Környezettudatosság a hétköznapokban – kerekasztal-beszélgetésen jártunk


-A A+

Mit tehetünk a mindennapokban a környezetvédelemért? Erre kereste a választ a Kolozsvári Magyar Napokon, a Mária-út sátorban Péter Abigél divattervező, Papp-Zakor Janka állatvédő aktivista, Kovrig Zsuzsa és Székely Bíborka elkötelezett környezetbarát, valamint a Neked nyolc? Nekünk ZÖLD! program ötletgazdái: Gergely Noémi, Pásztor Ágnes, Takács Júlia és Tamás Csilla.

A kerekasztal-beszélgetés elején Székely Bíborka felhívta a figyelmet arra, hogy „mi vagyunk az a történelmi generáció, amelyik a globális felmelegedést meg kell oldja, ha meg tudja oldani. De mindennapi döntéseinkkel és tudatosságunkkal is sokat tehetünk ez ellen”. Péter Abigél divattervező a divat és a fast fashion káros hatásairól beszélt. A divatipar az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10 százalékáért felel, egyike a 10 legszennyezőbb iparágnak.

„Mivel nem látjuk át egy ruha készítésének folyamatát, nem tudjuk mennyire káros a környezetünkre nézve. A gyapot például, amelyből a pamut készül rendkívül vízigényes. Egy pamutblúz elkészítéséhez kb. 2000 liter vízre van szükség, ez egy felnőtt ember három évre elegendő vízfogyasztásának felel meg. A szintetikus anyagokból készülő ruhák is károsak a környezetre mivel ezek kőolaj-alapúak” – magyarázta a fiatal divattervező.

A fast fashion üzletek évente 16-25 kollekciót dobnak piacra, tehát nagyjából 2-3 hetente új darabok kerülnek a boltok polcaira. Ráadásul ezek rendkívül olcsók, viszont többségük néhány mosás, használat után tönkremegy. „Tegyük fel magunknak a kérdést: ha egy fast fashion boltban kapható poló ilyen olcsó, mennyire alacsony áron kell azt gyártani, hogy megérje a cégnek értékesíteni?" – hívta fel a figyelmet Pintér Abigél.

Vásároljunk okosan!

A divattervező a ruhaipar káros hatásainak bemutatása után konkrét tippekkel is szolgált arra, mit tehetünk a mindennapokban ez ellen.

  • Bár nehéz betartani, de ne vagy csak keveset vásároljunk!
  • Válasszuk a természetes anyagokból készült ruhákat, leginkább a lent, amely kevésbé vízigényes!
  • Igyekezzünk minél közelebbi helyről vásárolni a ruháinkat! Ha nem tudunk romániai márkáktól, legalább európaitól szerezzük be kedvenc darabjainkat.
  • Törekedjünk a minimalizmusra, alakítsunk ki egy kapszulagardróbot!
  • Ismerjük a saját stílusunkat, tudjuk milyen fazonok és színek állnak jól nekünk, így könnyebben elkerüljük az impulzusvásárlásokat!
  • Ha már vásárolunk, a fast fashion üzletek helyett, inkább turkálókban, outletekben szerezzük be, amire szükségünk van.

Hogyan lehet áttérni a húsmentes étrendre?

Papp-Zakor Janka állatvédő aktivista az ipari állattartás környezetterhelő és állatkínzó hatását vázolta fel. Többek között arra is felhívta a figyelmet, hogy ahogy egyre nő a húsipar, úgy csökkennek a termőföldeink és az édesvizeink. Nemcsak környezetvédelmi szempontból, de egészségünk érdekében is érdemes egy-egy napra vagy akár teljesen lemondani a húsról, állati eredetű élelmiszerekről. A WHO szerint a feldolgozott húsok a karcinogén (rákkeltő) anyagok közé tartoznak, és ezek rendszeres fogyasztása 18 százalékkal növeli a rák kialakulásának esélyét.

Hogyan lehet áttérni a húsmentes étrendre? A kerekasztal-beszélgetés egyik nézője beszámolt arról, hogy ebben sokat segíthet, ha az ember párja már a vegetáriánus (vagy vegán) étrendet követi, de a dokumentumfilmek és a fokozatosság is segíthet. Ennek kapcsán Székely Bíborka Michael Greger How not to die című könyvét idézte. A szerző szerint egy átlagember körülbelül kilencféle ételt készít és fogyaszt rendszeresen. Hogy egyszerűen áttérjünk a húsmentes életmódra, ebből a kilencből válasszunk ki három húsmentes ételt, további három ételt alakítsunk át vegetáriánussá, végül próbáljunk ki három új receptet, ami megfelel új étrendünknek.

Mit tehetünk mi, „kisemberek”?

A Környezettudatosság a hétköznapokban című kerekasztal-beszélgetésen Kovrig Zsuzsa ahhoz adott tippeket, hogyan tehetjük háztartásunkat „zöldebbé”. Elárulta: a hulladékmentes életmód számára még nem megvalósítható, de a hulladékcsökkentő életmóddal nap mint nap tehetünk a környezetünkért. Felhívta a figyelmet arra, ha már van lehetőségünk a szelektív hulladékgyűjtésre, használjuk ki.

Szerinte a legfontosabb, hogy ne kerüljön be hulladék a háztartásunkba. „Ha a saját dobozainkat, zsákjainkat, tárolóinkat visszük magunkkal bevásárláskor, csomagolásmentesen is tudunk vásárolni. Nem tapasztaltam még semmilyen negatív reakciót az üzletekben” – magyarázta Kovrig Zsuzsa.

A takarításhoz sem kell más-más tisztítószereket használni, az ecettel, szódabikarbónával is tisztán tarthatjuk otthonunkat, mosogatószivacs helyett pedig luffatökből készült „szivaccsal" is súrolhatjuk az edényeinket.

Neked nyolc? Nekünk ZÖLD!

A kerekasztal-beszélgetés további részében Gergely Noémi, Pásztor Ágnes, Takács Júlia és Tamás Csilla mutatta be az EMKISZ (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete), Nekünk ZÖLD! című rendezvény-sorozatát.

A programsorozat célja, hogy kifejezetten városi környezetre szabva mutasson be olyan praktikákat, ötleteket, amelyekkel többet tehetünk környezetünk – és saját egészségünk – megóvásáért. A Nekünk ZÖLD csapata 2019 tavaszán tartotta első rendezvényét, melynek témája a komposztálás volt. Mivel a program nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatiasságra is, a márciusi rendezvény résztvevői komposztládát is készítettek.

Az idei második eseményen a gyógynövények és a természetes kozmetikumok voltak főszerepben. Pásztor Kriszta – akit sokan Vilma néniként is ismerhetnek – a gyógynövények egészségre gyakorolt hatásairól beszélt, de a naptejet, szappant és testpermetet is készítettek az érdeklődők. A Nekünk ZÖLD csapata idén még két rendezvénnyel készül.

 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X