„A stressz értünk van, sok mindenben segíthet, a javunkra fordítható”

„A stressz értünk van, sok mindenben segíthet, a javunkra fordítható”


-A A+

Számos stresszhelyzettel kell szembesülnünk szinte naponta. Az élet sok kihívást állít elénk, és helyzettől függően megpróbáljuk kezelni ezeket, kisebb-nagyobb sikerrel. A legfontosabb, hogy ne hagyjuk elhatalmasodni magunkon a gondokat, csupán az számít, hogy milyen mértékben tudunk alkalmazkodni mindehhez. A stressz nem egy betegség, de ha nem kezeljük megfelelően, akár egészségkárosodást is okozhat – hangzott el a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, ahol Ficz Antal vezetői coach tartott előadást a stressz újraértelmezéséről.

A szakember előbb a stresszről alkotott legfontosabb hiedelmeket ismertette. „Gyakran mondogatják az emberek, hogy stresszes vagyok, túl stresszes a munkahelyem vagy akár azt, hogy a család is stresszes. Mindezek olyan kifejezések, amelyekkel megalapozunk egy bizonyos feszült helyzetet, állapotot. A probléma abban rejlik, hogy általában negatívan beszélünk róla, és negatívan értelmezzük” – magyarázta.

A háromórás tréning során szó esett mérsékelési tippekről, amelyek kézenfekvő és könnyen alkalmazható eszközök a stressz „kezelésére”, a stressz forrásairól, valamint a stressz tudatosított és nem tudatos okairól, hosszú és rövid távú következményeiről. Nem utolsó sorban pedig arról, hogyan is reagálunk minderre.

„A stressz egy nem fajlagos (nem specifikus) reakció, amellyel szervezetünk reagál minden kihívásra, minden őt ért ingerre” – idézett egy 1936-os megfogalmazást Ficz Antal. Mint mondta, a feszült helyzetekben, az ebben rejlő reakciókban az is benne van, hogy attól taftunk, a fájdalom örökké tartani fog.

Különböző problémákat sorolt fel, amelyek előidézik a stresszes helyzeteket, mint például hiányos dühmenedzsment (a harag-, a düh nem megfelelő kezelése), a szomorúság elkerülése iránti zsigeri végy, bizonyos történések hátterének meg nem értése, a valódi jelenlét és hála hiánya. Mindezek olyan tényezők, amelyek alapul szolgálnak a tartós, intenzív stressznek, és amelyek néha közvetetten befolyásolják a mindennapokat.

A szakember szerint a stressz létrejöttét két tényező határozza meg, az inger, illetve az ingerre adott értékítélet, reakció. Mindennek számos és folyamatos hatása van az életre. Érzelmi hatások a bizalom hiánya, kicsinyeskedés, apátia, ingerlékenység, krónikus depresszió, elidegenedés, nyugtalanság, agresszió. Kiemelendő még a fizikai is, amely főként egészségünkre van negatív hatással, ilyen a fejfájás, gyakori fertőzések, fáradtság, bőrkiütések, gyors szívverés, álmatlanság, légszomj. Mentális hatásai pedig az aggodalom, rémálmok, ítélkezési zavarok, döntésképtelenség, negatív hozzáállás, elhamarkodott döntések. Megjelenik még a spirituális hatás is, amely a megoldás kulcsa lehet a stresszes helyzetek kezelésének.

Az eustressz javítja a teljesítményt

Ficz Antal szerint az első és legfontosabb dolog, hogy eldöntsük barát vagy ellenség számunkra? Vagy felül emelkedünk rajta, vagy hagyjuk hogy letaszítson a mélybe. A stressznek létezik egy negatív formája, az úgynevezett distressz, amely érzelmek egész skáláját foglalja magába (tehetetlenség, félelem, szorongás, pánik). Ennek ellentéte az eustressz, ami pozitívumként jelenik meg. Motiváló hatású, fokozza az energiát, azonban csak rövid távú. Az eustressz javítja a teljesítményt, szemben a rossz hatású distresszel, amely akár hosszútávon is képes szorongást okozni, csökkenti a teljesítményt, és mentális problémákhoz vezethet. A stressz ekkor optimális szintre kerül, az emberek pedig jól teljesítenek általa.

A legfontosabb kérdés viszont az, hogyan alakítjuk át úgy ezt a fogalmat, hogy ne ellenségként, hanem barátként tekintsünk rá. „A stresszt az okozza, hogy itt vagy, de ott akarsz lenni, ha a jelenben vagy, de a jövőben akarsz lenni” – idézte a szakembert Eckhart Tolle-t. Ahhoz, hogy a „stressz a barátunk legyen”, meg kell magunknak határozni, mi ad értelmet az életünknek, hogy hová szeretnénk tartozni és kivel, elengedhetetlen a célok kitűzése, hogy kitisztuljon, merre is akarunk elindulni és hogyan. Ugyanakkor jó, ha tisztában vagyunk gyengeségeinkkel, vagy azokkal a dolgokkal, amelyek könnyebben a mélybe taszítanak. Nagyon fontos az is, hogy saját magunknak mit mondunk, hogy milyen viszonyban vagyunk önmagunkkal. 

Mi a jó hír?

Léteznek bizonyos stressz-szabályozási stratégiák is, amelynek nincsen egy általánosan elfogadott definíciójuk, többféle megközelítésük is van. Eszközként használhatjuk a kiterjesztett figyelmet, kapcsolatainkat. Ha segítünk másoknak, az nekünk is jót tesz. Az is, ha jobban odafigyelünk magunkra, ha adott esetben új munkát keresünk magunknak, szeretettel adózunk egy hobbinak, amelyben örömünket leljük. Segít az is, ha többet vagyunk a családunkkal, minőségi időt töltünk együtt, ha többet pihenünk és alszunk, ha tanulunk valami újat, vagy ha tudatosabban bánunk a pénzünkkel.

Útravalóul még néhány jó tanáccsal látta el Ficz Antal a képzés résztvevőit: „Ha rugalmas vagy, és hagysz másokat olyannak lenni, amilyenek, akkor egy rakás stressztől kíméled meg magad. A lelki béke a megváltozott hozzáállásból származik, nem pedig a megváltozott körülményekből. A stressz értünk van, sok mindenben segíthet, a javunkra fordítható. És ez a lehet ő legjobb hír” – fejezte be gondolatait az oktató, kiemelve, hogy mindennek az alapja az ember, a hozzáállás és a pozitív életszemlélet.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X