Hogyan komposztáljunk? Bíró Hanna tájépítésszel beszélgettünk


-A A+

Az ön újévi fogadalmai között is szerepel, hogy szeretne környezettudatosabban élni? Vagy ha nem is fogadalomként, de bizonyára megfogalmazódott már, hogy 2020-ban jó lenne jobban odafigyelni a környezetvédelemre, és ha csak apróságokkal is, de tenni valamit a bolygónk jövőjéért. Szerencsére a lehetőségek egyre csak gyarapodnak, a komposztálás egyike azoknak a módszereknek, amelyekkel "zöldebbé" tehetjük életmódunkat. De hogy hogyan is kell komposztálni és mire érdemes figyelni, arról  Bíró Hanna, tájépítész mérnököt kérdeztük, aki maga is lelkes komposztáló és környezetvédő.

Mint megtudtuk a komposztálás egyszerű módja annak, hogy tápanyagban gazdag humusszal ajándékozzuk meg a növényeket és legalább 30 százalékkal csökkentsük a háztartási hulladékunk mennyiségét. „Először is el kell döntenünk, hogy mi célból akarunk komposztálni. A szemét mennyiséget akarjuk csökkenteni a zero waste jegyében, vagy fel akarjuk használni majd a komposztálás végeredményét a kertünkben” – mondta a szakember, aki kiemelte a két lehetőség közötti különbséget, ugyanis az első esetben szinte bármit beletehetünk a komposztba, ami organikus és lebomlik, a banánhéjtól a papírig; a második esetben azonban már jobban oda kell figyelni, szükség van egy kis szakértelemre. Mindkét esetben a legfontosabb hozzávaló az erős akarat, és az elszántság, hiszen ahhoz, hogy rutinná váljon minden nap „csinálni” kell.

„Az első lépés egy komposztáló készítése vagy vásárlása, ezt el lehet készíteni házilag fából is, sok-sok Youtube-videó van ebben a témában, de vásárolhatunk is ilyet. A második lépés a komposztba való anyagok különválasztása a szemét többi részétől” – mondta Bíró Hanna. A komposztláda minimum 1x1 méteres kell hogy legyen, könnyen hozzá férhető helyen kell lennie és a levegőztetés is fontos szempont. A komposztálás három feltétele az oxigén, a nedvesség és a tápanyag. A szakértő azt is megosztotta velünk, hogy aki túl messzire, például a kert végébe helyezi el az erre szánt ládát az ritkábban használja, hiszen körülményesebb a hozzáférés, majd idővel teljesen elfeledkezik róla.

A komposztáló mellett szükség van valamilyen edényre, zsákra, amelyben összesen két napig gyűjthetjük a „komposztbavalót” (akár a lakásban, házban), hogy ne szaladgáljunk minden apró hulladékkal a ládáig. „A legfontosabb viszont az, hogy mit teszünk a komposztba. Sokan nem tudják, de nem lehet mindent beledobálni, ezért jó, ha készítünk egy listát róla, amíg megtanuljunk, hogy mit tehetünk bele és mit nem. Ami komposztálható: zöldség- és gyümölcshéj, összeszáradt virág, lenyírt fű, ágak, gallyak, tojáshéj, karton- vagy egyéb természetes papír (aprítva). Semmiképp se tegyünk bele ételmaradékot, rothadásnak indult anyagokat, tejterméket, festéket, húst vagy csontot, sem nehézfém tartalmú anyagokat” – figyelmeztet a szakértő.

Kiemelt szempont, hogy levegős helyen legyen lehetőleg a láda, így nem indulnak romlásnak. Emellett mérlegelni kell azt is, hová helyezzük el, hogy könnyű legyen a használata. „Jó, ha nem kell nyitogatni a tetejét, ha távolról is bele tudunk dobni valamit” – tette hozzá Bíró Hanna.

Csupán megszokás kérdése

„Kutatások bizonyították be, hogy az emberi agy „programozható”, így ha valamit több, mint húsz napig végzünk, az végül rutinná válik és nem fogjuk tehernek érezni. Mint mindenben ebben is a kitartás a fontos. Csinálni kell, így aztán menni fog az magától. Az én gyerekeim már mindennapok részévé tették a komposztálást, akárhányszor kimennek az udvarra, megkérdik tőle, hogy ki vihetnek-e valamit a komposztálóba” – ecsetelte tapasztalatait Bíró Hanna, aki hozzátette, hogy nem olyan nehéz ez, amilyennek elsőre látszik, igaz annak nehezebb dolga van, aki tömbházban vagy társasházban lakik, de így is megoldható.

De kérhetünk tanácsokat, ötleteket szakértőtől, szomszédtól, ismerősöktől, akiknek már van gyakorlatuk e téren. „Egy pár hónapja fedeztem fel az interneten egy nagyon profi kezdeményezést Csíkszeredában. Két helyi fiatal, hetente egy-két alkalommal, előzetes egyeztetés alapján körbejárják biciklivel a várost és a tömbházak lakóitól összegyűjtik a komposztálandó anyagokat. Bármikor felvehető velük a kapcsolat, és valóban nagy segítség ez azok számára, akik nem tudnak saját komposztládát biztosítani maguknak” – sorolta a lehetőségeket a szakember, hozzátéve hogy a csíkszeredai Eco Csík is lehetőséget akar nyújtani a lakosok számára.

Arról, hogy pontosan mennyire elterjedt ez Székelyföldön, a szakembernek sem voltak adatai, de tapasztalatai alapján úgy látja a komposztálás még gyerekcipőben jár. Próbálják érzékenyíteni az embereket, hogy csak kényelemből ne dobáljanak mindent a szemétbe. Fontos ez a szemét mennyiségének csökkentése érdekében. Jó lenne visszatérni a régi szokásokhoz, amit régen őseink is használtak csak épp nem komposztálásnak nevezték.

 

 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X