banner_MpsidwSE_970x250_Haromszek.jpg
banner_3lV7MYIa_300X250_Haromszek.jpg

A járvány miatt leginkább a gyermekek oktatáshoz való joga sérül Romániában

A Gyermekjogi Egyezmény egy nemzetközi megállapodás, így a világ összes országát a gyermekek jogainak betartására sarkallja. Minden 18 év alatti személy gyermeknek számít, ezért jogaikat – amelyek hosszú listában sorakoznak – a gondoskodás-ellátás, a védelem és a részvétel alapozza meg. Táplálásuk, ellátásuk, tanítási, testi-lelki védelmük minden társadalom fő feladata, ám Romániában ezek közül leginkább az oktatáshoz és testi-lelki védelemhez való joguk sérül – állapították meg a Maszol által megkérdezett szakemberek.

November 20-án, a gyermekek jogainak világnapján kíváncsiak voltunk, mi az a 10 gyermekjog, amelynek betartása égetőbb, mint valaha, és melyek azok, amelyek leginkább sérülnek Romániában. Szántó Ildikó, a Bihar Megyei Gyermekjogvédelmi Hivatal aligazgatója és Vass Mária, a Kovászna Megyei Gyermekjogvédelmi Hivatal igazgatója felvilágosított: minden jog fontos, de a legkiemelkedőbb talán az, hogy a gyermekek megkaphassák a szeretetet, az önbecsülést, a tudást és a bennük rejlő képességek kibontakoztatására is lehetőségük nyíljon.

Az általuk összeállított listában a következő jogokat emelték ki:

  1. Az élethez való jog: a gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy teljes életet éljenek, és fejleszthessék a képességeiket.
  2. Név, állampolgárság és szülők megismerésének joga: az államnak anyakönyvbe kell vennie minden gyermeket, akiknek joguk van ahhoz, hogy ismerjék a szüleiket, ahogyan ahhoz is, hogy szüleik gondoskodjanak róluk.
  3. A szülőktől való el nem választás elve: a gyermeket nem szakíthatják el a szüleitől, csak akkor lehet kiemelni egy gyermeket a családjából, ha az az ő érdekében történik.
  4. Védelem az erőszak minden formájától: a gyermeket senkinek sem szabad megütnie, a felnőtteknek óvniuk kell a csemetét a testi-lelki erőszaktól, bántalmazástól vagy elhanyagolástól.
  5. Oktatáshoz való jog: az államnak ingyenes és kötelező alapfokú iskolákat kell fenntartania, a tanárok pedig csak úgy fegyelmezhetik a diákot, hogy nem sértik meg egyik jogát sem.
  6. Szabadidőhöz, játékhoz és kultúrához való jog: a gyermeknek joga van játszani, ahogyan a pihenéshez, a kulturális vagy művészeti tevékenységekben való részvételhez is.
  7. Gyermekek véleményének tiszteletben tartása: a felnőtteknek meg kell hallgatniuk az apróságot, és meg kell fontolniuk, amit a gyermek mond, tiszteletben kell tartaniuk a gyermek véleményét.
  8. A megfelelő tájékoztatáshoz való jog: a gyermek egészsége és jóléte érdekében joga van ahhoz, hogy rádióból, televízióból, újságból, könyvekből, az internetről vagy máshonnan információt szerezzenek.
  9. Szexuális kizsákmányolástól való védelem: senkinek sincs joga olyasmit tenni a gyermek testével, amit ő nem akar, például azt, hogy megérintsék a testét. A felnőttek nem kényszeríthetnek gyermekeket arra, hogy pénzért szexeljenek, és nem készíthetnek képet vagy filmet arról, hogy gyerekek szexuálisan érintkeznek.
  10. Gyerekmunka tilalma: az államnak védenie kell a gyermeket attól, hogy olyan munkára kényszerítsék, ami veszélyezteti a tanulmányait, az egészségét vagy a fejlődését.

A járványhelyzet miatt leginkább az oktatáshoz való jog sérül

A szakemberek egyetértettek abban, hogy napjainkban – legfőképpen a járványhelyzet miatt – Romániában a gyermekek oktatáshoz való joga csorbul, amelyet szorosan követ a testi-lelki védelem hiánya, hiszen egyre gyakoribb a gyermekbántalmazás.

Az online oktatás nem igazodik a tanuláshoz való jogokhoz, ugyanis még mindig rengeteg a nehézsorsú gyermek, aki internet-hozzáférés és okoseszköz hiányában kiszorul az iskolából – vélekedett Vass Mária. Szántó Ildikó ezt azzal toldotta meg, hogy speciális helyzet a járványidőszak: az online tanulás többek között azért is jogsértő, mert nem tud a teljekörű módszertanból töltekezni, a diákok emiatt csupán egy részleges, informális, szociális kapcsolatoktól mentes tanításban részesülnek – ez pedig újabb korlátokat állít a csemeték elé.

Egy képernyő segítségével kell tudáshoz jutniuk, holott eddig a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a biztonságos internet programjában azt hangsúlyozta, hogy nem szabad a gyermekeknek hosszú időt a képernyő előtt lenniük. Ezzel szemben napjainkban egy gyermek 6-8 órát tölt a számítógép előtt, ami megsokszorozza a biztonságtalan internetezés veszélyeit. A szülő ugyanis nem tartózkodhat folyton a csemete mellett, aki bizonyítottan nem bír órákon át koncentrálni, így egyértelmű, hogy elkalandozik.

A személyi jogok pedig folyton sérülnek, ugyanis nagyon sok csemete tapasztalja meg a gyermekbántalmazást: sokak életében az erőszakos cselekmények mindennaposak, Romániában rengeteg az olyan apróság, akit szóval vagy tettel bántalmaz közvetlen környezete, ezen pedig a járványhelyzet okozta összezártság sem segít. Pedig szüksége volna a gyermekeknek arra, hogy szülői modellek vegyék körül őket, és megkaphassák azt a szeretetet és gondoskodást, ami a koruknak megfelelő.

Harmónia hiányában a gyermekek traumatikusan nőnek fel, és ez lavinaként indítja el az újabb és újabb jogok megsértését: csorbul a kiteljesedésük lehetősége, az önbecsülésük, ami az oktatásban való részvételüket is megnehezíti, hiszen befolyásolja a figyelmüket, a helytállásukat is – összegezték a szakemberek.

banner_TfWzz7sC_300x250-HU.jpg
banner_Y04tqfmE_970x250_HU.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?