A szeretetnyelv egy biztos út a párunk lelkéhez – Mészáros Andrea párterapeutával beszélgettünk


-A A+



"Nem a Valentin-nap fontos, hanem hogy tegyünk a másikkal való kapcsolatunkért valami konkrétat" – hangsúlyozta korábbi interjúnkban Mészáros Andrea szexuálpszichológus, amikor arról kérdeztük, kell-e ünnepelni a Valentin-napot. Akár tartottuk a szerelmesek napját, akár nem, a Valentin-nap elteltével sem szabad elfelejtkezni arról, hogy nap mint nap odafigyeljünk kedvesünkre és a párkapcsolatunkra. Ebben igyekszünk segíteni Mészáros Andreával, akivel a szeretetnyelvekről beszélgettünk, de néhány tippet is kaptunk tőle ahhoz, hogyan találjuk meg a tökéletes ajándékot. 

Miben áll a szeretetnyelv-elmélet?

Ez egy csatorna, amin keresztül érthetjük és pozitívan megérinthetnek a másik személy gesztusai. Ezen keresztül lehet örömet szerezni, de bántani is. Ha valami nem a szeretetnyelvünk, nem csatornánk, akkor semleges lesz számunkra.

Gary Chapman öt szeretetnyelvet különböztet meg:

  • Az ajándékozást – itt fizikai, konkrét tárgyakra gondolunk.
  • A szolgáltatásokat – nyersnek tűnik a szóhasználat, de itt gesztusról, odafordulásról, kedveskedésről beszélnék, ami valljuk be, igenis szolgáltatás. Akinek ez a szeretetnyelve, az ki tud borulni azon, ha vacsora után a tányérunkat nem visszük el a mosogatóba.
  • Az együtt töltött időt – ez a kifejezés manapság a csapból is folyik, mégsem értjük igazán.
  • A fizikai kontaktust – ha nem ismerjük az elméletet, könnyen félreérthetjük és csak a szexualitásra gondolhatunk. Ez is a része, de nem csak. Ha valakinek ez a szeretetnyelve, az azt is jelentheti, hogy nagyobb a szexuális étvágya, érzelmileg is másképpen hangolódik rá, és az intim kapcsolat hiánya nagyon bánthatja. De ugyanakkor nagyra értékelik a kézfogást, az érintéseket, az ölelést vagy a hosszú, szenvedélyes csókot is. 
  • A pozitív szavakat, visszaigazolást – itt a bókokról, elismerő szavakról beszélhetünk.

Ez az elmélet a párkapcsolatokra lett kifejlesztve, majd utólag a gyerekeknél is kezdték megfigyelni, hogy érvényes. Például ha az apuka nagyon szereti a gyermeket, jó munkája van, stabil élete és mindent megad a gyereknek, de a gyerek mégis szeretethiányosnak érzi magát, ez amiatt lehet, hogy a gyereket az ajándékok nem érintik meg, mert nem az a szeretetnyelve, sokkal inkább vágyna például az együtt töltött időre.

A szeretetnyelvek mint kategóriák ugyanazok gyerekeknél, mint felnőtteknél, egy picit kell csak másra gondolni. Az ölelés mint fizikai kontaktus ugyanúgy megvigasztal egy háromévest, mint egy felnőttet. Ha az együtt töltött idő a szeretetnyelvünk, akkor gyerekként a szüleinket kérleljük, hogy jöjjenek velünk szánkózni, felnőttként pedig a párunkat, hogy menjünk kirándulni. A szeretetnyelveket a családi programokból, rituálékból is észre lehet venni, például, hogy a szülinapokat nagyobb csinnadrattával ünnepjük, vagy inkább egy közös utazással.

Mennyire tartod hitelesnek Gary Chapmant?

Én hitelesnek tartom őt. A pszichológusok körében is annak számít, főleg mióta a szeretetnyelvek elméletét a gyerekekre is rá tudja vetíteni és ezáltal sok mindent meg tudott magyarázni a szülő–gyerek közötti konfliktusról. Gary Chapman egyértelművé teszi, hogyha nem azon a nyelven közeledünk a gyerekünkhöz, amire ő vágyik, akkor blokkok alakulhatnak ki. De párterápián belül is megállja a helyét az elmélete.

Min múlik az, hogy mi lesz a szeretetnyelvünk? Két ajándék-szeretetnyelvű ember gyerekének is az ajándékozás lesz a szeretetnyelve?

Nem feltétlenül. Figyelembe kell venni az alaptemperamentumot is, ami velünk született, például hogy inkább kifelé vagy inkább befelé forduló személyiségek vagyunk. Ez alapján másképp fogjuk szűrni a környezetet és a szüleink nevelését is. Ugyanaz az ajándék lehet, hogy az egyik gyermeknek örömet okoz – mert az ajándékozás a szeretetnyelve –, míg a másik gyerek, aki inkább zárkózott, az ajándékot lehet elfogadja, de soha nem fogja elmondani, hogy nem érintette meg – így a szülő soha nem jön rá.

Hogyan ismerhetjük fel a saját, illetve a szeretteink szeretetnyelvét?

Gary Chapman szerint úgy deríthetjük ki, hogy mi a szeretetnyelvünk, hogy próbáljuk megfigyelni a nagyon intenzív pozitív és nagyon intenzív negatív érzelmeket. Igazából, ha valami a szeretetnyelvünk, akkor annak az ellentéte vagy annak a hiánya okoz nagy fájdalmat. Ha nem szeretetnyelvünk a verbális visszaigazolás, akkor a dühből odamondott cifra mondatokon nem fogunk megsértődni. Ha azonban szeretetnyelvünk a pozitív visszacsatolás, a dicséret, akkor egy-egy csúnya szón is vérig fogunk sértődni és tíz év múlva is emlékezni fogunk erre.

Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, azt kell kiderítsük, hogy mire vágyunk és mi bánt minket?

Ez tényleg ennyire egyszerű, csak elköteleződés kell hozzá, ami sajnos sokszor hiányzik a mai házasságokból és kapcsolatokból. Az igazi elköteleződés jelenléttel bír: figyelünk, felfogunk dolgokat, érdeklődünk. Az elköteleződés azt jelenti, felelősséget vállalunk a döntéseinkért: ha belementünk egy kapcsolatba, a mi felelősségünk, hogyan működik az. Figyelünk arra, hogy jól működjön? Teszünk érte? Csiszolódunk? Mindezek a konkrét megnyilvánulási formák azt tanúsítják, hogy el vagyunk-e köteleződve a döntésünk mellett vagy sem.

Jól értem, hogy az elköteleződés azt jelenti, hogy nem hiszünk abban, hogy a kapcsolatok maguktól működnek, hanem teszünk érte?

Pontosan.

Kell-e és ha igen, hogyan „közös nevezőre” hozni egy kapcsolatban a szeretetnyelveket?

Mint szakember úgy gondolom, hogy nem feltétlenül a közös nevező kell a cél legyen, nincs szükség arra, hogy a párunk miatt „lecseréljük" a szeretetnyelvünket. Mivel azonban az öt szeretetnyelvből általában kettő a domináns, ezért gyakran előfordul, hogy ezek egymáshoz idomulnak. Saját példám is ezt mutatja, hiszen a férjem ajándékozás szeretetnyelve úgy „igazodik" az én együtt töltött időre való igényemhez, hogy élményeket (pl. közös kirándulást) adunk ajándékba. Valahol találkozik a kettő, de mégis lefedi a különálló igényeket is. 

Mennyire tapasztalod azt, hogy a szeretteinkhez való ragaszkodást a minél drágább ajándékokkal fejezzük ki?

Abszolút tapasztalom. Vannak helyzetek, amikor ez megállja a helyét, mert ha tényleg annyira fontos nekünk valaki, és tudjuk, hogy arra a nagyon drága ajándékra vágyik, akkor a nagy ár szimbolikusan kifejezheti, hogy annyira fontos ő nekünk, hogy nem a pénzt nézzük. Ez a pozitív példa.

Ha viszont a szeretetnyelveket nem tudjuk, akkor a drága ajándék szerepfitogtatás is lehet. Ilyenkor azzal akarjuk bizonyítani, mennyire fontos a másik, hogy nagy összegben vásárolunk neki – ez sokszor egyébként a könnyebb megoldás is.

Ha nem szánunk arra időt, hogy a megfelelő ajándékot megkeressük, akkor az elköteleződés hiányáról is beszélhetünk. Belementünk valamibe, de nem akarjuk megtenni az azzal járó feladatokat.

Hogyan találjuk meg a megfelelő ajándékot?

Ez egy kritikus kérdés. Minél hosszabb a kapcsolat bizonyos helyzetekben annál könnyebb ajándékozni, más esetben viszont annál nehezebb. Minél erősebb és hosszabb a kapcsolat, annál valószínűbb, hogy kialakul egy dualitás a kapcsolatban, hiszen minél tovább együtt vagyunk, annál jobban ismerjük a másikat. De minél régebb óta együtt vagyunk és jobban ismerjük a másikat, annál valószínűbb, hogy már valóra váltottuk az összes vágyát. Ha a pár például már 10 éve együtt van, egyre nehezebb örömet szerezni. Emiatt nagyon sok pár – általában már házasságban élők – megegyeznek előre és elmondják, mit kérnek ajándékba. Én azonban úgy vélem, hogy attól, hogy hosszú távú kapcsolatban vagyunk, nem kellene megfosztani magunkat és kedvesünket a meglepetés örömétől.

Milyen szempontokat vegyünk figyelembe az ajándék beszerzésekor?

Vegyük figyelembe azt, hogy mi érinti meg a másikat. Ehhez ismerni kell, a személyét kell figyelembe venni. Vannak emberek, akik praktikusabbak és szeretik a hasznos dolgokat, míg másoknak – itt jön szóba a szeretetnyelvek lényege – az élmények, az együtt töltött idő a fontos (például kirándulás), vagy akinek a fizikai kontaktus a szeretetnyelve, annak attól lesz minőségi az együtt töltött idő, hogy kézen fogva tud a párjával sétálni, ilyenkor olyasmit keressünk, ami intimitást ad. A szeretetnyelvvel mint csatornával be tudjuk lőni az irányt és ezáltal jobban megismerhetjük a párunkat.

Milyen következményei lehetnek annak, ha nem ismerjük a saját és párunk szeretetnyelvét?

Szigorú leszek, de úgy gondolom, hogy nincs olyan, hogy nem vesszük észre a párunk szeretetnyelvét. Ha egy csepp figyelem van bennünk és nem csak arról szoktunk beszélni a párunkkal, hogy mit kell vásárolni a vacsorához, lehetetlen ezt nem észrevenni. Ez intimebb kommunikációt kíván, például ilyen kérdésekkel: hogy tetszik a kirakatban lévő öltöny színe? Neked még mindig a Star Wars a kedvenc filmed? Ezekkel könnyen közel kerülhetünk a szerelmünkhöz, a válaszok begyűjtésével pedig lehetetlen, hogy ne tudjunk meglepetést szerezni kedvesünknek. Csak akkor, ha nem is akarunk.

 

 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X