Labda nélküli tornaórák az iskolákban – elméleti oktatásra kényszerülnek a tanárok


-A A+

Közepes és nagy erőkifejtés, labdajáték, egymás megérintése tilos a tornaórákon, ellenben a szabad levegőn végzett gyakorlatok, a kellő távolságtartás és „lötyögő mozgásforma” eredményes lehet a járványhelyzetben. A hagyományos tornaórát fölülírta a vírus, több iskolában egyedüli megoldásként az elméleti oktatást látják a tanárok. Mi lesz az iskolai sportcsapatok sorsa? Mozgás nélkül mi történik a fejlődésben lévő testtel, van alternatíva a tanulók aktivitásának fokozására? Testnevelés szaktanfelügyelőket és tornatanárt kérdeztünk.

Kézmosás és fertőtlenítés után maszk nélküli tornagyakorlatokat végezhetnek a diákok a tornateremben, ha elegendő a hely a tanulók közötti másfél méteres távolság betartására. Ha sportszerekre van igényük, akkor engedélyezett, hogy annyi labdát szerezzenek be, ahány diák a teremben tartózkodik, sőt azt is kivitelezhetik, hogy egy labdát használnak, de azt minden érintés után fertőtlenítik – ezek azonban körülményes elvárások, így a szaktanfelügyelők azt javasolják, egyáltalán ne használjanak labdát a diákok a sporttevékenységek során, és minden egyéb olyan sportszert is mellőzzenek, amelyeket egyszerre több tanulónak kell megérintenie.

Archoz érni tilos: szemük, szájuk és orruk környékét nem érinthetik meg a tornázók, és az óra után újra kötelességük kezet mosni, fertőtleníteni. Távozásuk után a terem teljes takarításon, fertőtlenítésen és szellőztetésen esik át – ami legalább félórás munkafolyamat, az órarendek pedig nem állíthatóak úgy össze, hogy minden sportórát egy „lyukasóra” kövessen, ezért a szaktanfelügyelők a szabadlevegőn végzett tevékenységeket ajánlják.

Az előírások azonban számtalan kérdést felvetnek a testnevelés tanárokban. Hiszen a diákoknak – bár ezen az órán legalább felszusszanhatnak maszk nélkül – nem szabad futással, fogócskával, kézilabdával, focival, kosarazással levezetniük az elméleti órákon felgyülemlett feszültségeiket. Helyette ajánlott a monoton mozgásforma, és a megterhelő gyakorlatokat atlétika, egyszemélyes tevékenységek váltják fel. Nem meglepő, hogy a szabályokról értesülve több pedagógus az elméleti oktatás mellett döntött, és a tanórákat osztálytermekben tartva tornakönyvből oktatná a nebulókat.

A hagyományos tornaórákat el kell felejteni

Májai Imre, a nyárádszeredai Deák Farkas Általános Iskola testnevelés és sport tanára elmondta, az előírások többféleképpen értelmezhetők: többen úgy értik, a spoetteremben szükségtelen a maszk, míg másoknak meggyőződésük, hogy zárt térben végzett gyakorlatokhoz elengedhetetlen a védekezés. Bár a szabályok szerint a terem, a másfél méteres távolság betartásával használható, több iskola vezetősége nem mer kockáztatni, ezért eleve azt rendelik el, hogy a sporttevékenységek a szabad levegőn valósuljanak meg.

Az időjárásnak köszönhetően jelenleg ez könnyűszerrel kivitelezhető, ám az esőzések beköszöntével a négy fal közé kényszerülnek, és sajnos nem mindenhol megoldható a távolságtartás biztosítása, ezért Nyárádmentén több kollégája is az elméleti oktatást választja – magyarázta a tornatanár.

Tapasztalata szerint hatalmas szüksége van a fiataloknak a mozgásra, sőt a felnőtteknek is, hiszen a statisztikák azt bizonyítják, elhízásra hajlamos a romániai társadalom. A kis erőkifejtés viszont nem teszi lehetővé a test kordában tartását, a mozgásszegény életmódot nem egyenlíti ki a labdajáték nélküli, könnyed gyakorlatokra épülő óra.

A tornakönyv pedig – bár szükséges, hogy elméleti síkon is megalapozott legyen a diákok tudása – nem túl bizalomgerjesztő a tanulók körében, akik eleve félelmekkel teli kezdték rendhagyó iskolai évüket. A maszkviselés és az aggodalom, hogy a maszk ezentúl a mindennapok velejárójává válik, megrettenti őket, kételyeiket pedig súlyosbítja a tanárok bizonytalansága is.

Májai Imre elmondása szerint a tanárok hiányolják a pedakört, ami annak ellenére, hogy eddig minden iskolai év első napjaiban megvalósult, idén nem tartottak meg, így a szaktanfelügyelők nem ismertették a lehetséges megoldásokat, elvárásaikat és instrukciókat, sőt példákat sem kaptak a testnevelés tanárok a tornaórák lebonyolítására. Maradtak a találgatással és a feszengéssel, miközben a hagyományos tornaórák megszűntek: „most már nem zajlanak, csak vannak”, hiszen sporttevékenységek híján, elméleti oktatásba kapaszkodva már nem nevezhetőek zsibongásnak a tornaórák mozzanatai.

A testnevelés órák szépsége megszűnt létezni: a sportjátékok, versenyek és bajnokságok a rendhagyó tanévben nem színesíthetik az iskolai tevékenységet, nincs lehetőségük focira, kézilabdára vagy kosárlabdára a diőákoknak. Ezek helyett, lehetőségeikhez mérten leginkább stafétát és ugrálásra alapuló gyakorlatokat végezhetnek majd.

Munkavédelmet tanulnak heteken keresztül

Farkas Csaba, Kovászna megye testnevelés szaktanfelügyelője megkeresésünkre elmondta, nem elvárás, hogy elméleti oktatást alkalmazzanak a tornatanárok, de érthető, hogy ebbe kapaszkodnak, hiszen a tanfelügyelőségen is rengeteg a kérdés. Az erőkifejtés helyett a „lötyögést”, azaz a könnyedebb, kevésbé fárasztó gyakorlatokat látja előnyösnek, valamint azt, hogy az első iskolai hetekben a testnevelő tanárok próbálják inkább a munkavédelmi szabályokat hangsúlyozni, amelyek idéntől a koronavírus-járvány elleni védekezés szabályaival is kiegészültek, tehát jócskán akad tanulnivalójuk a diákoknak.

Hargita megye testnevelés szaktanfelügyelője, Borbély Botond szintén a munkavédelmi szabályok nyomatékosítását tartja hatékonynak az első iskolai hetekben. Elmondása szerint fontos, hogy a szabályok elsajátítását követően a szabad levegőn tornázzanak a diákok, hiszen a testnevelés óráknak eleve feltétele a frisslevegő, és a járványhelyzet alatt ideális az udvar vagy sportpálya, ha a távolságtartás a cél.

A tanárok „különleges” helyzetéről elmondta, fel kell készülniük arra, hogy bár egyik nap még zöld forgatókönyv alapján oktatnak, másnap akár félig online vagy teljesen online térben találhatják az iskolát. Így olyan tevékenységeket érdemes szorgalmazniuk, amelyek könnyedén átköltöztethetők az online térbe. Számos olyan tanulandó dolog van még a labdajátékok kapcsán is, amelyhez nem föltétlenül szükséges a labda vagy a közösségi jelenlét, hiszen a szabályokat, illetve azt, hogy melyik gyakorlat milyen hatással van a szervezetre, online találkozás formájában is elsajátíthatják az iskolások. Fontos az elméleti és gyakorlati oktatás ötvözése, hiszen a tanulóknak azzal is tisztában kell lenniük, hogy miért szükséges az állóképesség növelése, hogyan tartható fenn az egészség a sporttal – magyarázta Borbély Botond.

Hozzátette, bár a testnevelés óra az elméleti oktatás során felgyülemlett stressz levezetésére is jó szolgálatot tett, bízik benne, hogy a nagyobb mozgásigényű diákok az iskolából hazaérve is megtalálják azokat a lehetőségeket, amelyekkel levezethetik feszültségeiket, és reméli, mihamarabb pontosít a tanügyminisztérium annak kapcsán, hogy mit ért közepes és nagy erőkifejtés alatt, illetve a labdajátékok terén is iktat be módosításokat, hiszen a sporteszközökre nagy igény van a testnevelés órákon.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X