Kapzsisági adó: a kormány a bankokkal fizetteti ki a saját baklövéseit?


-A A+

Értetlenül állnak a pénzintézetek  a kapzsisági adó kedd este bejelentett bevezetése előtt. Nem értik, miért a bankközi kamatláb (Robor) alapján számolják ki az adót, amikor a Robor alakulását elsősorban az infláció határozza meg, az inflációt pedig maga a kormány generálja a bér- és nyugdíjemelésekkel. A várhatóan a jövő év elejétől életbe lépő adónak beláthatatlan következményei lehetnek mind a lakosságra, mind a gazdaságra nézve – figyelmeztetnek a pénzintézetek. Az OTP Bank Románia makrogazdasági elemzője, Bálint Csaba a Maszolnak elmondta, a Robor alakulásába az is beleszól, hogy a befektetők mennyire érzik kockázatosnak Romániát, a kormány gazdaságpolitikáját.

Nem a bankok szabják meg a Robor alakulását, így érthetetlen, hogy miért vet ki az állam ez alapján rájuk kapzsisági adót – hívta fel a figyelmet Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank stratégiai főtanácsadója. A pénzügyminiszter kedd este jelentette be, hogy jövő év elejétől egy új illetéket kell fizetniük azoknak a pénzintézeteknek, amelyek másfél százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat alkalmaznak. Az illeték a bank aktíváinak 0,2 százalékától indul, és a Robor jelenlegi, 3 százalékot meghaladó szintjénél már eléri a 0,9 százalékot.

„Nem értem a kapzsisági adót. Ha a bankok maguk határoznák meg a Robort, akkor az állam azt mondhatná: te, akármelyik bank, kapzsi vagy, és én, az állam, az alkotmányban garantált jogommal élve, megadózlak. De nem így történik” – mondta a BNR stratégiai főtanácsadója. Emlékeztetett, hogy a bankközi kamatlábat elsősorban az infláció határozza meg. Felidézte, hogy amikor két és fél éven keresztül az infláció alacsony volt, a Robor a nullához közelített. „Amikor tavaly októberben az infláció emelkedni kezdett, amit amúgy az állami hatóságok okoztak, a Robor is növekedésnek indult, mert a Robor és az infláció egy gazdaság sziámi ikrei” - mondta Vasilescu.

Mitől függ valójában a Robor nagysága?

Mindenkinek, aki hitelt vesz fel, havonta egy bizonyos kamatot kell fizetnie, amelyhez hozzáadódik a Robor. Megkeresésünkre az OTP Bank Románia makrogazdasági elemzője, Bálint Csaba részletesen elmagyarázta, mit is jelent a bankközi hitelkamatláb és mi határozza meg alakulását.

Elmondta, a Robor az a kamatláb, amely alapján a bankok egymásnak hitelt nyújtanak. Ez egy átlagos érték, amelyet minden nap bonyolult kalkulusokkal számítanak ki. A kamatláb nagyon sok tényezőtől függ. Az első és talán a legfontosabb az infláció alakulása – mondta a szakember. Abban az esetben, ha az infláció emelkedik, akkor nemcsak a Robornak, hanem általában a kamatoknak is emelkedniük kell.

Bálint Csaba emlékeztetett, a Robor egyfajta benchmark, amely megmutatja, hogy éppen milyen a gazdaság helyzete, milyen magas az infláció, hogyan teljesít a gazdaság, milyen a likviditási helyzet a bankközi piacon. A Robor alakulását nemcsak a hitelkamatok, hanem a betéti kamatok is követik. Ha az infláció megnő, akkor rendszerint a Robor is elkezd emelkedni, és kicsit később a betéti kamatok is emelkedésnek indulnak. „Ha egy ügyfél, egy betétes szeretne megtakarítani és magas az infláció, akkor egy magasabb kamatot kér azért, hogy a bankba elhelyezze a megtakarítását" – magyarázta az elemző.

A jegybank kamatpolitikája is tényező

A Robor fluktuációi a jegybank kamatpolitikájától is függnek – emlékeztetett Bálint Csaba. A BNR igyekszik egy bonyolult mechanizmuson keresztül az inflációt kordában tartani, és az egyik fő eszköze a kamatok alakulása. „Ha fennáll annak a kockázata, hogy az infláció nagyon elszalad, ilyenkor jó, ha a kamatok magasabb szinten vannak, ez arra ösztönzi a háztartásokat, a vállalkozásokat, hogy megtakarítsanak, hogy betétben helyezzék el forrásaikat. Ellenkező esetben, amikor a gazdaság nehezebb helyzetben van, amikor alacsony az infláció, gyenge a kereslet, ilyenkor jó a kamatokat alacsonyabb szinten tartani, hogy hitelfelvételre, ezen keresztül pedig beruházásra, fogyasztásra ösztönözze a lakosságot és a vállalatokat” – magyarázta.

A Robor alakulásába a bankszektor likviditási helyzete is beleszól. Ha például a vállalati szektornak negyedév vagy év végén jelentősebb összegű adót kell befizetnie az állam fele, akkor nagyon sok betét eltűnik a bankrendszerből, likviditási hiány alakul ki, tehát kevés a lej. Mivel a bankok szeretnének több forrást szerezni, ilyenkor a kereslet és kínálat kapcsolatának megfelelően a kamatok emelkednek. Ha ellenben az alkalmazottak megkapják a bérüket, vagy más jelentős összegek kifizetésre kerül sor, megnő a pénz mennyisége a bankrendszerben, javul a likviditás, ilyenkor a kamatok rendszerint csökkenésnek indulnak.

Bálint Csaba elemző a fő tényezők közé sorolta a globális kontextust is. Számít a Robor alakulásában, hogy például az Egyesült Államokban, Európában, a közelebbi régióban milyen a kamatszint, milyen az infláció. „Hogy éppen a befektetők hogy érzik, mennyire kockázatos Románia. Ha a befektetők Romániát kockázatosnak értékelik, akkor ahhoz, hogy idehozzák a pénzüket, szeretnének magasabb kamatot kapni. Ha úgy gondolják, hogy ez egy biztonságos hely, akkor alacsonyabb kamat mellett is hajlandók ide befektetni” – magyarázta.

Az OTP Bank Románia makrogazdasági elemzője nem kívánta kommentálni a kapzsisági adót és annak hatásait, annyit ellenben elmondott, hogy „komplex következményekre” lehet számítani.

A kormány tervezett adóintézkedései a bankszektoron kívül az energia és a telekommunikációs vállalatokat sújtanák leginkább. A bejelentett intézkedések példátlan összefogást eredményeztek a vállalatok között, például 70 telekommunikációs cég közös közleményben tiltakozott a tervezet ellen, amely a telekommunikációs piacot felügyelő hatóságnak fizetendő, úgynevezett monitorizálási illetéket a vállalatok árbevételének 0,4 százalékáról 3 százalékára emelné. A szolgáltatók szerint ez megakadályozza a különböző fejlesztéseket, például az 5G hálózat kiépítését. A kormány által tervezett adóemelések az energiaszektort is erőteljesen sújtják, hiszen a kormány korlátozná a belföldi kitermelésű földgáz árát, ami a lap által megszólaltatott piaci szereplők szerint kérdésessé teszi a fekete-tengeri földgáz kitermelését. Ilyen körülmények között ugyanis nem lenne elég vonzó befektetés a tenger alatti földgáz felszínre hozatala.

A kapzsisági adó hatással lehet a hitelezésre

A kapzsisági adó visszafoghatja a hitelezést, ez pedig negatív hatással lesz a fogyasztásra, a befektetésre és a termelésre. Ezzel a romániai gazdaság még kitettebb lesz egy esetleges külső sokknak – figyelmeztetnek a pénzintézetek. Az utolsó pillanatban bejelentett, mindenféle előzetes konzultáció nélkül jogszabályba foglalt kapzsisági adó negatív hatásait felerősítheti, hogy a parlament korlátozta a lakosságnak nyújtott hitelek kamatát. A képviselőház döntő házként szerdán megszavazta azt a tervezetet, amely a többi között korlátozza a lakosságnak adott jelzáloghitelek teljes hiteldíjmutatóját (THM). A THM egy olyan egységes, minden hitelező által kötelezően használt mutató, amelyből kiderül, hogy az adott hitel felvétele után az adósnak egy év alatt a tőkén túl mekkora összeget kell visszafizetnie. Az elfogadott jogszabály értelmében ez a mutató maximum 3 százalékponttal lépheti túl a BNR átal megállapított alapkamatot, amely jelenleg 2,5 százalékos.

A pénzügyminisztérium a többi között a kapzsisági adóból szeretné fedezni a közalkalmazottak újabb béremelését és a nyugdíjak növelését. A BNR adatai szerint a 35 Romániában működő bank az idei év első kilenc hónapjában rekordnyereségre, közel 5,88 milliárd lej nettó profitra tett szert, ez az összeg 42 százalékkal több 2017 azonos időszakához képest.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X