Tudatos jelenlét gyermekünk fejlődésében – Dr. Fehér Gabriella családorvos tanácsai


-A A+

Vajon testileg-lelkileg harmonikusan fejlődik a gyermekünk? Eleget eszik-e, s ha igen, mit? Ha fáradt, mitől fáradt? Egyáltalán mennyire vagyunk tudatosan jelen az életükben? Dr. Fehér Gabriella családorvos szakorvos ezekre a kérdésekre világított rá április 4-én, csütörtökön a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumban tartott előadásán a Napraforgó program idei évadának utolsó rendezvényén.

A szakorvos mindjárt az előadása elején kiemelte, mennyire fontos a tudatos jelenlét családban, hiszen – mint az élet minden területén – itt is hajlomosak elragadni a rossz szokások, és persze a mindennapok mókuskereke. Ahogy a saját jólétünkre, úgy a gyermekeinkre sem figyelünk, későn, vagy egyáltalán nem vesszük észre a problémákat. Ugyan nem lehet mindenkire érvényes receptet adni, mert minden gyerek más és más – hangsúlyozta – de igenis vannak olyan alsó-felső határesetek, amiket nem szabad szem elől téveszteni.

Mik szükségesek a gyermek testi-lelki egyensúlyához? Megfelelő táplálkozás, a mozgás és pihenés egyensúlya, hatékony tanulás – sorjázta a szakorvos. Talán nem is hinnénk, hogy még most, a 21. században is az iskolásoknak több mint a fele táplálkozási zavarral küzd. Ennek alátámasztására kutatási eredményekre hivatkozott az előadó.

Nagyon könnyű bekerülni az egészségtelen táplálkozás spiráljába – folytatta – hiszen az étkezési rutinunkat gyerekkorban alakítjuk ki, és a szülői minta, a családi szokások itt is mérvadóak. Hogyan étkezzen helyesen a gyerek, ha azt látja, hogy mi is csak „bekapunk valamit”, esetleg a tévé előtt, oda se figyelve, hogy mit eszünk, ha nincsenek nagy közös családi ebédek vagy vacsorák, ha mindenki a szobájába vonulva eszik a számítógép előtt, és mindenki talán épp az egészségtelen kedvencét? Az időhiány nagy úr, sokszor a szülők is szeretik „letudni” az étkeztetés mindennapos nyűgét a tízórai helyett zsebbe nyomott pénzzel, amiből aztán valamilyen egészségtelen gyorsételt, vagy ami még rosszabb, édességet, cukrozott üdítőt vásárol a gyerek.

Az előadó kiemelte: az úton-útfélen megtalálható látványpékségek, gyorsétkezdék – és egyáltalán az, hogy minden csak egy karnyújtásnyira van – nagy kísértést jelentenek a gyereknek, és ha mi nem tartjuk kézben gyermekünk étkezését, a gyerek könnyen elcsábul. „Nem helyes, hogy déltájban a gyorséttermek tele vannak tizenéves kamaszokkal” – jegyezte meg.

Mikor mozogjon, ha egész nap tanul?”

„Amikor a gyerek megtanul járni, élvezettel próbálgatja az első lépéseket, maga a mozgás örömforrás” – tért rá a szakorvos az előadás másik sarkalatos problémájára. Később sajnos, ez nem mindig marad így – de hogy mennyiben „szokik le” a gyerekünk a mozgásról, az a mi, szülők, nevelők felelőssége is – folytatta. Mennyiben van benne a családi szokásokban a mozgás? Vannak-e nagy közös kirándulások, amikor a gyerek zsigerileg megtapasztalja, hogy együtt lenni, együtt mozogni jó? Biztatjuk-e különböző sportokra, amiben a gyerek kiélheti magát, sikerélményeket tapasztalhat meg?

„Persze a mai világban a különböző »kütyük« is elvonják a lehetőséget a mozgástól” –  jegyezte meg Fehér Gabriella. Ami különösen terhelő a gyerek kiegyensúlyozott testi fejlődésére, mert összeadódik az iskolában és a tanulással „leült” órák számával. Mind az iskolában, mind otthon a könyv vagy a számítógép fölött sokszor egészségtelen testtartásban görnyedve számottevő órákat ül a gyerek. „Ha összeadjuk az iskolai tanórák számát az otthoni tanulással, házi feladatokkal eltöltött órák számával, többet ül a gyerek, mint mi, felnőttek a munkahelyünkön” – emelte ki.

Ugyanakkor minden gyerekre érvényes tanácsként jegyezte meg a szakember, hogy vigyázzunk, hogy a gyerek ne tanuljon éjszakába nyúlóan, különösen hogy a tanulás sokszor az állandóan kéznél levő internet miatt nyúlik hosszúra. „Mert a barátnőm új profilképet állított be, azt közben lájkolnom kell, és ha már lájkolom, kommentelem is, vagy a másik osztálytársam kommentjeit nézem meg” – ezek nemcsak a hatékony tanulást nehezítik, de a gyerek közben észre se veszi, hogy görnyedve ül órák hosszat a képernyőre szegezett tekintettel, ráadásul az állandóan villódzó fény miatt nem is lesz álmos, tehát később alszik el, reggel fáradtan ébred, másnap az iskolában nem tud megfelelően teljesíteni, fáradt, rosszkedvű. És már benne is vagyunk a spirálban. Ez ellen csak úgy tudunk védekezni – vagy kijutni, ha már benne vagyunk – ha tudatosan a jelenben élünk, mindig csak arra figyelünk, ami éppen történik – zárta le előadását Fehér Gabriella.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X