„Szeretünk építkezni!” – hivatalosan is elkezdődött az idei Tusványos


-A A+

Lelkészi áldással, valamint a tábor szervezésével kapcsolatos információk ismertetésével kezdődött az idei, 29-ik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Az alapítók, szervezők és házigazdák által tartott kerekasztalon számos téma terítékre került, többek között a román-magyar viszonyok kérdése, a Tusványos örökös célkitűzései, a közép-európai államok együttműködése, illetve az idei magyarországi választások Fidesz-KDNP-s sikere.

A tábormegnyitó első megszólalója a házigazda település, Tusnádfürdő polgármestere, Albert Tibor esőmentes hetet kívánt a táborozóknak, de mindenkit megnyugtatott, hogy gumicsizmákkal is készültek a helyiek. A fürdőváros elöljárója gratulált a Fidesz-KDNP-nek az idei magyarországi választásokon elért újabb kétharmados győzelemhez, valamint a székelyföldi sportcsapatoknak (Csíkszeredai Sportklub jégkorongcsapat, Sepsi OSK futballcsapat és Sepsi-SIC női kosárlabdacsapat) a legutóbbi sportidényben elért sikereikért.

Bejelentette továbbá, hogy visszautasította a Marosvásárhelyi Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület azon kérését, hogy tiltakozóakciót szervezzenek a fesztiválon. A polgármester azzal indokolta döntését, hogy Tusványoson bárki szabadon kinyilváníthatja véleményét. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy az eddigi hírekkel ellentétben nem történt medvetámadás a tábor nulladik napján, és arra kért mindenkit, hogy ne terjesszenek álhíreket, ugyanakkor továbbra is elővigyázatosságra intette a táborozókat.

Évfordulókban gazdag 2018

Németh Zsolt, a 29 évvel ezelőtt indult Bálványosi Nyári Szabadegyetem egyik alapítója, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke nyitóbeszédében rámutatott, 2018 évfordulókban gazdag év: a vallásszabadság 450-ik, illetve több európai állam alapításának 100-ik évfordulóját ünneplik.

„Én mégis egy másik évfordulót emelnék ezúttal ki: a falurombolásét. Harminc évvel ezelőtt, 1988 júniusában 120 ezer ember gyűlt össze a Kossuth téren, hogy tiltakozzanak a romániai falurombolás ellen. 1956 után első alkalommal szerveztek tiltakozást Magyarországon. Ekkor kezdődött el a történelmi küzdelem a rombolás és az építkezés között. Mi szeretünk építeni, és ebbe a szellemiségbe kapcsolódunk be Tusványossal is” – fejtette ki a tábor hosszú távú célkitűzéseit az alapító.

Hozzátette, hogy az idei magyarországi választások eredményével „sikerült látványosan megmutatni a nemzet egységét, bebizonyosodott, hogy együtt még erősebbek vagyunk, és a nemzetegyesítés munkálatai a következő négy évben folytatódhatnak, végre összenő, ami összetartozik”. Véleménye szerint a következő négy év izgalmas történelmi lehetőségeket, és Európa felé irányuló történelmi felelősséget rejteget Magyarország számára.  

Emlékeztetett rá, hogy 29 évvel ezelőtt a román-magyar párbeszéd, illetve az európaiság jegyében indult el Tusványos, a cél mellett mindig is kitartottak a szervezők, még akkor is, amikor a román politikum és Európa propagandája álhírekkel lépett fel a tábor ellen, holott azóta is az a céljuk, hogy megmutassák nem ellenük, hanem velük vannak, de mindezt úgy, hogy ne maradjanak vitás kérdések.  

Közép-Európai együttműködésre van szükség

A Külügyi Bizottság elnöke ezek után a visegrádi négyek, valamint a Három Tenger Kezdeményezés – amelynek Románia az elnöke – együttműködéseket említette meg. Szavai szerint ezekkel olyan közös célokat tűztek ki maguk elé az államok, amelyek a regionális érdekeket tartják szem előtt. Ugyanakkor megemlítette a Varsót, Budapestet, Belgrádot, Kolozsvárt és Bukarestet összekötő expressz vasút létrehozásának ötletét. Véleménye szerint jó lenne, ha az idei centenáriumi ünnepségeket nem kötnék össze ezekkel a közép-európai regionális fontosságú ügyekkel.

Meglátása szerint Románia 2019-es EU-elnökségének egyik eredménye az kellene legyen, hogy racionális közös álláspontot fogalmazzanak meg a szomszédos államokkal, ehhez, valamint a közép-európai építkezéshez Tusványos sikert kíván Romániának.

Végezetül kifejtette, hogy a kereszténydemokrata értékek megőrzése nem áll szemben a digitalizációval, sőt a kettő egymásnak feltétele. Ebben a nemzeteknek kulcsszerepe van, amelyeknek feladata őrizni a szabadság értékeit. Európa léte, fennmaradása a nemzeteken múlik, és minden nemzetre értékként tekinthetünk.

Tabuk váltak mára természetessé

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője elmondta, hogy a 2010-es magyarországi választások után radikális változás történt a magyar és a nemzetpolitikában: olyan keretrendszert hoztak létre, amelynek eredménye, hogy már a nemzet közjogi értelemben vett egyesítése befejeződött. „Miért mondjuk idén azt, hogy szenvedélyünk Tusványos? Erre a választ egy al-dunai székely tanítóbácsi szavai adják meg: rájöttem, hogy szebb a világ velünk, mint nélkülünk” – fogalmazott Potápi Árpád János.

Toró T. Tibor, szintén Tusványos-alapító, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke azt mondta, hogy azok, akiknek szenvedélyük Tusványos, a táborban mérik az idők járását. Tusványos néhány napra, hétre a Kárpát-medence, sőt Európa közepévé válik, olyan fórummá, amely ma már meghatározza a politikai közbeszédet.

„Szellemiségével, témaválasztásával olyan nemzetpolitikai találkozóhely, ahol másfél évtizeddel ezelőtt az egyik sátorban még tabuként fogalmazódott meg a kettős állampolgárság kérdése, és ma már arról kell beszélnünk, hogy milyen tartalommal töltjük fel az állampolgárságot” – fejtette ki a táboralapító.

Mint mondta, vannak kérdések, amelyek újra és újra napirendre kerülnek a táborban, idén ilyenek a politikai koncepciós perek és ítéletek, mint például a Beke István és Szőcs Zoltán börtönbezárása, az állami és közösségi ingatlanok visszaállamosítása, a MOGYE ügye vagy az autonómia kérdése, amellyel kapcsolatban még mindig nem sikerült áttörést elérni.  

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X