• 2018. december 10., hétfő
    Judit
  • Kolozsvár
    • Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • Kovászna
    • Kézdivásárhely
    • Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6495 LEI
    • 1 USD = 4.0769 LEI
    • 1 GBP = 5.1788 LEI
    • 100 HUF = 1.4384 LEI

Erre figyelj, ha nem szeretnéd, hogy becsapjanak Fekete Pénteken


-A A+

Hatvan, hetven százalékos árleszállítás Fekete Pénteken? Nem kizárt, hogy a nagy promóciós kampányban valójában ugyanannyiba kerül egy termék, mint a Black Friday előtt. Mire figyeljünk, ha tényleg kedvezményesen szeretnénk vásárolni a lassan már hetekig tartó árleszállítások alkalmával – kérdeztük Seer László marketing-szakértőt, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatóját, az "igazi" Fekete Péntek előtt egy nappal.

Valójában honnan ered a Fekete Péntek?

Az Egyesült Államokból ered ez a szokás. Az elnevezés eredetileg a Hálaadás napja utáni napot jelölte, de később egyre inkább a karácsonyi bevásárlási szezon első, megnyitó napjává vált. Mi az elmúlt években szembesültünk vele igazán. Leginkább a kis- és főleg az online kereskedelemben népszerű, évről évre megrendezett akció. Vállalati oldalról az óriási előnye az, hogy megnöveli a forgalmat, illetve olyan eszközt szolgáltat a marketingeseknek, amellyel közelebb tudják hozni a termékhez azokat a fogyasztókat, vásárolókat, akiket egy reklámmal már nem nagyon érnének el. A vonzó promóciós ár inkább ösztönzi az átlagnézelődőt a vásárlásra, mint mondjuk egy reklám. Főleg a klasszikus reklámokra manapság már sok esetben immunissá váltunk.

A Black Friday hagyományosan november negyedik péntekére esik, ez a nap most 23-a. Romániában viszont a Fekete Péntek lassan Fekete Hónap.

Egy ilyen kreatív akció, mint a Fekete Péntek, rugalmas azzal szemben is, hogy mennyi ideig tart. Az Egyesült Államokban a legtöbb bolt ragaszkodik a tradicionális dátumhoz, Romániában viszont a legnagyobb online áruház átírta ezt a dátumot. Végső soron egy teljesen szabad műfajról van szó.

A romániai Fekete Pénteknek van valamilyen specifikus vonása?

A romániai kereskedelem eléggé gyorsan zárkózik fel ahhoz, ami főleg az Egyesült Államokban történik, és itt elsősorban az internetes kereskedelemre gondolok. Az ottani trendeket nagyon hamar átveszik, még azt is mondhatnám egy kis túlzással, hogy Romániában hamarabb kezdték el űzni a Fekete Pénteket mint műfajt, mint Magyarországon. Sőt valószínűleg rugalmasabban és kreatívabban kezelik. Romániai specifikuma nem igazán van, annyi talán, hogy az offline boltokra kicsit később terjedt ki a Fekete Péntek. Elképzelhető, hogy azért, mert a törvényes előírások miatt a klasszikus áruházak óvatosabban bánnak az akcióval.

Miben különbözik az online és az offline kereskedelemre vonatkozó szabályozás Romániában?

Nem eltérő szabályozásról van szó, hanem inkább arról, hogy mást értenek azon, mikor egyeznek meg a felek az adásvételben. A klasszikus boltokban, amikor kifizetjük a terméket, olyan, mintha aláírtunk volna egy adásvételi szerződést, míg a webáruházaknál jogunk van később, a vásárlást követő 14 napon belül visszaküldeni a terméket anélkül, hogy valamilyen indokot szolgáltatnánk ehhez. Ilyen szempontból a törvényes előírás nem igazán kedvez a webáruházaknak.

Offline boltokba indoklás nélkül nem vihetjük csak úgy vissza a terméket, ezt csak akkor tehetjük meg, ha az áru például hibás. A törvény egyébként a legtöbb esetben a fogyasztók pártján áll, és Romániára ez különösen igaz. Marketingesként is nagyon jól látszik, hogy a legtöbb felelősség a kereskedőt terheli.

Mi az oka annak, hogy Romániában ennyire fogyasztóbarát az online kereskedés?

Elképzelhető, hogy amiatt, mert a vásárlókon sokan nyerészkedtek főleg a kétezres években, amikor igazán elindult a webáruházak divatja. Azokban az években tetten érhető volt egy tendencia, amely nem volt valami bizalomgerjesztő a fogyasztókkal szemben, pontosabban a webáruházak nem bántak megfelelően a vásárlókkal. Ez is beleszólhatott abba, hogy szigorítottak a szabályokon.

Vannak átverések Romániában Fekete Péntek alkalmából, és ha igen, melyek ezek?

Jelenleg kevesebb az átverés, mint évekkel ezelőtt. Egyrészt mert a fogyasztóvédelem is sokkal jobban odafigyel, másrészt meg a webáruház-kultúra, ahogy azokat vezetik, ahogy az ügyleteket lebonyolítják, korrektebb lett. Dolgoztam webáruháznál a kétezres években, és állíthatom, hogy akkoriban többet megengedtek maguknak a webáruházak, illetve talán könnyebb volt a törvényesség határvidékén evezni, mint ma.

Talán el lehet mondani, hogy átverések nagy része azért van, mert a fogyasztók nehezen tudnak dokumentálódni a feltételekről. A feltételeket gyakran úgy tálalják, hogy az a fogyasztóknak ne legyen egyértelmű, de az is előfordulhat, hogy ezeket elrejtik. A teljes képhez hozzátartozik, hogy általában a vásárlók egy része nem néz utána a kockázatoknak. Bizony nem ritka, ha egy hirtelen meglátott, nagyon-nagyon előnyös árajánlattal szembesül, a vásárló elveszti a józan eszét, ha fogalmazhatok így. Ekkor már nem számít semmilyen szabály, még akkor sem, ha jól látható helyen tüntetik fel, mit értenek az értékesítők promóció alatt.

A csalások nagyon gyakran nem igazi csalások, hanem inkább arról van szó, hogy a webáruházak nem megfelelően jártak el, nem közlik az összes információt a felhasználókkal. De ha már csalásokról van szó, itt van néhány példa. A boltok néhány nappal, héttel az esemény előtt mesterségesen felnyomják a listaárat, a fekete színnel jelölt árat, és ehhez képest adnak egy nagyobb árkedvezményt. Ez pedig Fekete Pénteken úgy néz ki, mintha a bolt nagyon jelentős árkedvezményt nyújtana, pedig dehogy.

A következő példát akár informatikai jellegű cselnek is nevezhetném. Látjuk a webáruháznál a promóciós árat, viszont amikor a terméket a kosárba tesszük, már nem ugyanaz az ár, tehát a termék a nem promóciós árral kerül a kosárba. Gyakori, hogy a vásárló már nem ellenőrzi le, hogy ugyanaz az ár került-e kiszámlázásra. Ez valószínűleg gyakoribb, mint az előző eset, az előző esetben ugyanis a fogyasztóvédelemi szabályok egyértelműen rendelkeznek: a referenciaárhoz képest kell megadni a promóciós árat. A referenciaár mutatja meg, hogy az azelőtti 30 napban, azon az eladási helyen mennyi volt a legalacsonyabb ára annak a terméknek. Tehát ha azt vesszük észre, hogy lényegesen felment egy termék ára Fekete Péntek előtt két héttel, gyanakodhatunk, hogy ez már nem legális. Éppen ezért érdemes leellenőrizni, hogy az átlag-referenciaár a konkurenseknél mekkora Fekete Péntek előtt. A klasszikus boltok esetén nehezebb dolgunk van, mert nem mindig tudunk utána nézni az áraknak, ráadásul az árcímkéket elég könnyű változtatni. Online boltok esetén már könnyebb, hiszen vannak árösszehasonlító szolgáltatások.

Én azt tanácsolnám, hogy nem feltétlenül kell paranoiásoknak lennünk az árakkal kapcsolatban, elég egyszerűen előkeresni a konkurens webáruházak árait, és megnézni, hogy ők mit állítanak referenciaárként. Ha a szám nagyon eltérő, akkor keltsen gyanút bennünk.

Ehhez viszont Fekete Pénteket megelőzően már aktívnak kell lennünk.

Ha nagyon racionálisan akarunk dönteni, akkor a Fekete Pénteket megelőző hetekben érdemes listát írni arról, hogy milyen termékeket szeretnénk vásárolni. Ezt követően érdemes az interneten utánakeresni az áraknak. Elég a böngészőben rákeresni az adott termék neve és ára kulcsszavak használatával, hogy nagyon gyorsan megnőjön az árismeretünk. Az így kapott ár már jó referencia, ehhez képest már tudni fogjuk, hogy a Fekete Péntek árajánlata mennyire vonzó.

Ha már szóba került a fogyasztóbarát online kereskedelem, a fogyasztóvédelem milyen ajánlásokat tesz Fekete Péntek kapcsán?

Tudni kell, hogy webáruházak esetén az adásvétel akkor történik meg, amikor visszaigazolják a rendelésünket. Abban a pillanatban már úgy lehet venni, hogy a terméket megvásároltuk. Hogy később fizetünk, már más kérdés. Nagyon fontos tudni, hogy egy termék visszaküldésével járó költséget a webáruháznak kell fedeznie. Egyébként ez nem csak Fekete Péntekre igaz, hanem bármelyik napon. Harminc napon belül a webáruháznak el kell járnia.

Amit nagyon sokan nem tudnak: joga van a felhasználónak, hogy a terméket megnézze, miután a futár kiszállította. Kibontható, megnézhető a termék, ez jogunkban áll, ezért nincs miért neheztelnie sem a futárnak, sem a webáruháznak. Egyébként minden adásvételnél a fogyasztóvédelem abból indul ki, hogy a folyamatban mit rontott el a kereskedő. Ez jó hír a vásárlóknak, mert így az áruházak jobban odafigyelnek arra, hogy etikai szempontból a fogyasztók jól járjanak. A fogyasztóvédelem hivatalos oldalán kimondottan a Fekete Péntek kapcsán rengeteg ajánlást találni, érdemes dokumentálódni. 

Amit tudnék még javasolni: érdemes racionálisan, hideg fejjel átgondolni, hogy pontosan mit is szeretnék vásárolni. Mint már említettem: írjunk egy listát azokról a termékekről, terméktípusokról, termékkategóriákról, ami iránt érdeklődünk, amivel kapcsolatosan céljaink vannak. Ne engedjük magunkat elragadtatni 70, 80 százalékos promóciók láttán olyan termékeknél, amelyre nincs szükségünk. Különben úgy járhatunk, mint az egyik ismerősöm szomszédja, aki vásárolt Fekete Pénteken egy fűnyíró gépet, de a hetedik emeleten lakik a kolozsvári Monostor negyedben, és azóta is ott van a gép a folyóson kibontatlanul. Azt mondta, azért vásárolta meg, mert kár lett volna ilyen olcsón ott hagyni. Ez a példa mutatja a legjobban, hogy a nagy, vörös számokkal írt - 70, -80 százalékok sokszor irracionális lénnyé tesznek bennünket, és nem tudjuk meghúzni a határokat.

A másik, amit tudok ajánlani: meg kell néznünk, hogyan van kiírva az ár, hogy a referenciaár szerepel-e. Törvényellenes, ha csak a promóciós árak vannak feltűntetve.

Érdemes kártyával fizetni és nem készpénzzel. Ez azokban az esetekben jól jön, amikor utólag kiderül a csalás, mert sokkal könnyebben visszatérítik a pénzünket. Könnyebben kötelezhető a webáruház arra, hogy visszatérítse a termék árát, és ezt mi magunk is tudjuk kezdeményezni. Ha ellenben készpénzzel fizettünk, akár hónapokig is elhúzódhat, hogy visszakapjuk a pénzünk.

Ha kiderül, hogy csalás áldozatai lettünk, hová fordulhatunk?

Minden esetben a legjobb, ha a fogyasztóvédelemhez fordulunk, legyen szó online vagy offline boltokról. A fogyasztóvédelemről általában el lehet mondani, hogy gyorsan reagál, komolyan szokta venni a panaszokat. Ha a termékkel kapcsolatban vannak problémáink, akkor az első lépés az áruház. Először velük kell megbeszélnünk a problémánkat. Ha az áruház nem áll rendelkezésünkre, akkor a fogyasztóvédelem a második opció.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X