Emberi felelőtlenség okozza a legtöbb kígyómarásos balesetet – tudjon meg mindent a viperákról


-A A+

Évente csupán néhány halálos kimenetelű kígyómarásos baleset fordul elő Európában, a támadások mögött pedig általában emberi figyelmetlenség és felelőtlenség áll. Romániában számos élőhelyen élnek mérges kígyók, a kihaltnak vélt rákosi vipera mellett jelentős homoki- és keresztes vipera populáció található az országban. Hogyan kerülhetjük el a kígyómarást és mit tegyünk, ha mégis megtörténik a baj? Többek között erről kérdeztük Sos Tibor biológust, a Milvus Csoport tagját.

Az összes európai mérgeskígyó-marás töredéke végződik tragédiával. A főleg viperafélék által okozott mérgezések leginkább olyan esetekben lehetnek halálosak, amikor az áldozat más betegséggel is, például szív- vagy idegrendszeri problémákkal küszködik. Ezen kívül gyermekekre lehet még igazán veszélyes a kígyómarás, hiszen esetükben is erőteljesebben hat a méreg – mondta el beszélgetésünk kezdetén Sos Tibor. Romániában nehéz reális képet  kapni a támadások, balesetek számára vonatkozóan, mert egyszerűen hiányoznak a pontos, országos statisztikák a témában – tette hozzá a szakember, aki kihangsúlyozta az időszakosan megjelenő, a vipera-populáció nagyságáról beszámoló sajtóhírek nem tesznek jót az állatok megítélésének, és képesek felnagyítani a valódi veszélyt, amit ezek az állatok a közösség számára jelentenek.

A vipera félénk állat

Sos Tibor hozzátette: ellentétben más vadállatokkal, például a medvékkel, az emberi tevékenység minimálisan befolyásolja a viperák számát. „Míg a mezőgazdasági tevékenység által a medvéket táplálékhoz juttatja az ember, kígyók esetében ilyen jelenség nem létezik. A viperák számában létezik viszont egy természetes egyensúly, amelyet befolyásol az elérhető táplálék: ha jó a kisemlős-populáció nagysága, akkor van vipera is az adott térségben” – mondta el a szakember. A biológus hozzátette: ha a hétköznapi ember látná, mennyi vipera él egy adott területen, biztosan megijedne, de fontos megjegyezni, hogy ezek az állatok rendkívül félénkek, a testüket borító bőr speciális rajzolata is a tökéletes rejtőzködést szolgálja. „Az állomány felmérése is nehézkes, éppen a rejtőzködő életmód miatt” – tette hozzá.

A kígyók életmódjával kapcsolatosan a szakember elmondta: a hüllők ki vannak szolgáltatva a napfény, illetve különböző tárgyak melegének. Vannak olyan periódusai az évnek, amikor gyakrabban találkozhatunk viperákkal. Ilyenek a tavaszi időszak napsütéses órái, amelyek kicsalogatják az állatokat. „Ha ilyenkor járunk terepen, olyan érzésünk lesz, hogy milyen sok vipera van, mert egy ösvényen akár több példányt is láthatunk” – fogalmazott Sos Tibor. Ugyanakkor a szaporodási időszakban is léteznek úgynevezett gócpontok, ahol több egyed összegyűl. Ilyet látva ismét lehet olyan érzésünk, hogy sok a kígyó arra, amerre járunk. Ugyanezt tapasztalhatjuk, amikor a csoportosan, akár százas nagyságrendben is, együtt telelő egyedek aktívvá válnak tavasszal és a szaporodásig egymás közelében maradnak. „Nyári időszakban kétcsúcsú az aktivitásuk: kora reggel, vagy kora délután láthatjuk őket, napközben nem igazán, mert a tűző napon túlhevülnének és elpusztulnának. A természetben járók tehát ilyenkor reggel és délután láthatnak leginkább viperákat. Ugyanígy eső után is szeretnek előjönni napozni” – mondta a biológus.

Ha megfogjuk, megmar

A kígyómarásokkal kapcsolatosan érdekes tényre hívta fel a figyelmünket Sos Tibor: a legtöbb esetben a vipera az áldozatok kezét harapta meg, vagyis a legtöbb baleset abból adódik, hogy megfogják a viperát. „A bátorság-fitogtatás, vagy a tudatlanság vezet általában a balesetekhez. Nagyon ritka például, hogy gombászókat, vagy gyümölcsszedőket marjon meg vipera. Biztos, hogy a viperamarások többsége manipulálás közben történik, azaz akkor, ha valaki az állatot megfogja. Sok biológus számára ez munkahelyi baleset kategória” – árulta el a hazai hegyvidékek élővilágát több éve kutató szakember.

A kígyók előfordulásával kapcsolatosan a biológus elmondta: a viperák leginkább az alpin-régiókban, az erdőhatár fölötti területeken élnek, különösen a keresztes viperákra igaz ez. Ezeken a területeken a kígyók szeretnek kiülni az ösvények szélére, akár az ösvényekre is, így találkozhatnak velük legtöbb alkalommal a turisták. Bár a viperák gyakorlatilag süketek, nagyon érzékenyek a föld rezgéseire, így a lépteinket érzékelve általában még azelőtt eltűnnek, hogy meglátnák őket az arra járók. Ha annak ellenére, hogy érzékeli az ember közeledését és mégis „közelvárja”, az azért történik, mert az állat még hideg, nem melegedett fel és nem képes a gyors helyváltoztatásra – hangsúlyozta Sos Tibor.

A viperák közül három faj van jelen Romániában, illetve számon tartanak egy negyediket, amit a kutatók vagy alfajként, vagy fajként könyveltek el, de megítélése nem egyértelmű a szakemberek körében – mondta a biológus. „Van a keresztes vipera, amely a legszélesebb elterjedésű, általában a Kárpát-régióban található meg, de Szatmár környékén léteznek alföldi populációi is, ahol bizonyos mocsaras vidékeken a helyi mikroklíma kedvező a számukra. A másik faj a jellegzetes orrnyúlvánnyal rendelkező homoki vipera, amely a Vaskapu környékén jelenik meg egy alfajjal és egy másikkal Dobrudzsában. Ez mediterrán faj, például Déva környékén már csak szigetszerűen jelenik meg azokon az élőhelyeken, ahol elég meleg van számára” – árulta el a szakember. Mint megtudtuk, a homoki vipera mérge a legerősebb a romániai fajok közül, amely jóval nagyobb is mint a fajtársai.

Az országban élő harmadik vipera-faj a ritkaságnak tekinthető rákosi vipera, amelyet Erdélyben kipusztultnak véltek. A rákosi vipera két alfaja közül az egyik Jászvásár környékén és a Duna-deltában él, és moldavicának nevezik, a másik, kihaltnak vélt erdélyi alfajának az utóbbi időkben több populációját is felfedezték. A rákosi vipera sztyeppei faj, amely kizárólag Magyarországon és Erdélyben él manapság. A kisméretű vipera főként rovarokkal táplálkozik, mérge nem veszélyes az emberre.

Ha megtörténik a baj

Mit tegyünk, ha mégis megmar bennünket egy kígyó – tettük fel a kérdést Sos Tibornak. A szakember szerint, bár közhelyesen hangozhat, a legfontosabb, hogy nyugodtnak kell maradni. „Míg Ázsiában, Afrikában, vagy más olyan területen, ahol sokféle kígyófaj él, nagyon fontos megtudni, hogy milyen faj harapott meg, addig nálunk biztosan viperamarásról beszélhetünk a természetes élőhelyeken. A mérget semlegesítő szérum is viperamarásra van kifejlesztve, tehát nem fontos tudnunk, hogy keresztes-, homoki-, vagy éppen rákosi vipera mart meg bennünket. Nem kell elrakni, megfogni, lefotózni a kígyót” – mondta a szakember.

Az Európában használt figyelmeztető, tájékoztató anyagok többségét olyan országokból vették át, ahol több faj él, a leírtak nagy része teljesen haszontalan áltanácsnak bizonyul. Például nem szabad a sebet felvágni, hiszen a kígyók általában nagyon kevés mérget juttatnak be a testbe, azáltal, hogy felvágjuk a sebet, csak nagyobb felületet biztosítunk a méreg szervezetbe való bejutásának. Fontos azt is tudni, hogy a méreg általában nem jut a vérbe, hanem a nyirokrendszerbe kerül, és lassan terjed szét a szövetek között.

„Le lehet mosni a sebet, ezzel eltávolíthatjuk a bőrfelszínen maradt méregmaradványokat. Mindenképp el kell kerülni a keringési rendszer felgyorsítását, így egyáltalán nem ajánlott alkoholt fogyasztani. A legjobb tanács: maradj nyugton! Ezt persze nehéz betartani, főleg, ha valaki fél a kígyóktól, pedig a pánik legalább olyan veszélyes lehet, mint maga a kígyótámadás. Pánik esetében nehéz elkülöníteni, hogy a tüneteket a méreg okozta, vagy a lelkiállapotból ered” – részletezte Sos Tibor. Mint megtudtuk: a végtagokat elkötni, a vérkeringést elszorítani fölösleges a viperamarások esetében. Ajánlott lehet egy enyhe nyirokrendszeri kötés, azonban a pánikban levő ember nem érzi a kötés erősségét és csak nagyobb bajt okozhat általa.

Azt is fontos tudnunk, hogy amikor a vipera védekezésből mar, akkor legtöbbször úgynevezett száraz harapást alkalmaz, azaz, nem használ mérget. „A méreg aktív vegyület, amelyet az állatnak termelnie kell. Valószínű, hogy az evolúciós fejlődésben a viperák is eljutottak odáig, hogy védekezés során nem használják. Tehát kígyómarás esetében könnyen előfordul, hogy nem, vagy csak kis mennyiségben jut a szervezetünkbe méreg” – mutatott rá a biológus.

Mindezekkel együtt kígyómarás esetén természetesen azonnal érdemes felhívni a 112-es segélyhívó számot, az áldozatnak mindenképpen kórházba kell kerülnie. Fontos volna szem előtt tartani, hogy az áldozat a lehető legkevesebb fizikai aktivitás nyomán tudjon elérni az egészségügyi ellátásig. Ugyanakkor nem ajánlatos azonnal ellenmérget használni, a marás jellegének meghatározása során lehet erről dönteni. Ez azért is fontos, mert az ellenszer is kiválthat allergiás reakciókat. „A tünetek között lehet fejfájás, hányás, szívritmuszavar. Ezek egy órán belül jelentkeznek és ez idő alatt mindenképpen ajánlott eljutni kórházba” – emelte ki Sos Tibor.

A szakember ugyanakkor hozzátette: gyakran a turisták a minimális szabályokat sem tartják be a természetben. „Ajánlott hegyvidéken zárt cipőben, bakancsban túrázni és nem szandálban, ideális a hosszúszárú nadrág. Ha leülünk, szedünk valamit, érdemes szétnézni, hol pihenünk meg, hová nyúlunk, van-e a közelben állat, esetleg kígyó. Fontos kihangsúlyozni, hogy a helyi emberek általában tudják, hogy hol élnek a viperák. A gond azzal a turistatömeggel lehet, amelyik minden évben kimegy egy-két túrára és kígyóval találkozva pánikba esik, a média pedig fel tudja nagyítani ezeket az eseteket” – zárta beszélgetésünket Sos Tibor.

Ezt javasolja a szakorvos

A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban 2019-ben 5 személyt láttak el kígyómarás miatt, 2020-ban cikkünk megírásáig egy eset történt, június 27-én egy fiatal nőt mart meg kígyó, ő megkapta a viperaméreg ellenszérumát – közölte érdeklődésünkre a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sajtószolgálata. A kórház lapunkhoz eljuttatott tájékoztatása szerint az ellenszérum beszerzése az elmúlt időszakban nehézségekbe ütközött, mert országos szinten nem volt ár megállapítva. A csíkszeredai kórházban most rendelkezésre áll egy adag ellenszérum és folyamatban van további egy adag beszerzése. Mivel nagyon drága és rövid lejáratú készítményről van szó, egyszerre nem vásárol meg ebből sokat a kórház.

A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház Sürgősségi Betegellátó Egységének sürgősségi szakorvosa, dr. Szabó Izabella megerősítette Sos Tibor szavait és azt tanácsolja, kígyómarás esetén minél hamarabb jelentkezni kell a legközelebbi kórházban. „Ha kígyómarás történik, akkor két, pontszerű seb keletkezik, egymástól körülbelül egy centiméteres távolságra. A sebek körül gyorsan kialakul egy gyulladásos zóna. Ezt nem ajánlott alkohollal lemosni, esetleg tiszta vízzel le lehet tisztítani, majd hidegvizes borogatást lehet rá tenni addig, amíg a beteg eljut a kórházba.

Nem szabad elkötni a végtagot seb fölött vagy alatt, nem szabad megszívni a sebet. Ha kézen történt a harapás, akkor le kell venni a gyűrűt, karkötőt, órát, mert megdagadhat a végtag. A kígyó a marás során nem minden esetben fecskendezi be a mérget, vagy ha mégis, akkor nem minden esetben jut az be annyira mélyen a szövetekbe, hogy kiváltsa a mérgezés tüneteit. Mivel a mérgezés egészen súlyos formákat is ölthet, azonnal kórházba kell menni, ha kígyómarás történik és lehetőleg minél hamarabb. Ha ugyanis ellenszérumra van szüksége a betegnek, akkor az első három-öt órában meg kell kapnia” – ismertette a szakorvos.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X