• 2018. november 21., szerda
    Olivér
  • Kolozsvár
    • -2°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -4°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -1°
      Kovászna
    • -3°
      Kézdivásárhely
    • -2°
      Barót
    • Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -0°
      Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6644 LEI
    • 1 USD = 4.0999 LEI
    • 1 GBP = 5.2406 LEI
    • 100 HUF = 1.4502 LEI

Kövesi leváltása: nincs egyetértés a politikusok között a főügyész menesztéséről


-A A+

Nincs egyetértés a politikusok között abban, hogy Klaus Johannis államelnöknek az alkotmánybíróság csütörtökön közzétett indoklása nyomán le kell-e váltania a korrupcióellenes főügyészt, Laura Codruța Kövesit. Nyilatkozataikban még az is felmerült, hogy a taláros testület túllépte hatáskörét, „politikai játékossá” vált.

Az RMDSZ szerint az elnöknek menetszenie kell a főügyészt. Cseke Attila, a szövetség szenátora úgy véli: a alkotmánybíróság döntéseit tiszteletben kell tartani „függetlenül attól, hogy azok tetszenek-e vagy sem, függetlenül attól, hogy a politikai paletta melyik oldalán foglalunk helyet. Igen súlyos lenne be nem tartani a taláros testület határozatát.” A politikus hozzátette: az idők során több olyan döntést is hozott az alkotmánybíróság, amelyeket az RMDSZ nem tartott korrektnek. Ennek ellenére azt nem kérdőjelezték meg, hogy ezeket tiszteletben kell-e tartani.

Orbán: túllépte hatáskörét az alkotmánybíróság

A korrupcióellenes főügyészt érintő döntésének indoklásával az alkotmánybíróság megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét – véli a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke. „Ez az indoklás sérti az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, az ügyészek függetlenségét. Az ügyészeket a végrehajtó hatalom ügynökeivé, a politikai alapon kinevezett, így a legfőbb ügyészséget és az ügyészeket politikai ellenőrzés alatt tartó igazságügyi miniszter szolgáivá teszi” – fogalmazott Ludovic Orban.

Rámutatott: a CCR állításai visszavetik Romániát „a szovjet időkbe”, illetve az európai uniós csatlakozás előtti időszakba. Felemlegette azt is, hogy az indoklás kibocsátása előtt az alkotmánybíróság elnöke „enyhén szólva furcsa látogatást" tett Oroszországba, Szentpétervárra. A liberális pártelnök úgy véli, a taláros testület gyakorlatilag megfosztja hatáskörétől a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM), és lehetővé teszi, „hogy a miniszter kénye-kedve szerint döntsön az ügyészek tevékenységét illetően”.

„Az alkotmánybíróság túllépte alkotmányos hatáskörét” - szögezte le. Szerinte egy „mérgező klán” nagyszabású tervének része ez is, amellyel a cél a demokrácia és az Európai Unió alapelveinek lábbal tiprása, az állami intézmények megkaparintása. Ludovic Orban ugyanakkor bízik abban, hogy Klaus Johannis államfő tudja, mit kell tennie. „Ne próbáljuk megjósolni az államfő döntését. Ő világosan elmondta, hogy tiszteletben tartja az alkotmány előírásait és az ügyészek függetlenségének elvét” – tette hozzá.

Eugen Tomac: népszavazás kell az ügyészek jogállásáról

Johannis államfőnek be kell tartania az alkotmánybíróság döntését, ugyanakkor népszavazást kellene kiírnia az ügyészek jogállásának tisztázására – állítja a Népi Mozgalom Párt (PMP) ügyvezető elnöke.

Eugen Tomac szerint az államelnök kényes helyzetbe került, egy jogállamban ugyanis az államfőnek be kell tartania az alkotmánybíróság döntéseit. Ebben az esetben azonban nem lehet szem elől téveszteni azt a tényt sem, hogy határozatával a taláros testület tulajdonképpen az igazságügyi miniszter ellenőrzése alá vonta az ügyészeket, az elnöknek pedig nem marad semmilyen eszköze arra, hogy alkotmányos hatáskörét gyakorolja – magyarázta.

Ha Johannis aláveti magát az alkotmánybíróság döntésének, referendumot kell kiírnia bizonyos igazságügyi kérdésekről, az ügyészek jogállása ugyanis tisztázásra szorul – vélte a PMP politikusa.

Dan Barna: politikai játékos az alkotmánybíróság

Indoklásával az alkotmámnybíróság bebizonyította, hogy „politikai játékossá” vált, és kormányozni próbál – véli a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke. Dan Barna szerint ezáltal az alkotmánybíróság tételesen megszabta, hogy mire terjed ki az államelnök, illetve az igazságügyi miniszter hatásköre. Valójában az lett volna azonban a feladata, hogy megállapítsa e hatásköröket, úgy, ahogy azokról az alaptörvény rendelkezik. „Az alkotmánybíróság megvonja az elnök alaptörvény által ráruházott jogköreit. Ez egyértelműen visszaélés, amely az igazságügyi és a kormányzati rendszer megváltoztatására irányul” – fogalmazott az USR elnöke.
Barna hozzátette: az indoklás világosan leszögezi, hogy az ügyészek nem élveznek a bírókhoz hasonló függetlenséget. „Az alkotmánybíróság döntő politikai intézménnyé vált Romániában, és ezzel a határozatával kormányozni akarja az országot” - mondta, majd hozzátette: meggyőződése, hogy az államfő és tanácsadói megtalálják a legjobb megoldást az alkotmány betartására, Románia ugyanis „egyelőre” még alkotmány szerint működő állam.

Befejezi DNA-s pályafutását három ügyész. Három korrupcióellenes ügyész – Jean-Nicolae Uncheşelu, Ioan Ulici és Ciprian Dominte – kérte áthelyezését a korrupcióellenes ügyészségről (DNA) törvényszéki vagy bírósági ügyészségekhez. A Mediafax hírügynökség úgy tudja: a legfelsőbb bírói tanácshoz (CSM) intézett kérelmek az alkotmánybíróságnak a korrupcióellenes főügyész menesztésével kapcsolatosak, elbírálásuk pedig a testület június 12-i ülése napirendjén szerepel. Az áthelyezését kérők egyike, Jean-Nicolae Uncheşelu az az ügyész, aki a Victor Ponta elleni bűnvádi eljárást elindította a Turceni-Rovinari perben. Ismert, hogy az egykori kormányfőt, illetve Dan Șova minisztert alapfokon felmentették. 

A címlapfotó forrása: Emerging Europe

 



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X