Egyetemista évek Kolozsváron: a felsőbb évesek adnak tippeket gólyáknak – 1. rész


-A A+

Induló sorozatunkban arra kértük a Kolozsváron tanuló felsőbb éves hallgatókat, adjanak tippeket, tanácsokat az újonnan érkezett diáktársaiknak, hogy könnyebben boldogulhassanak az egyetemista élet forgatagában. Az első részben arról világosítjuk fel a gólyákat, miként lehet spórolni és munkát keresni a kincses városban, ha éppen nem elegendő a szülőktől kapott pénzt.

A közel 40 válaszadóval olyan témákat feszegettünk, amelyek a legtöbb diákot foglalkoztatják: javaslatot kaptunk többek között arra is, mit tehetünk annak érdekében, hogy a románnyelv-tudásunk fejlődjön, és frappáns válaszok érkeztek arról, miként illeszkedhetünk be a kolozsvári magyar közösségekbe, hogyan szerezhetünk barátokat, szerelmet, mi a legjobb módszer, hogy ne tévedjünk el a városban. A buszozásról, a buszjegy-vásárlás és buszbérlet szükségességéről, a kolozsvári éjszakai életről, főzésről, bentlakásról és albérletekről is érkeztek hozzánk hasznos információk. Ezeket a későbbiekben osztjuk meg olvasóinkkal.

Spórolás, munka: lehetséges?

Bár a legtöbben azt válaszolták, hogy a szüleik kellőképpen támogatták őket az egyetemi éveik alatt, akadtak jócskán, akiknek dolgozniuk kellett, vagy éppen keményen tanulniuk ahhoz, hogy a kapott összeget felpótolják.

„Igyekeztem kevesebbet cigizni és bulizni”, „olcsóbb dolgokat vásároltam, abból főztem valamit”, „elkezdtem dolgozni, megpróbáltam az igényeimet a pénzhez alakítani, és nem fordítva” – mesélték azok az idősebb egyetemisták, akiknek szükséges volt beosztaniuk azt, amijük volt. Kiderült, a munka és a spórolás általában az egyetemista élet velejárója: a pincérkedés, takarítás és gyermekfelügyelet pedig mind olyan dolog, amelyet a megkérdezettek szerint egyetem mellett is sok fiatal végez. Bár legtöbben hozzátették, ezek közül csupán a gyermekfelügyelet a kevésbé megterhelő, rugalmas és örömmel végezhető munka.

Elmondták, a legfontosabb a rugalmas munkaidőt keresni, így ajánlott call centerek állásajánlatai után nézni, kampányokban segédkezni, kérdőívezéseket végezni, vagy alkalmi munkákat, irodavezetői állásokat megpályázni, mert a tapasztalatok szerint ezek mellett mind lehetséges az egyetemen is helytállni és jól teljesíteni.

Ha azonban nem sikerül összeegyeztetni az órarendet a munkaprogramunkkal, marad a jól bevált takarékoskodás. A felsőbb évesek elárulták, a „főzéssel sokat spórolhatunk, és akár egészségesebb is lehet, mint a gyorséttermek vagy az étkezdék. Emellett a Szamos-parton vagy a Fellegvárban sörözni a barátokkal legalább olyan hangulatos és sokkal olcsóbb, mint a szórakozóhelyek. A ruhavásárláshoz pedig ott az ószer, ha bármi kell”.

Kiderült, a nagy bevásárlóközpontok mellőzése és a turkálók, ócskapiacok kihasználása zsebkímélőbb, a gyorséttermeket pedig messziről kerülni kell, ha pénzt akar megtakarítani a fiatal. Ehhez elengedhetetlen, hogy ellássuk magunkat: „az egyetemre saját magamnak pakoltam a tízórait, és ebédre mindig az anyukám által főzött és lefagyasztott kajákat ettem”.

Az idősebb egyetemisták azt is javasolták a gólyáknak, hogy ragadják meg az ösztöndíj-lehetőségeket: itthoni és külföldi támogatásokra pályázzanak, vagy valamilyen szervezet keretében tevékenykedjenek, az önkéntes munkát pedig idővel fordítsák át ösztöndíjas szerződésre, mert ezek által is plusz pénzhez és nem utolsósorban munkatapasztalathoz juthatnak.

De hol találhat munkát a gólya?

„A tippem: nem kell nagyon rágörcsölni, sok munka akad Kolozsváron” – biztatta az elsőéveseket egy válaszadónk. Legtöbbjük úgy vélekedett a munkáról, hogy „ha szükség van a pénzre, fontos, hogy olyan munkát keressünk, ahol nincs kötött munkaidő”. A munkakeresésre legalkalmasabbak az online hirdető portálok, vagy a Facebook munkaadó csoportjai, magyarázták. Volt, aki arra hivatkozott, hogy ismerősökön keresztül is könnyen jutott álláshoz: „önkénteskedtem több szervezetnél is, így a szakmai tapasztalat mellett megismertek, és ezáltal találtam munkát”.

 „Végülis az a cél, hogy az egyetem elvégzése után a szakmában találj munkát. Érdemes gyakornoki állásokat keresni, vagy egyes szervezetek keretében tevékenykedni, ahol tulajdonképpen plusz ösztöndíjat kaphatsz. Ezek valószínűleg kevesebb pénzt hoznak a konyhára, mint egy „rendes” munkahely, de a szakmában szerzel tapasztalatokat, amelyeket később hasznosítani tudsz” – emelte ki az egyik válaszadó.

A megkérdezettek arra is felhívták a figyelmünket, hogy gyakran „kénytelenek olyan munkahelyek után nézni, amelyeket nem igazán szeretnek. Ilyen a pincérkedés vagy a takarítói állás. Egy másik megkérdezett is megerősítette, nem a legjobb választás egyetemistaként megterhelő munkát végezni: „munkalehetőség mindig van, csak nem árt jól megválogatni. Érdemes inkább gyakornoki munkák után nézni, 4 órás munkaidővel keresgélni. Nem ajánlom a báros, pincér szakmákat. Túl sok időt elvesz a tanulásból és a szabadidőből, és legtöbb esetben nem éri meg.”

Kiderült, mindenkinek van legalább egy furcsa munkakeresési története: „Majdnem beálltam rész időben palacsintát sütni, de közben megtudtam, az egyik zeneiskolába sürgősen csellótanárt keresnek (konziba jártam, csellón végeztem), és neki fogtam tanítani. Az elején pár órával, amennyit az egyetem mellett be tudtam vállalni. Még mindig ott tanítok”.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X