Költségvetés-tervezet: irreálisan nagy gazdasági növekedésre számít a kormány
  • 2019. február 19., kedd
    Zsuzsanna
  • -3°
    Kolozsvár
    • -9°
      Csíkszereda
    • -10°
      Székelyudvarhely
    • -10°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -6°
      Kovászna
    • -6°
      Kézdivásárhely
    • -9°
      Barót
    • -6°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • -1°
      Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -9°
      Beszterce
    • -1°
      Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • -0°
      Zilah
    • Szatmár
    • -1°
      Nagyszeben
    • Temesvár
    • -6°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.7401 LEI
    • 1 USD = 4.1850 LEI
    • 1 GBP = 5.4095 LEI
    • 100 HUF = 1.4906 LEI

Költségvetés-tervezet: irreálisan nagy gazdasági növekedésre számít a kormány


-A A+

Csodaszámba menne, ha a hazai gazdaság olyan mutatókat produkálna idén, amilyenekre a Dăncilă-kabinet a pénteken elfogadott költségvetés-tervezetet alapozta.

Úgy tűnik, hogy a kormány által pénteken elfogadott költségvetés-tervezet keretszámai nincsenek köszönőviszonyban a valósággal. A Dăncilă-kabinet 1 022 milliárd lejes GDP-re, 5,5 százalékos gazdasági növekedésre számít, ami a gazdasági elemzők szerint maga lenne a csoda. A román gazdaság idei kilátásait illetően a Nemzetközi Valutaalap a leginkább optimista, 4 százalékos növekedést vizionál, míg az Európai Bizottság 3,8, a Világbank pedig csupán 3,5 százalékra számít.

A bankszektor optimizmusa még visszafogottabb: a Raiffeisen Bank előrejelzésében 3,5 százalékos növekedés szerepel, a BCR 3,4, az Unicredit és a Transilvania Bank pedig mindössze 3,3 százalékos növekedést lát reálisnak. A hét prognózis átlagolása 3,55 százalékos értéket eredményez, ami harmadával kisebb a kormány becslésénél.

Mekkora volt a tavalyi bővülés?

A Dăncilă-kabinet és az Európai Unió között a tavalyi év gazdasági teljesítményének megítélésében sincs összhang. Előbbi szerint 2018-ban 4,5 százalékkal bővült a bruttó hazai termék, az uniós elemzők szerint azonban csak 4 százalékkal. Hogy kinek van igaza, ezen a héten derül majd ki, az Országos Statisztikai Hivatal ugyanis február 14-én teszi közzé a tavalyi adatokat.

Ha 4,5 százalék lesz is a tavalyi növekedés, attól még az idénre jósolt 5,5 százalék roppant valószínűtlen, mivel tavaly valamennyi gazdasági mutató gyengébb volt a 2017-eseknél, s ismét feltornászni azokat, az elemzők egybehangzó véleménye szerint, szinte lehetetlen.

A fogyasztás növekedési üteme lassult

„A 2017-es robbanásszerű növekedés 2018-ban lelassult. (…) Ennek fő oka a lakossági fogyasztás lassabb ütemű növekedése, mivel a 2017-es adócsökkentések már nem éreztették a hatásukat, az infláció pedig csökkentette a jövedelmek reálértékét” – olvasható az Európai Bizottság elemzésében.

A lakossági fogyasztás 2018-ban becslések szerint 5,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, a növekedés üteme tehát drasztikusan lassult a 2017-es 10,1 százalékhoz viszonyítva. A kormánynak alárendelt Országos Előrejelzési Bizottság 5,9 százalékon látja a fogyasztás idei bővülését, amire az EB szerint nincs esély, ugyanakkor ez utóbbi szerint, az elmúlt évekhez hasonlóan, idén is a lakossági fogyasztás lesz a gazdasági növekedés motorja.

A kormány és az Európai Bizottság között a 2019-es inflációt illetően sincs összhang: előbbi 2,8 százalékkal kalkulál, utóbbi 3,3 százalékot valószínűsít.

Az EU gazdasági növekedése is lassul

Az Országos Előrejelzési Bizottság a beruházások 6,9 százalékos növekedését prognosztizálja 2019-re, míg az Európai Bizottság a kapzsisági adó esetleges mellékhatásaira hívja fel a figyelmet: „A hitelezésre gyakorolt valószínűsíthető negatív hatása mellett, jóval szélesebb körű következményei is lehetnek. Így például, a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága visszavetheti a beruházási kedvet”.

A költségvetéstervezet keretszámai azért is eltúlzottnak tűnnek, mivel a hazai gazdaság nagyon szorosan kapcsolódik az Európai Unióhoz, amelynek gazdasági növekedése idén valószínűleg tovább lassul. Az Európai Bizottság az elmúlt év őszén még 1,9 százalékos növekedésre számított az EU szintjén, ám időközben 1,5 százalékra mérsékelte a prognózist.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X