Több pontban is korrigálná az RMDSZ a sokat vitatott 114-es rendeletet

Több módosító javaslattal is él az RMDSZ a 114-es sürgősségi kormányrendelet parlamenti vitáján - hívta fel a figyelmet Benedek Zakariás. A képviselő tagja annak az öt fős csapatnak, amely az RMDSZ indítványait kidolgozta.

Benedek Zakariás első körben leszögezte: legfontosabb javaslatuk az, hogy a 114-es rendeletet, amely a többi között plusz adóterhet ró ki az energia- a telekommunikációs szektorra, illetve a bankokra, csak 2020-tól ültessék gyakorlatba. Emlékeztetett, a rendeletet alapos hatástanulmány nélkül fogadta el a kormány decemberben, hogy január elsejétől már hatályba is lépjen. „Meg kell győződnünk arról, hogy az ilyen jellegű fiskális módosítások nem lebénítják, hanem korrekciókat vezetnek be a gazdasági szféra működésébe, és főleg arról, hogy a több mint húsz pontban számos törvényt módosító rendelet megalapozott minden szempontból” - mondta a képviselő.

A bruttó 3000 lej ne járjon mindenkinek

A rendelet értelmében legkevesebb bruttó 3000 lejt (nettó 2352 lej) kapnak azok az alkalmazottak, akik az építőiparban dolgoznak. A 2352 lejes nettó bér a munkaadónak 3010 lejes költséget jelent úgy, hogy a kabinet részleges adómentességet hagyott jóvá. Az alkalmazottnak nem kell egészségbiztosítást és személyi jövedelemadót fizetnie, a nyugdíjbiztosításánál pedig adókedvezményt kap. Pontosabban nyugdíjbiztosításként nem a bruttó bér 25 százalékát veszi el az állam, hanem 21,25 százalékát. Ugyanakkor az érintett cégek garanciaalapját az alkalmazottak fizetése után 2,25 százalékról 0,33 százalékra csökkentették.

A szektorban dolgozó alkalmazottak 2028. december 31-ig mentesülnek a társadalombiztosítás egy részének befizetése alól, amennyiben bérük nem haladja meg a bruttó 30 ezer lejt. Az adókedvezmény azoknak jár, akik üzleti forgalmuk legalább 80 százalékát építkezési tevékenységből valósítják meg.

A rendeletet sokan bírálták amiatt, hogy nem terjed ki a teljes építőipari tevékenységre, és nem világos, mi alapján maradtak ki tevékenységi területek. Benedek Zakariás elmondta, ez utóbbi hiányosságot úgy próbálják korrigálni, hogy a tevékenységi területek körébe beemelnék a mész- és gipszgyártást is.

Az RMDSZ másik módosító javaslata szerint a 3000 lejes minimálbér csak azoknak járna, akik közvetlenül az építkezésben dolgoznak, a kisegítő személyzet, például a kapus, a takarító, a könyvelő, kiesne ebből a körből. A szakmai szervezetek rámutattak, ha a kisegítő személyzetnek is járna az említett minimálbér, hatalmasra duzzadnának a kiadások. Benedek Zakariás elmondta, ha például egy építőcég tíz munkapontot tart fenn, ez a törvény szerint 30 alkalmazott őrt jelent.

A zöld energia mentesüljön a megemelt adó alól

A 114-es sürgősségi kormányrendelet  0,1-0,2 százalékról 2 százalékra növelte a forgalomra kivetett adót azon cégek esetében, amelyek az országos energiaügyi hatóság (ANRE) engedélyével tevékenykedhetnek. Ebbe a kategóriába tartoznak a földgázban és elektromos energiában utazó vállalatok. Az RMDSZ módosító indítványa szerint a zöld energia mentesülne az adóemelés alól.

Kedden a szenátus gazdasági bizottsága pozitívan véleményezte a 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvény tervezetét, a költségvetési bizottságban azonban - amelynek jelentést kell küldenie a plénumnak a tervezetről - Eugen Teodorovici javaslatára ismét elhalasztották a vitát. Ez történt egy héttel korábban is, amikor arra hivatkozva kérték a halasztást, hogy időre van szükség a számos módosító indítvány áttanulmányozására. Most a tárcavezető azt mondta, továbbra is folyamatosan érkeznek a módosító javaslatok, ugyanakkor folyamatban vannak a tárgyalások az érintett ágazatok képviselőivel, és csak ezeket követően hoz döntést a kormány. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a képviselőháznak mielőbb meg kell vitatnia a sürgősségi kormányrendeletet és módosítania kell azt. A Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnökkel folytatott szerdai egyeztetést követően Kelemen rámutatott, a szenátusban pénteken lejár a sürgősségi rendeletet jóváhagyó törvénytervezet hallgatólagos elfogadásának határideje, és az RMDSZ javasolni fogja, hogy mielőbb tűzzék napirendre a jogszabályt az arról döntő fórumként tárgyaló képviselőházban. "Vannak dolgok, amelyeken haladéktalanul javítani kell, mert a rendelet már érezteti hatását, teljesen felborítja az üzleti szférát, a bank- és energiaszektort, a befektetéseket" - mondta Kelemen.

A kettes pillérnél is módosítanának

A decemberi jogszabály értelmében még ebben az évben a kötelező magánnyugdíj-befizetéseket kezelő hét alapnak jelentős törzstőke növelést kell végrehajtania. Számítások szerint 800 millió eurónyi törzstőke-növelésről van szó, ami 11-szerese jelenlegi törzstőkének és kétszerese annak a bruttó összegnek, amit az utóbbi 11 évben a járulékbefizetésekből az alapkezelőkhöz irányítottak.

A piacvezető alapkezelőnek, amely a befizetők körülbelül 30 százalékát tudja magáénak, az új követelmények szerint 300 millió eurós törzstőkére van szüksége. A törzstőkét az alapkezelőnek otthonról kell hoznia, tilos például kölcsönből fedeznie ezt a kiadást.

Korábban 4 millió euróra volt szükség, hogy valaki be tudjon jegyeztetni egy magánnyugdíj-kezelő alapot. A sürgősségi rendelet értelmében ha 100 millió euró alatt van a máig összegyűlt és kezelt tőke, akkor a törzstőkének minimum a kezelt tőke 5 százalékát kell kitennie. A törzstőke 7 százalék abban az esetben, ha 100 és 500 millió euró a kezelt tőke, ha 500 millió eurónál nagyobb ez az összeg, akkor a törzstőke a 10 százalékot is elérheti.

Benedek Zakariás elmondta, a törzstőke ilyen mértékű emelését az RMDSZ nem látja indokoltnak, ezért javaslatuk az, hogy amennyiben a kezelt tőke száz millió euró alatt van, akkor a törzstőke maradjon 4 millió euró, ha száz és ötszáz millió euró közötti a kezelt tőke, az alaptőke legyen  8 millió euró, ha pedig 500 millió euró a kezelt tőke, akkor az alaptőke nagysága legyen 12 millió euró.

Közbeszerzés: ne a legolcsóbb legyen mindig a nyerő

A 114-es sürgősségi kormányrendelet a licitekre vonatkozó jogszabályt is módosítja. Eszerint ha 3 millió euró felett van a munkálat értéke, akkor a közbeszerzést kiíró intézmény nem köteles a legkisebb ár szerint választani nyertest. Az RMDSZ szeretné a 3 millió eurós határt százezer euróra csökkenteni. „Ezzel szeretnék elejét venni annak, hogy az állami intézményeknek mindig a legolcsóbb ajánlatot kelljen elfogadniuk. Ez a minőségi munka ellen van, és általában aki a legolcsóbban dolgozik, az utóbbi időben be sem fejezi a munkálatokat, mert elfogy a pénz, és akkor elkezdi húzni az időt” - magyarázta a képviselő.

További módosító javaslatok lehetnek

Benedek Zakariás hozzátette, az RMDSZ további módosításokkal fog élni abban az esetben, ha több kérdésükre nem fognak megnyugtató választ kapni. Szeretnének biztosítékot kapni azzal kapcsolatban, hogy az építőiparban eszközölt adókedvezménnyel az állam biztosan kipótolja a kieső társadalombiztosítási hozzájárulást, és például nem fog kevesebb nyugdíjat kapni az, akinek bérére az állam kisebb nyugdíjhozzájárulást számol. Továbbá az sem világos, hogy a korábban megkötött és folyamatban lévő kivitelezési szerződéseknél a 3000 lejes minimálbérrel járó plusz kiadásokat ki fedezi.

 

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?