• 2018. november 21., szerda
    Olivér
  • Kolozsvár
    • -3°
      Csíkszereda
    • Székelyudvarhely
    • -4°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -1°
      Kovászna
    • -3°
      Kézdivásárhely
    • -3°
      Barót
    • -1°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -1°
      Beszterce
    • Déva
    • Nagybánya
    • Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • -1°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6662 LEI
    • 1 USD = 4.0794 LEI
    • 1 GBP = 5.2488 LEI
    • 100 HUF = 1.4518 LEI

„Sikerült megtörni a trendet” – a Minority SafePackről beszélgettek Kolozsváron


-A A+

Az EU-s testületek tagállami hatáskörként értelmezik a kisebbségvédelmet, ez pedig annyiban elfogadható volna, amennyiben a tagállamok komolyan vennék ezeket a kérdéseket – hangzott el azon a pénteki beszélgetésen, amelyen Vincze Lóránt FUEN-elnök és Horváth Anna beszélgetett a Minority SafePackről.

Az EU és az őshonos kisebbségek viszonyáról beszélgetett pénteken, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán Vincze Loránt, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnöke, a Minority SafePack koordinátora és Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A találkozó házigazdája dr. Tonk Márton, a kar dékánja volt.

Az európai polgári kezdeményezéshez szükséges aláírásgyűjtésben a magyar független intézmények léte és segítsége fontos szerepet játszott – emlékezett Horváth Anna, egy személyes tapasztalatát is megosztva: amikor megtudta, hogy Vincze Lóránt lett a FUEN-elnök, akkor arra gondolt, hogy a román fél „nem figyelt eléggé”, mert akkor a további történésekkel szemben másként léptek volna fel. Így válhatott Vincze a kezdeményezés arca, az RMDSZ pedig a motorja – fogalmazott.

Beszélt arról is, hogy a NATO- és EU-csatlakozás előtt majdnem bármire rávehető volt a román politikum, kisebbségi jogokat védő lépésekre is, és ez – talán naivitásnak is betudhatóan – nagy reményekkel töltötte el a magyar politikát. „Nem sejtettük a csapdákat. Fel kell vállalnunk, hogy tévedtünk, hibáztunk” – tette hozzá Horváth kifejtve, a kisebbségi jogok esetlegesek, politikai kontextusoktól függőek.

Ezért is fordultak az EU-hoz, amely „előszeretettel” vállalja fel a különböző csoportok jogaink védelmét – mutatott rá Kolozsvár volt alpolgármestere, aki szerint az is sokat segített, hogy más országokban is felmerült az őshonos kisebbségek jogainak csorbítása.

Hosszú, rögös út az aláírásgyűjtésig

A folyamat, amelyben eljutottunk ide és az európai környezet sejteti, hogy mi várható – fogalmazott Vincze Lóránt. A FUEN-elnök elmondta, az EU-s testületek tagállami hatáskörként értelmezik a kisebbségvédelmet, ez pedig annyiban elfogadható volna, amennyiben a tagállamok komolyan vennék ezeket a kérdéseket. Azonban ez nem így van: nem tesznek lépéseket a kisebbségek felé a tagállamok – jelentette ki.

Ezt a hiányosságot hivatott pótolni a Minority SafePack, miután lehetővé vált ilyen jellegű kezdeményezések indítása. A jogi hatáskörök bővítését és a szerződésmódosítást nem célozhatták meg a törvények szerint, így aztán az MSPI-t úgy kellett kidolgozniuk, hogy a 11 szakpolitikai javaslat előrelépést jelentsen és mégis csak egy átfogó szabályozást.

Az Európai Bizottság lesöpörte az asztalról az első kezdeményezést, amit megfellebbezett a benyújtó fél. Három évvel később úgy döntött a bíróság, hogy hibázott az EB, a bizottság pedig nem fellebbezett. Párbeszédet ajánlottak a FUEN-nel és ajánlatott tettek arra, hogy a 11 pontból 9-et elfogadjanak végül. „Az érvelés felében legalább igazuk volt” – fogalmazott Vincze.

A döntés után már „ketyegett az óra”, neki kellett fogni az aláírásgyűjtésnek. A kampányhoz szakembereket kerestek, de „gyenge CV-ket” kaptak Európából, így végül a know-how-t az RMDSZ berkeiből biztosította egy jó csapat.

Vincze kitért arra is: vannak olyan kisebbségek Európában, amelyek rosszabb helyzetben vannak a romániai magyaroknál, például a törökországi görögök, vagy francia kisebbségek. Így aztán sokan jó tanulságokkal szolgáltattak: a litvániai lengyelek például nem használhatják a családneveiket lengyel helyesírással, vagy a lettországi oroszok, akik felének nincs uniós állampolgársága – de sem oroszországi, sem lettországi. Érthető, hogy sokan közülük csatlakoztak a kezdeményezéshez – világított rá a FUEN-elnök.

„A labda most már az EB térfelén pattog”

Vincze Lóránt szerint ugyanakkor biztonságpolitikai vonzata is van a kisebbségvédelemnek. Az EU-csatlakozáskor számon kért kisebbségvédelmi intézkedések mögött a Jugoszláv-háborúhoz hasonló konfliktusoktól való félelem állt – a probléma, hogy a csatlakozók végül nem vették figyelembe az elfogadott jogokat, ahogyan a régi tagállamok sem. Egy negatív spirál alakult ki Vincze szerint, amelyik nem tartotta érdemesnek a kisebbségvédelmi témával foglalkozást. „Azt hiszem, sikerült megtörni a trendet.”

A következő szakaszban kezdődik a politikai lobbi, így fontos időszakba léptek – mondta Vincze. A labda most már az EB térfelén pattog, majd az Európai Parlamentbe kerül át, ahol megvitatják a kérdést, és elfogadnak egy határozatot. Ez kerül be az Európai Tanácsba, ahol még pozitív irányba indulás esetén is 2-3 évre van szükség egy eredményhez.

Vincze felvázolta: néhány hónap maradt hátra a mostani mandátumokból Európában, így most nem várható eredmény elérése. Reális azt várni, hogy a következő Bizottság és Parlament foglalkozik majd a kérdéssel. „A politikai lobbi azonban fontos eleme lesz a munkánknak”, mondta: meg kell győzniük a tagállami és európai pártokat arról, hogy a közöshöz tesznek hozzá a kisebbségi kultúrák védelmezésével. Egy többség-kisebbség paktumot javasolnak tulajdonképpen – hangzott el.

„Nekünk addig kell ütnünk a vasat, amíg meleg, az aláírásgyűjtés pedig elhozott egy várakozást” – zárta mondandóját Vincze Lóránt rámutatva: Romániában, a centenáriumi év fényében nem számíthatnak sok jóra. 2019 első felében Romániában less az EU soros elnöksége, és szeretnék, ha itt is meg lehetne jeleníteni a közösség érdekeit, de nem számíthatunk arra, hogy „Románia magába száll”.



HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X