• 2018. november 20., kedd
    Jolán
  • Kolozsvár
    • -4°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -5°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -4°
      Kovászna
    • -1°
      Kézdivásárhely
    • -4°
      Barót
    • -9°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -5°
      Beszterce
    • -5°
      Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • -9°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6650 LEI
    • 1 USD = 4.0855 LEI
    • 1 GBP = 5.2540 LEI
    • 100 HUF = 1.4511 LEI

Felmérés: a nagy többség nem ért egyet azzal, hogy a miniszter nevezze ki a főügyészeket


-A A+

A romániai állampolgároknak mindössze 23 százaléka ért egyet azzal, hogy a főügyészeket az igazságügyi miniszter nevezze ki, ugyanakkor meglenne a 30 százalékos érvényességi küszöb, ha az államfő referendumot írna ki a Laura Codruța Kövesi korrupcióellenes főügyész leváltása kapcsán felmerülő kérdésekről – derül ki az IMAS felméréséből.

Az Europa FM kereskedelmi rádió által megrendelt közvélemény-kutatás adatait pénteken hozták nyilvánosságra. Ezekbőaz is kiderül, hogy a polgárok 15 százaléka nagyon elégedett, 28 százaléka elégedett Klaus Johannisnak az igazságügy függetlenségének megőrzésére irányuló intézkedéseivel; 25 százalék semlegesen viszonyul ehhez a kérdéshez.Laura Codruța Kövesi korrupcióellenes főügyész tevékenységével a szavazókorú polgárok össszesen 47 százaléka elégedett vagy nagyon elégedett. Ugyanakkor a megkérdezettek elsöprő hányada, több mint 71 százaléka véli úgy, hogy a politikum egyre nagyobb befolyást gyakorol az igazságszolgáltatásra.

A telefonos felmérés június 9-13. között, 800 fős mintán készült, hibaszázaléka pedig +/- 3,5.

Módosítana a CSM a főügyészek kinevezésén és leváltásán

A Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) a felmérés adatainak nyilvánosságra hozatala előtt jelentette be, hogy állaspontja szerint módosítani kellene a főügyésznek és helyetteseinek, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetőjének és helyetteseinek, valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) főügyészének és helyetteseinek kinevezését és leváltását szabályozó törvényt.

A CSM ügyészségi részlegének csütörtöki közleménye szerint ebben az ügyben ügyben hivatalosan is megkeresték az igazságügyi minisztert és az igazságügyi törvények módosításával megbízott parlamenti különleges bizottság elnökét. Közlésük szerint az alkotmánybíróság döntését figyelembe véve módosítanák a 2004/303-as törvény 54. cikkelyét.

A módosított paragrafus így hangzana: „A főügyészeket Románia elnöke nevezi ki a CSM ügyészi osztályának javaslatára és az igazságügyi miniszter véleményezésével azok közül az ügyészek közül, akiknek legalább 10 év szakmai gyakorlatuk van. A mandátum 3 éves és egyszer újítható meg”. A főügyészeket ugyanakkor csak az államfő válthatná le, „a CSM ügyészi osztályának javaslatára, az igazságügyi miniszter véleményezésével”.

A CSM arra a forgatókönyre is kidolgozott egy módosító javaslatot, hogy a főügyészek és helyetteseinek kiválasztásának joga az igazságügyi minisztert illeti meg. Ez esetben azt javasolják, hogy főügyészeket Románia elnöke nevezze ki „az igazságügyi miniszter javaslatára a CSM ügyészi osztályának jóváhagyásával”.  A 10 éves szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmény és a mandátum időtartama és egyszeri megújíthatósága ebben az esetben is kitétel lenne. A főügyészeket ez esetben csak az államfő válthatja le „az igazságügyi miniszter javaslatára és a CSM ügyészi osztályának jóváhagyásával”. 

Tudorel Toader igazságügyi miniszter elutasította a CSM javaslatait. Rövid nyilatkozatában emlékeztette a testület ügyészi részlegét arra, hogy a főügyészek kinevezésére és visszahívására vonatkozó törvénymódosításokat már elfogadta a parlament.

„Az államhatalmi ágak hajlamosak kiterjeszteni hatalmukat.” Az államhatalmi ágak hajlamosak arra, hogy megkíséreljék kiterjeszteni a hatalmukat - nyilatkozta Tudorel Toader igazságügyi miniszter a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) csütörtöki üléséről való távozásakor. A tárcavezető úgy vélekedett: az államhatalmi ágak közti egyensúly kapcsán figyelembe kell venni azt a „kétségbevonhatatlan” tendenciát, hogy a hatalom mindig terjeszkedni akar. „Figyeljék csak meg az alkotmánybíróságnál jelzett alkotmányos természetű jogi konfliktusokat. Minden esetben egyik hatalmi ág sérelmezte, hogy egy másik hatalmi ág behatolt az ő hatáskörébe” - magyarázta a miniszter.


HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X