„A naptól védeni kell bőrünket” – Dr. Németh Enikő tanácsai


-A A+



A jó idő beköszöntével egyre inkább vágyunk a természetbe, a hosszú hétvégék alkalmával pedig időnk is van rá. Érdemes azonban ilyenkor is odafigyelni magunkra és családtagjainkra egyaránt, hogy elkerüljük a súlyos következményeket. Dr. Németh Enikővel a fényvédelemről beszélgettünk, hasznos tanácsait egészségünk érdekében, fogadjuk meg. 

Orvosi szempontból milyen évszakban vagyunk most?

Nem foglalkoztam komolyan a kérdéssel, de személyes véleményem szerint ezek már nyári hőmérsékletek és a napnak az erősségét tekintve is már nyári bőrvédelemről beszélhetünk.

Hogyan védjük a bőrünket a naptól?

Elsősorban már kora tavasszal jó lenne elkezdeni, főleg olyan személyek esetében, akik az átlagnál érzékenyebbek a napra. Ilyenek pl.a  napallergiások vagy azok akiknél barna foltokat idéz elő a nap, de vannak különböző betegségek, amelyeknek határozottan árt a napsugárzás. Ők már február-márciusban töményen kell kenjék a bőrüket fényvedő krémmel.

A két legismertebb módszer bőrünk védelmére a ruházat és különböző krémek használata. Bőrünk érdekében válasszunk hosszú, lenge, világos színű ruhadarabokat és széles karimájú kalapot, vagy használjunk fényvédő krémeket. A téli fehérségünk után jó lenne magasabb faktorszámú készítményeket használni, aztán később, a nyár vége felé, amikor a bőrünk már kapott egy kis színt, áttérhetünk a kisebb faktorúakra. Magas faktor alatt 50-es, kisebb alatt pedig 20-30-as értendő, ez attól is függ, kinek mennyire fehér vagy sötét a bőre.

Hétköznapokon is használjunk fényvédőt?

Igen, jó lenne, ha napi rutinná válna a fényvédő használata. Kenjük be az arcunkat, kezünket, fülünket. (Figyelem, rövid hajúak!) Lényegében tehát, azokon a bőrfelületeken használjunk fényvédőt, amit nem takar ruházat.

Milyen készítményeket ajánl?

A leghatásosabbak a speciális fényvédő krémek. A nők, akik arckrémet használnak választhatnak olyan arckrémet, amiben fényvédő faktor van, de azok viszont sosem 50-esek, 15-20, maximum 30-as.  Ha maximális fényvédést akarunk, jó lenne az 50-es faktorszámmal rendelkező készítményeket használni. Ez főleg a fehér bőrüekre érvényes, egy sötét, kreol bőrű személy használhat 20-30-as fényvédőt is.

Hogyan óvjuk a gyerekeket?

Hároméves korig semmiképpen sem szabad kisgyereket tűző napon tartani, csak félárnyékban, megfelelően védve megengedett. A babákat is kenegessük fényvédőkkel, még akkor is, ha nem tartjuk direkt napsugárzásban. Esetükben is az 50-es faktorszámú krémek ajánlottak.  Minél fiatalabb a szervezet, annál érzékenyebb. Ugyanaz az ibolyántúli sugárzás adag sokkal veszélyesebb egy kisgyerekre, mint egy felnőttre.

Fontos a gyerekeket szabad levegőre vinni, de a  D-vitamin-termeléshez nagyon kevés napsugárzás elegendő, emiatt semmiképp sem kell vörösre napoztatni a gyerek bőrét. Szakkörökben eleggé vitatott téma, de a bőrgyógyászok veszélytelenebbnek tartják a D-vitamin-cseppek adagolását szükség esetén, mint utólag a bőrrák kialakulásának kockázatát.

Milyen következményei lehetnek a nem megfelelő fényvédelemnek?

Vannak rövid-, illetve hosszú távú következményei. A rövid távú a leégés: kivörösödik a bőr, ég, sajog, felhólyagzik, hámlik, pár nap után azonban javul a helyzet. A nap hosszú távú mellékhatásai évtizedek utan jelentkeznek. A két legfontosabb a bőröregedés és a bőr rák kockázata.

A leégést hogyan kezeljük?

Annak a legjobb lenne elejét venni, tehát ne égjünk le. Ez a legjobb módszer a kezelésére. Ha mégis megtörténik, lehet hűvös borogatást tenni rá, hideg vizet, tejet, joghurtot használjunk a tünetek enyhítésére. Nagyon vészes esetekben gyulladásgátló krémet, tablettát is felírhat az orvos.

Mikor kell szakembert felkeresni?

Ez a leégés intenzitásától függ, mennyire vörös, mennyire hólyagzott fel a bőr. Sokszor társulhat általános rosszulléttel, fejfájással, émelygéssel, szemviszketéssel, szemsajgással. Ez már több mint egy sima leégés, ilyenkor mindenképp orvoshoz kell fordulni.

Hogyan előzzük meg a nap hosszú távú mellékhatásait?

Elsősorban vegyük komolyan a fényvédelmet, a napvédő krémek használatát és a bőrünk óvását az ibolyántúli sugaraktól, lényegében azok a kártékonyak. Ha ezt egész életünkben következetesen  betartjuk, akkor már csökkentettük a bőrrák kialakulásának kockázatát és a bőr időnap előtti öregedését. Sajnos a hatvanas években divatba jött a barna bőrszín és a túlzott napozás, emiatt napjainkban komoly bőrrák invázióval küzdenek a bőrgyógyászok.

De sosem késő elkezdeni a bőrt védni. Ha azok közé tartozunk akik hódoltunk a barnulásnak és a napfürdőzésnek, változtassunk az életstílusunkon, védjük a bőrünket és járjunk el rendszeres szűrésekre. Ha nem tudunk lemondani a napozásról, soha ne tegyük 10 és 17 óra között. (vagy amikor az árnyékunk rövidebb a magasságunknál). Nagyon fontos a bőrnek az átkutatása, mi magunk figyeljük mi volt eddig a bőrön és mi jelenik meg ezentúl. Mintegy leltárt készítünk, figyeljük az anyajegyeket, foltokat: ha változnak vagy újak jelennek meg, rögtön menjünk bőrgyógyászhoz.

 

 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X