banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

Fekete-tengeri gázkitermelés: hagyjuk, hogy elússzon több milliárd dollár?

Körülbelül 13,5 milliárd dollárt hozhat az államnak a Fekete-tengeri gázlelőhelyek kitermelése – de hogy milyen számítások alapján jutottak el ehhez az összeghez, a képviselőház szállításért és infrastruktúráért felelős bizottságának tagja sem tudta megmondani a Maszolnak. Benedek Zakariás képviselő szerint a tervezet előkészítői nem bocsátottak rendelkezésükre erre vonatkozó hatástanulmányt.  A bizottságban azok után került ismét terítékre az offshore-törvény, hogy a parlament másodjára tárgyalja a kitermelés feltételeiről szóló, az államfő által visszaküldött tervezetet.

Az alsóház szállításért és infrastruktúráért felelős bizottsága múlt héten tárgyalt ismét az offhosre-törvény tervezetéről a potenciális kitermelők képviselőinek jelenlétében. A találkozón ott volt többek között az Exxon, az OMV, a Black Sea Oil & Gas. Benedek Zakariás RMDSZ-es képviselő beszámolója szerint a beruházók elképzelése az, hogy a bányajáradékon kívül ne fizessenek plusz adót a román államnak. „Nekünk pedig az az érdekünk, hogy az állam ezen kívül még nyernjen a kitermelésből. Az elmúlt harminc év legkomolyabb gazdasági szerződéséről van szó" – fogalmazott a politikus. Hozzátette, nem jutottak kompromisszumra, a találkozó végső kicsengése az volt, hogy a potenciális beruházók megvárják, amíg megszületik a törvény, és ezt követően eldöntik, hogyan tovább.

Hatalmas a tét

Mivel nagyon költséges a körülbelül 170 milliárd köbméter gáz kitermelése a Fekete-tengeren (hiszen nem szárazföldi lelőhelyekről van szó), a kérdés az, hogyan szabják meg a feltételeket úgy, hogy a befektetőknek és az államnak is megérje. A jelenlegi (szárazföldi) gázkitermelésre vonatkozó előírások szerint a kitermelt gáz 13 százaléka az államot illeti meg bányajáradék formájában. Ezen kívül a befektetőnek a szokásos profitadót kell kifizetnie. Miután Romániában liberalizálták a gáz árát, a kitermelő már nem kötelezhető arra, hogy szabályozott áron értékesítse a gázt. Cserében viszont plusz adót kell fizetnie a szabályozott ár és a valós értékesítési ár közötti különbözetből származó jövedelem után.

Idén februárban a szenátus úgy fogadta el az offshore-törvényt, hogy erről a plusz adóról teljesen lemondott. A képviselőházban már betettek a javaslat szövegébe egy különadót, amelyet viszont más módszerek alapján számoltak ki. Sajtóbeszámolók szerint a különadó július 9-én került szóba a szakbizottságokban, ugyanaznap este tíz órakor pedig a képviselőház meg is szavazta a törvényt.

Az államfő ezt követően visszaküldte a parlamentnek a megszavazott jogszabályt. A szenátus másodjára is úgy szavazta meg a törvényt, hogy kivette a szövegből a különadót. Az alsóház plénuma viszont a szavazás előtt váratlanul visszautalta a szakbizottsághoz a tervezetet. A döntés előzménye, hogy egy nappal a plénumi vita előtt összevont ülésükön az képviselőház illetékes bizottságai megszavazták a PSD által az utolsó pillanatban benyújtott módosító javaslatait. A visszaküldést azzal indokolták, hogy nincs valós kimutatás arról, hogy az új jogszabály milyen hatással lesz az államkassza bevételeire. Így került a tervezet vissza többek között a szállításért és infrastruktúráért felelős bizottságba.

Tényleg nincs hatástanulmány?

Benedek Zakariás elmondta, azt szeretnék, ha a megállapított és az értékesített ár különbözetéből származó bevétel felét az állam kapná. Cserében a befektető leírhatja az adójából a beruházás 30 százalékát. „Nyilván ez a javaslat nem felel meg azoknak a befektetőknek, akikkel tárgyaltunk a múlt héten, így addig fognak tárgyalni, amíg van esély arra, hogy többet nyerjenek” – mondta.

A politikus tájékoztatása szerint a bizottságban kérték, hogy mutassák meg, mekkora potenciális bevétele lenne az államnak a kitermelésből. "Konkrét számítást szerettünk volna látni, ugyanis felröppent, hogy ez az össze 13,5 milliárd dollár lenne. Ezt csak akkor hiszem el, ha konkrétan látni fogom, hogyan jutottak el ehhez az összeghez. Egyelőre nem láttam semmilyen hatástanulmányt erről” – mondta az RMDSZ-es képviselő. Hozzátette, jövő héten összeül az ipari, a költségvetési és a közigazgatási bizottság, az ülésre pedig várják a gazdasági tárca vezetőjét és a pénzügyminisztert, hogy mutassák be a számításokat.

Benedek Zakariás elmondta, az RMDSZ módosító javaslatokat nyújtott be az offshore-törvény tervezetéhez. Az egyik javaslatuk szerint az árkülönbözetből származó bevétel államra eső részét a következőképpen osztanák el:

  • a bevétel 30 százaléka azok az önkormányzatok kapják, amelyeknek az uniós pályázatokhoz nincs önrészük
  • 30 százaléka kerüljön a helyi fejlesztések országos programjába (PNDL)
  • 40 százalékát fordítsák a gázhálózat fejlesztésére.

Az RMDSZ benyújtott továbbá egy olyan javaslatot is, hogy a helyi fejlesztések országos programját lehessen kiterjeszteni gáz- és villanyhálózat fejlesztésére is. A kérdés már csak az, hogy mit fogadnak el ezekből a javaslatokból, és hogy milyen formában szavazza meg a parlament a másodjára tárgyalt offshore-törvényt.

banner_3QCqSgiR_Artboard 2-100.jpg
banner_GPTpbb6w_970x250.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?