Gondjainkat hátunkon hordjuk, akár egy hátizsákot – a masszázsról kérdeztük a szakértőt


-A A+

Luxusnak számít-e az, ha hetente egyszer masszázsra járunk? Vannak-e fenntartásaink amiatt, hogy ez nem éppen állig ruhás tevékenység, nem csak az előítéleteinktől kell megszabadulnunk általa? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre kerestem a válaszokat és közben a gyakorlati oldalát is kipróbáltam Miklós Hóni hivatásos masszőrnél. Azt is elmagyarázta: miért nem lehet pusztán csak testápolásként tekinteni arra a tevékenységre, ami a szakmája. És persze abban is igaza volt: egy terápiás-relaxációs masszázs után még a beszélgetés is nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb hangulatú.

Miklós Hóni családjában a test gyógyításának hagyománya van: nagyapja hírneves csontkovács volt, több ezer emberen segített hosszú tevékenykedése alatt, hiszen még kilencvenen túl is javában dolgozott, helyére tette a kirándított vállat, térdet, bokát. „Nagyapám gyakorlatilag élete utolsó pillanatáig dolgozott, csodáltam is a munkáját, de én magam nem tudtam volna a nyomába lépni. Alkatilag teljesen másak vagyunk, ő darabosabb volt, ami kell is a csontkovács szákmához. Én viszont sajnálom az embereket, még gyógyítás céljából sem tudnám rángatni a végtagjaikat, ami ugye muszáj. Talán éppen ezért választottam a masszázst, ami szintén gyógyítás, de szelídebb formában” – mesélte Honi.

Elsőként azt mondtam el neki, hogy magam is régóta készülök masszázsra, de elriasztott az, amit több ismerősöm is mesélt, tapasztalt. Azt kérdeztem hát tőle: mennyire természetes az, ha valaki – teszem azt – egy cellulitisz kezelés után kék-zöld foltokkal lesz „gazdagabb”?

„A narancsbőr masszázs, ha nem is a legdivatosabb, de sokak által igényelt formája a masszázsnak. Főleg a fiatalok fektetnek rá nagy hangsúlyt. Nyár elején szoktak hozzám jönni ilyen kéréssel, és mondják is nekem: tudják, hogy fájni fog. És akkor el szoktam nekik magyarázni, hogy ez nagyon téves dolog, hiszen a masszázsnak nem kell fájni, nem szabad fájnia, mert az egyben azt is jelenti, hogy a visszerek elpattannak, abból lesz a kékülés. Azt pedig már nem szabadna masszírozni, amíg be nem gyógyul. Tehát a kettő nem fér össze. Persze nem jelenti azt, hogy nincsenek olyanok, akik így dolgozik, hogy nyoma van a munkájuknak. Tény és való, hogy bőrtípus is többféle van, de azt egy masszőr rögtön tudja, mert a kliens is szól, hogy itt vagy ott érzékenyebb. Én például mindig kérek visszajelzést, hogy tudjam, mert mégsem a kínpadra jön az ember, hanem ápolni a testét” – válaszolta Hóni.

Megszabadulni a ruhától

Nekem sem ment ez könnyen elsőre, ezért arra is rákérdeztem, hogy mennyire könnyen békülnek ki általában a kliensei azzal, hogy a meg kell mutatniuk a testük masszázskor, és mennyire kezelik egyenesen tabuként a meztelenséget? „Volt olyan kliensem, akinél nagyon nehéz volt a nyitás, bár lassan a mi társadalmunkban is egyre ritkábban fordul elő ez. Viszont a mai napig is tapasztalok egy-egy embernél ilyen fajta visszafogottságot, amikor mondom, hogy akkor alsóra vagy bikinire kéne vetkőzni. Vannak, akik furán néznek ilyenkor, hogy akkor ez most az jelenti, hogy a melltartót is le kell venni? Ilyenkor ki szoktam menni rövid időre és magára hagyom a klienst, hogy nyugodtan vetkőzzön le, takarja be magát egy törölközővel. Persze volt olyan is, amikor nehezen jöttem rá, hogy miért húzza az időt és köntörfalaz, aztán felötlött bennem, hogy esetleg ez lehet az oka, meg aztán az illető is kibökte végül, hogy ő még volt masszázson és ott nem kellett levetőzni. Aztán elmagyaráztam neki, hogy az valószínűleg valami másfajta terápia lehetett, mert bármilyen típusú masszázson le kell" – részletezte a tapasztalatait.

Hóni szerint az emberekhez elsőként információ formájában kell eljutnia annak, hogy mit jelent maga a masszázs. "Gyakran tapasztalom azt, hogy nincsenek egészében tisztában ezzel. Ha már az is gondot jelent, hogy le kell vetkőznie, és még magához a masszázshoz el sem jutottunk, akkor a görcsök és visszafogottság alaposabb feloldására van szükség. Mert hiába van ott takarásként a törölköző, minden az agyból indul ki és így az illető ellazulni sem. Aztán van, aki nem tudja elképzelni, hogy nekem a masszázs a munkám, a test meg a munkaanyagom, nem bámulom, amikor masszírozom, hanem végzem a dolgom” – osztotta meg Hóni az egyik leggyakoribb tévhitet.

A visszafogottság ellentétéről is érdeklődtem: volt-e olyan kliense, aki esetleg szexuális szolgáltatásokat kért tőle? Megtudtam: a karrierje elején, volt három olyan esete, amikor próbálkoztak ilyesmivel, de nem volt ebben agresszió, pusztán egyfajta „terepfelmérés” vagy tesztelés. „Az egyik külföldi turista érdeklődte meg azt tőlem, hogy a masszázs árában benne van-e a happy ending is, aztán közöltem vele, hogy nincs és nem is lesz, mert én csak masszázzsal foglalkozom” – idézte fel a masszőr, akiben különösebben mély nyomot nem hagytak ezek az esetek, valamennyit a helyén tudta kezelni.

Mint megtudtam, változhatnak az általa használt masszázstechnikák egyik-másik egészségügyi panasz esetén. Van, aki kifejezetten terápiás masszázst választ, ami a hátrészre összpontosít. "A háton mutatkozik meg számos gondunk, problémánk, ott cipelünk mindent, akár egy hátizsákot. A terápiás masszázs azt jelenti, hogy kissé jobban megdolgozom a háton lévő csomókat, amik eleve fájdalmasak, ha már olyan régóta megvannak, hogy egészségügyi problémát is okoznak. Erre azt szoktam mondani, hogy feloldásuk a kellemes fájdalom kategóriájába tartozik, mert utána jól érezzük magunk, mintha kicseréltek volna" – magyarázta.

Hóni tapasztalatai szerint a felső hátrész a leginkább problematikus, hiszen a jelenlegi munkahelyek 80 százaléka számítógép-igényes, a legtöbb kliense ilyen munkát végez: nagyon sokat üldögél a székén a munkahelyén. Ez meg azt jelenti, hogy a nyak tájékán és a felső hátrészen jelentkeznek gondok – a stressz és a toxinok is oda gyűlnek, emellett a helytelen testtartás miatt is fájhat a testnek ez a tájéka. "Itt már terápiás masszázsra van szükség, ami azt jelenti, hogy erőteljesebben kell nyomkodni az izomcsomókat ahhoz, hogy feloldódjanak. És hogy a terápia hatását is érezzük, hetente legalább egy alkalommal el kell járnunk masszázsra, ideális lenne a kétszeri, de persze tudom azt, hogy ez a mai rohanásban már a luxus kategóriájába tartozik” – tette hozzá Hóni.

Ledobni magunkról a titkokat

Kell-e pszichológusnak is lennie a masszőrnek? Kitárulkoznak-e az emberek azáltal, hogy megszabadulnak a ruhájuktól vagy minden erejükkel azon vannak, hogy eltakarják azt, amit még el lehet? – kérdeztem tőle, és amikor a kérdéssor végére jutottam, már jelentőségteljesen mosolygott: „Nem is gondoltam volna, amikor ezt a pályát választottam 6 éve, hogy lélekbúvárnak is kell lennem, igazából meglepett. Mert amikor egy kliens már ott fekszik a masszázsasztalon, akkor az ellazuláshoz számára az is hozzátartozik, hogy elkezd mesélni. A beszélgetést gyakorta én szoktam kezdeményezni, mert rá szoktam kérdezni, hogy a kliens testének valamelyik részén van-e olyan komolyabb problémája, amelyre oda kéne figyelnem?” És Hóni szerint általában innen indul minden mesélés, az pedig az egyéntől függ, hogy mennyit árul el ilyenkor magáról, elmeséli-e egy óra alatt a teljes életét.  

„Ha tanácsot kérnek tőlem, akkor – ha tudok – segítek, elmondom, hogy mit gondolok. Nyilván, ez hatalmas megtiszteltetés, mert azt jelenti, hogy az illető megbízik bennem, egy olyan valakit lát bennem, akinek megnyílhat: lelkileg is megkönnyebbülhet mindamellett, hogy fizikailag is jobban érzi magát – a kettő pedig együtt hozza meg a hatást” – magyarázta Hóni, aki más esetekben igyekszik csupán meghallgatni a történeteket, ami számára inkább azért érdekesek, mert nyomon tudja követni, hogy a testen hol mutatkozik meg egy-egy lelki probléma.

„Sokan nem is tudják, hogy a háton tulajdonképpen bizonyos lelki dolgok fájnak fizikailag is, és ennyi idő után még azt is meg tudom állapítani, hogy kinek-kinek milyen periódusa van éppen. Nemrég volt nálam egy kliensem, aki gyakran jár és kérdeztem is tőle, hogy mi történt vele, mert eddig nem láttam a hátát ilyen állapotban. És akkor mondta, hogy egy munkaügyi csalódás miatt napok óta nem eszik, nem alszik, ami nagyon megviselte. Ezt láttam és éreztem a hátán tulajdonképpen” – példálózott.

Arról is érdeklődtem, hogy milyen gyakran kell vagy hasznos masszázsra járni?  „Aki teheti, naponta is járhat masszázsra, amit mindenképp jó valami mozgással társítani. Nyilván a napi rendszeresség lehetetlen anyagi és időbeli ráfordítást jelent, így azt mondom inkább, hogy aki hetente egyszer rászánja magát, jobban fogja érezni magát, a heti két alkalom pedig már látható eredményeket is jelent a gyógyulásban – hogy így nevezzem azt, amikor terápiás meggondolásokból is jár valaki masszázsra. Ha rendszeressé tesszük, nagyon érdekesen a test kialakít egyfajta függőséget és már kéri a törődést, ha megszokik egy bizonyos ütemezést. Ha sportolunk is, akkor kizárólag edzés után ajánlom a masszázst. Sőt, az a legjobb, ha egy jó szaladás vagy kemény edzőtermi óra után egy jó zuhannyal és egy masszázzsal ellazítjuk az izmainkat. Szó szerint újjászületik az ember” – mondta Hóni a test helyes karbantartásáról.

Néhány betegség esetén nem ajánlott

A masszázs azonban néhány esetben ellenjavallott: szívbetegek és magas vérnyomással küszködők esetében nagy odafigyelés kell masszírozáskor, mert a masszázs történetében volt olyan, hogy inkább ártott, mint segített. „Ennél is rosszabb, ha ingadozó vérnyomása van valakinek, és a szívbetegeknek is csak akkor ajánlott, ha nagy odafigyeléssel történik, és ha nagyon muszáj. Nem ajánlott viszont különböző bőrbetegségek vagy égési sérülések esetén sem, és kifejezetten oda kell figyelni a visszeres lábra, amelyet csak nagyon finoman szabad masszírozni, mert az erőteljesebb csak árt. Frissen szült nők esetében attól függ, hogy természetes szülés volt-e vagy császármetszés, mert az utóbbi esetben kissé bonyolultabb a helyzet főleg a hason fekvés miatt, kell vigyázni a műtétre. De ez személyre szabott és attól függ, hogy mennyire gyorsan gyógyul a műtét. A terhes nők esetében pedig speciális masszázs van, amelyet féloldalt és párnán kell végezni” – sorolta fel azokat a kategóriákat, akik spéci gondot igényelnek.

„Én három különböző típusú masszázst szoktam végezni – a relaxációs mellett a terápiás, illetve cellulitisz masszázst is –, és gyakran van olyan is, amikor ezeket kombinálom az illető személy igényeinek, kérésének függvényében. Tavasszal mindenki nekibuzdul, hogy akkor narancsbőr masszázsra van szüksége, amire én azt szoktam mondani, hogy „csak ennyi bajunk legyen”, főleg azok után, amiket megtapasztaltam a munkám során… Itt zömében a genetika, de a táplálkozás is meghatározza, hogy kinél mennyire súlyos a helyzet. Mert vannak fiatal és sovány lányok, akik nagyon durván narancsbőrösek, és vannak hatvanon túli nők, akiknek nagyon szép, sima bőrük van.  Azt is el szoktam mondani, hogy a narancsbőr esetében nem elég tavasszal elkezdeni a masszázst, hiszen hosszú folyamat, ezért ahhoz, hogy hatásos legyen, már télen kell tenni ellene: ha júniusban nyaralunk, akkor minimum februárban már kell járni masszázsra és hetente legalább két alkalommal, ha azt akarjuk, hogy tényleg látszódjon” – tanácsolta Hóni.

Elmondta: a relaxációs és terápiás masszázs ő többnyire elegyíteni szokta, hiszen az előbbi a jó közérzet megteremtésére való, azonban rendszerint a terápia is szükséges, legalábbis a test egyes részein. „Vannak olyan klienseim is, akik csak hátmasszázsra jönnek mondván, hogy nekik csak ott van gondjuk, csak azzal kell foglalkozni. Én mindenképp arra törekszem, hogy a jó közérzete mellett gyógyuljon is a kliensem” – tette hozzá.

Szerinte a masszázsban – az orvoslás legősibb formájában – elsősorban hinni kell.  Sokan vannak, akik egyszerűen csak luxusnak tekintik, holott azt már az ősember is felfedezte, hogy terápiás hatást ér el azzal, ha testét egy-egy ütés után megdörzsöli különböző növényekkel. „Ha valaki eljön legalább egy alkalommal masszázsra, megváltozik a vélemény és már első alkalommal megtapasztalja a gyógyhatását is. „A test ellazulásán túl kitisztulnak a gondolatok is, ami gyakorta a szkeptikusok számára is hihetetlen. Ez nem mítosz, hanem tényleg megtörténik. A lelki hatást nem is lehet a testitől elkülönítve említeni, vagy fordítva. De amíg nem próbáljuk ki, addig úgysem hisszük. Én még azt is ajánlom: ne várjuk meg, amíg különböző egészségügyi gondok miatt a masszázs felírja az orvos” – mondta végezetül Miklós Hóni. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X