A jegybank kormányzója ismét a kapzsisági adó eltörlését kérte

A jegybank kormányzója ismét a kapzsisági adó eltörlését kérte


-A A+

Ismét a bankok aktíváira kivetett úgynevezett kapzsisági adó eltörlését kérte a parlamentben, a Román Nemzeti Bank kormányzója.  Mugur Isărescu bizottsági meghallgatásáról Antal Lóránt szenátort is megkérdeztük.

A jegybank vezetőjét a szenátus illetékes szakbizottsága hívta meghallgatásra, miután a jegybankot meggyanúsították a kormánykoalíció pártjai, hogy a kereskedelmi bankok az ő tudomásával manipulálják a bankközi hitelkamatlábat (ROBOR). A meghallgatást a szociálliberális kormánykoalíció kisebbik pártjának, az ALDE-nak az egyik szenátora, Daniel Zamfir kezdeményezte, aki szerint ezzel az állítólagos manipulációval a bankok tisztességtelen nyereségre tesznek szert.

Isărescu kifejtette, hogy a ROBOR-t senki nem manipulálja, ez a mutató a piac valóságát tükrözi. A ROBOR 2017 őszétől kezdett gyorsan növekedni, 0,7 százalékról 3 százalék fölé emelkedett. A három hónapos ROBOR befolyásolja a hitelek törlesztőrészletét, ezért keltett aggodalmat a mutató növekedése. Isărescu kizárta annak a lehetőségét, hogy a bankok kartellszerűen összefogtak volna, mint mondta, az adatok visszanézhetők a jegybank adatbázisából. 

A szenátor azzal is megvádolta Isărescut, hogy amikor a ROBOR 0,7 százalékos történelmi mélyponton volt, arra bátorította az embereket, vegyenek fel lejhiteleket, amivel szerinte átverte őket. Isărescu szerint akkor alacsony volt az infláció is, amely főleg azért nőtt meg, mert a kormány túl gyors ütemben növelte a béreket.  

A központi bank kormányzója kitért a bankokat sújtó tavalyi kormányrendeletre, amely január 1-től lépett hatályba. A rendelet szerint a bankoknak a bankközi hitelkamatláb mértéke szerint kell adót fizetniük a bankaktívákra. Az adó a bank aktíváinak 0,1 százalékától indul és a ROBOR 3 százalékot meghaladó szintjénél eléri a 0,3 százalékot.

Isărescu szerint ez a rendelet megköti a nemzeti bank kezeit, hiszen a lej ellen irányuló esetleges piaci támadások esetén nem tehetnek semmit. Úgy vélte, a bankaktívákra kivetetett adónak a ROBOR-ral való összekötése "a nemzeti bank függetlensége elleni támadást jelent". A bankokat, valamint az energia és telekommunikációs vállalatokat sújtó rendelet hatására januárban jelentősen csökkent a főbb románia bankok részvényeinek árfolyama, a csökkenés egyes bankok esetében elérte a 30 százalékot is.

Antal Lóránt: Isărescu több fontos problémát vetett fel

Antal Lóránt, a szenátus gazdasági bizottságának RMDSZ-es tagja szerint a keddi találkozó egyik legfontosabb hozadéka az volt, hogy Mugur Isărescu bejelentette: a jegybank és a pénzügyminisztérium közös munkacsoportot alakított. A munkacsoport módozatot próbál találni arra, hogy akár fix ponton rögzítsék a bankközi hitelkamatlábat.  

„Ezt a lépést különböző számításoknak kell megelőznie. Több országban használnak ugyanis rögzített bankközi referenciaértéket, de a fejlődés rovására. Bulgáriában például a pénzpiac dinamikája lelassult a fix hitelkamatláb használatával” – magyarázta a Maszolnak a szenátor.

Antal Lóránt kiemelte: Mugur Isărescu hangsúlyosan felvetette azt a problémát, hogy a hazai bankok a biztos haszon érdekében szívesebben fektetik a pénzüket államkötvényekbe, mintsem a kis- és középvállalkozásokat támogassák. Ezt a jelenséget a pénzügyminisztérium felerősíti azzal, hogy a költségvetés finanszírozására államkötvényeket bocsát a bankoknak megvételre. „Ez a nemzeti bank szempontjából is egy gond, amit a kormányzó szerint kezelni kell. Azzal pedig mindenki egyetértett, hogy a kkv-k jelentik egy egészséges gazdaság motorját” – számolt be a politikus.

A szenátor elmondta, a keddi találkozó „meglehetősen feszülten” kezdődött. Ez a feszültség annak volt szerinte a következménye, hogy korábban Mugur Isărescu kétszer is elutasította a szenátusi bizottság meghívását, és azután ment el a parlamentbe, miután a meghívást a szenátus házbizottsága fogalmazta meg. „Szerintem már az első meghívásra igent kellett volna mondania” – jegyezte meg Antal. Mugur Isărescu egyébként másodszor azért utasította el a meghívást, mert a javasolt időpontban egy jóval korábban leszögezett ülésen vett részt. 

Végül azonban a szenátor szerint a találkozó „konstruktív hangulatban” ért véget. Ez többek között Călin Popescu Tăriceanunak köszönhető, aki civilizált mederbe terelte a néha személyeskedésbe torkolló beszélgetést. A házelnök többször is rendreutasította párttársát, Daniel Zamfir frakcióvezetőt, amikor alaptalanul támadta a kormányzót – mondta az RMDSZ politikusa.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X