlanak a közbeszerzési eljárások s vannak is nyertesek, csak épp nem tudjuk aláírni velük a szerződéseket.  Áll a levegőben az egyik 12 millió lejes beruházásunk is, miközben itt a fagymentes idő, már nyugodtan dolgozhatnának. De ugyanígy nem tudjuk megkötni a szerződéseket a szociális szolgáltatásokat biztosító civil szervezetekkel sem" - magyarázta az elöljáró. Példaként említette a szociális konyhát, a rehabilitációs központokat, a nappali idősközpontokat, a házi betegápoló központokat működtető Caritas szervezet, a Boldog Scheffler János Rehabilitációs- és Terápiás Központot, az idősek otthonával, a kallódó és utcagyermekeket istápoló Stea Egyesületet.

"A közszolgáltatók, a cégek már jelezték felénk, hogy a minimálbér-emelések nyomán aktualizálni akarják a megkötött szerződéseinket és kötelesek is vagyunk aktualizálni, de miből?!" - mutatott rá az újabb problémára Kereskényi. Mint arról már beszámoltunk, nemcsak az országos minimálbért nőtt január elsejétől, hanem az építőiparban is bruttó 3000 ezel lejre emelte a kormány a minimálbért. 

Nonszensz

"Én eléggé élesen és hangosan kritizáltam a költségvetés-tervezetet, és mély meggyőződéssel mondom ma is: nem érdekel senkit az önkormányzatiság, de el kell ismernem: egy gyenge vagy nem épp tökéletes költségvetés is jobb, mint a semmilyen” – mondta. Emlékeztetett, a legnagyobb gond az, hogy a beruházások vannak leállópályán. „Megsaccolni sem merem, mikor lesz az országos költségvetésből valami. Nonszensz ez az egész helyzet. A politikai cirkuszt adott pontot le kell(ene) állítani, s tetszik vagy sem, de amikor egy adott többség megszavaz egy adott költségvetést, utána a politikai vitának vége kell hogy legyen. Ilyen ingoványos talajon, amilyenen áll, amilyenen a romániai gazdaság működik, csak olaj a tűzre a költségvetés kihirdetésének elodázása. Sajnos mindennek a legvégén úgyis csak az állampolgárok isszák meg a levét az egésznek" - mutatott rá Szatmárnémeti polgármestere.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X